A kereszt felmagasztalása: a halál eszközéből az élet forrása – Leó pápa Úrangyala imája

Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében XIV. Leó pápa a nap ünnepéhez, a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepéhez fűzte gondolatait. Isten, hogy megváltsa az embereket, emberré lett és meghalt a kereszten, megtanítva nekünk, hogy semmi sem választhat el minket Őtőle és hogy szeretete nagyobb a mi bűneinknél.

Szeptember 14-én, XIV. Leó pápa születésnapján a Szent Péter teret hatalmas nemzetközi hívősereg töltötte meg, hogy kifejezze jókívánságait a 70 éves Szentatyának.

Kedves Testvérek, szép vasárnapot! Ezen napon az egyház a Szent Kereszt felmagasztalását ünnepli, amikor arra emlékezik, hogy a IV. században Szent Ilona megtalálta az Úr keresztjét Jeruzsálemben. Egyúttal azt is ünnepeljük, hogy Hérakleosz császár visszaszerezte a perzsák által előzőleg elrabolt értékes ereklyét a Szent Város számára – kezdte beszédét Leó pápa, majd feltette a kérdést: mit jelent számunkra ez az ünnep?

Ennek megértéséhez segít hozzá a vasárnapi evangéliumi szakasz (vö. Jn 3,13-17). A jelenet éjszaka játszódik: Nikodémus, a zsidók egyik vezetője, becsületes és nyitott gondokodású ember, fölkereste Jézust, hogy találkozzon vele. Szüksége van világosságra, vezetőre: keresi Istent és segítséget kér a názáreti Mestertől mert Őbenne felismeri a prófétát, egy olyan embert, aki rendkívüli tetteket hajt végre.

Az Úr befogadja, meghallgatja Nikodémust, végül felfedi neki, hogy, hogy az Emberfiának fel kell emelkednie, „hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen” és hozzáteszi:

„Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen”.

Nikodémus, aki talán abban a pillanatban nem érti meg teljesen ezeknek a szavaknak az értelmét, biztosan megérti majd, amikor a keresztrefeszítés után segít eltemetni az Üdvözítő testét. Megérti majd hogy Isten, hogy megváltsa az embereket, emberré lett és meghalt a kereszten.

A pápa utalt rá, hogy Jézus, Nikodémushoz intézett beszédében felidéz egy ószövetségi eseményt (vö. Szám 21,4b-9), amikor a sivatagban a zsidók, akiket mérges kígyók támadtak meg, megmenekültek azáltal, hogy rátekintettek a rézkígyóra, amelyet Mózes Isten parancsára készített és egy rúdra helyezett.

Isten üdvözített minket azáltal, hogy megmutatta magát nekünk, felkínálta magát, mint társunk, mesterünk, orvosunk, barátunk egészen odáig, hogy értünk megtört Kenyérré lett az Eucharisztiában – fejtette ki beszédében XIV. Leó pápa, majd megállapította: Jézus ahhoz, hogy ezt a művét véghezvigye, az ember által valaha is feltalált egyik legkegyetlenebb halálos eszközt használta fel: a keresztet. Ezért ma ünnepeljük a kereszt „felmagasztalását”: azért a hatalmas szeretetért, amellyel Isten, átölelve a keresztet a mi üdvösségünkért, a halál eszközéből az élet eszközévé alakította át, megtanítva nekünk, hogy semmi sem választhat el minket Őtőle és hogy szeretete nagyobb a mi bűneinknél.

Beszéde végén Leó pápa arra buzdított: kérjük Szűz Mária, a Kálvárián Fia mellett lévő Anya közbenjárását, hogy bennünk is gyökerezzen és növekedjen üdvözítő szeretete és hogy mi is oda tudjuk ajándékozni magunkat a többieknek, mint ahogy Ő teljesen átadta magát mindenki számára.

Forrás: Vatican News