A Katolikus Egyház és a kazettás bombák kérdése

A Biden-kormányzat július 7-én pénteken bejelentette, hogy valószínűleg több százezer, igencsak vitatott “kazettás bombát” küld Ukrajnába az országnak szánt új, 800 millió dolláros fegyversegélycsomag részeként, hogy segítse az Oroszország elleni ellentámadást. A kazettás bombákat, amelyek több tucat vagy akár több száz robbanóanyagot szórnak szét egy nagy területen, 123 ország, köztük a Szentszék is betiltotta. Az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Ukrajna azonban nem írta alá a használatukat, átadásukat, gyártásukat és készletezésüket tiltó 2008-as egyezményt.

Mik azok a “kazettás bombák”?

A kazettás bombák olyan tömeges áldozatokkal járó fegyverek, amelyek épületek, bunkerek rombolására nem alkalmasak, de különösen nagy veszélyt jelentenek az emberekre, a polgári lakosságra és minden élőlényre nézve, egyrészt azért, mert nagy a becsapódási, szétszóródási területük, másrészt azért, mert jelentős a hibaarányuk, és gyakran csak jóval a becsapódás után robbannak fel.

A jelenlegi amerikai törvények tiltják az 1% feletti hibaarányú kazettás bombák gyártását, használatát vagy szállítását, azonban ezt a törvényt az elnök felülbírálhatja, ha úgy ítéli meg, hogy ez az amerikai nemzetbiztonság szempontjából létfontosságú. Jelen esetben a légierő dandártábornoka újságíróknak elmondta, hogy az Egyesült Államok „gondosan kiválasztja” a 2,35% alatti hibaarányú kazettás bombákat, amelyeket Ukrajnába küld.

Mit szól ehhez a Katolikus Egyház?

Más hírügynökségek mellett a CNA is beszámolt az Egyesült Államok tervezett lépéséről, hozzáfűzve azonban, hogy a katolikus egyház a maga részéről már régóta elítéli a kazettás bombák használatát. XVI. Benedek pápa már akkor kiállt határozottan a tilalom mellett, amikor 2008-ban először tárgyalták a kazettás bombákról szóló egyezményt. A Szentszék az első nemzetek között írta alá és ratifikálta az egyezményt, és felszólította a többi nemzetet, hogy szintén csatlakozzanak hozzá.

2008 decemberében a CNA közölte azt a vatikáni sajtóközleményt, amelyben ez állt: „A Szentszék a kazettás bombákról szóló egyezményt fontos lépésnek tartja a civil lakosságnak az ilyen embertelen fegyvertípus válogatás nélküli, konfliktusok alatti és utáni hatásaitól való védelme tekintetében”.

Dominique Mamberti érsek, az államokkal való kapcsolatokért felelős akkori vatikáni titkár, jelenlegi bíboros és az Apostoli Szignatúra vezetője, kijelentette, hogy a Szentszék azért tette meg annak idején az azonnali ratifikálás szokatlan lépését, hogy „erőteljes politikai jelzést küldjön” az áldozatok támogatásáról, és „felhívást intézzen az egyes államokhoz – különösen a bombák gyártóihoz, exportőreihez és potenciális fogyasztóihoz -, hogy csatlakozzanak a jelenlegi aláírókhoz”.

XVI. Benedek szükségesnek nevezte a tilalmat, hogy „begyógyítsuk a múlt hibáit, és elkerüljük, hogy a jövőben ismét megtörténjenek”. „Imádkozom a kazettás bombák áldozataiért és családjaikért, és imádkozom azokért, akik csatlakoznak ehhez a konferenciához, és kívánom, hogy sikeres legyen” – mondta a pápa.

2017-ben Ivan Jurkovič érsek, állandó vatikáni ENSZ-megfigyelő sürgette a kazettás bombák betiltásának egyetemessé tételét. Ferenc pápa pedig egy 2017-es, a nukleáris leszerelésre felszólító beszédében méltatta a kazettás bombák betiltását, példaként hozva fel arra, hogy a nemzetközi közösség a nukleáris fegyvereket is betilthatja és be is kellene tiltania.

Hogyan reagált a világ?

Az USA mostani vitatott döntésével kapcsolatban a NATO ambivalens álláspontot képvisel. Pénteken Hens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy „a NATO-nak mint szövetségnek nincs álláspontja a kazettás bombákról szóló egyezményről, mert azt számos szövetséges aláírta, de számos másik szövetséges nem írta alá”. Hozzátette, hogy „az egyes szövetségesek feladata, hogy döntést hozzanak a fegyverek és katonai szállítmányok Ukrajnába történő szállításáról”.

Az Egyesült Államokban Biden döntését a kongresszus több demokrata képviselője is jelentős kritikával illette. Chrissy Houlahan pennsylvaniai demokrata képviselő pénteken a Twitteren azt írta, hogy nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy az USÁ-nak ugyanazt a taktikát kellene alkalmaznia, mint amit Oroszország alkalmaz. „Ne feledjük, hogy ez a háború véget ér, és Ukrajna széttört darabjait újra kell építeni. A történelem nem csak arra emlékszik, hogy ki nyeri a háborút, hanem arra is, hogy hogyan nyerik meg a háborút”.

Jim McGovern demokrata képviselő, Massachusetts katolikus képviselője pénteki nyilatkozatában a kazettás bombákat „válogatás nélkül pusztító, bombák százait szétszóró fegyvereknek nevezte, amelyek messze a katonai célpontokon túlra juthatnak, és civileket sebesítenek meg, csonkítanak meg és ölnek meg – gyakran jóval a konfliktus vége után”.

„Továbbra is határozottan támogatom, hogy segítsünk Ukrajnának szembeszállni Oroszország brutális agressziójával. De a kazettás bombák nem segítenek – mondta McGovern. – Arra kérem Biden elnököt, hallgasson NATO-szövetségeseinkre, például az Egyesült Királyságra, Franciaországra, Németországra és Spanyolországra, akik ugyanezen okokból ellenzik a kazettás lőszerek Ukrajnába küldését.”

Az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája és a Katonai Szolgálatok Főegyházmegyéje a cikk megjelenésekor még nem tudta kommentálni az ügyet.

Ricchiuti érsek, a Pax Christi elnöke viszont már nyilatkozott. „Gonosz, tragikus és drámai döntésnek” nevezte a Fehér Ház lépését, amely csak fokozni fogja a konfrontáció szintjét és csak eszkalálódáshoz vezethet. „Az emberiség elleni bűnökre nem lehet újabb bűnökkel választ adni” – mondta az érsek, majd így folytatta az interjút:

„Zelenszkij gyakorlatilag azt mondta a pápának: „maradj ott, ahol vagy és csak imádkozz”. Ahogyan az odesszai katolikus püspök is ezt mondta nekem, amikor eltanácsolt az Ukrajnába utazástól: „Imádkozzál csak otthon, nehogy felelősek legyünk azért, ha találat ér. Csak imádkozzál. És ha szívességet akarsz tenni nekünk, küldj fegyvereket.” Olyannyira, hogy az odesszai katolikus püspök maga egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a fegyvereket, amiket küldünk, megáldja az Isten. […] Nem gondolom, hogy Matteo Maria Zuppi bíborosnak, a pápa küldöttének a kijevi és moszkvai missziója csak azt akarta mondani, hogy az Egyház majd küld segítséget. A bíboros azért is ment oda, hogy a pápa nevében kijelentse: „Hagyjátok abba! Itt van a Vatikán, itt van az Egyház, hogy közvetítsen!” De azok ketten süketnek tűnnek.”