A Fehér Ház Vallásszabadsági Bizottsága ajánlásokat terjesztett elő

A testület szorgalmazta a Johnson-féle adótörvény-módosítás hatályon kívül helyezését, segélyvonalak létrehozását a vallásszabadság megsértésének bejelentéséhez, „Ismerd meg a jogaidat!” feliratú plakátok kihelyezését, valamint elnöki vallásszabadsági díjak létrehozását.

A Fehér Ház Vallásszabadsági Bizottsága közzétette zárójelentését, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg a vallásszabadság megerősítésére az Egyesült Államokban.

A bizottság tagjai Dan Patrick texasi kormányzóhelyettes vezetésével június 26-án az Ovális Irodában tartott bemutató keretében adták át zárójelentésüket Donald Trump elnöknek.

A jelentés részletes ajánlásokat tartalmaz a vallási vezetők és intézmények, az oktatók, tanárok, edzők és igazgatók, a szülők, a hadsereg, a vallásos egészségügyi dolgozók és egyházi egészségügyi intézmények, valamint a magánszektor számára. Emellett felhívásokat is tartalmaz az antiszemitizmus elleni küzdelemre irányuló erőfeszítésekre vonatkozóan.

A 2025 májusában elnöki rendelettel alapított bizottságot „azzal a céllal hozták létre, hogy végre tanácsot adjon az elnöknek azokról a jogszabályokról, elnöki rendeletekről vagy egyéb intézkedésekről, amelyekhez nyúlhat a vallásszabadság előmozdítása érdekében” – nyilatkozta Robert Barron, a minnesotai Winona-Rochester püspöke, a bizottság tagja Veronica Dudo újságírónak az EWTN esti hírműsorában

„Célunk az volt, hogy sok tanút meghallgassunk, és ezt meg is tettük. Úgy gondolom, jóval több mint 100 embert hallgattunk meg az oktatás, az egészségügy és a fegyveres erők területéről” – mondta.

„Megvizsgáltuk az antiszemitizmust” és „meghallgattuk a tudósok előadásait az alapító atyákról” (az amerikai függetlenségi nyilatkozatot vagy az alkotmányt 1776. július 4-én aláíró politikusok – ford.megj.) – mondta. „Az egésznek az volt a célja, hogy megállapítsuk, milyen mértékben van veszélyben a vallásszabadság hazánkban, és hogy milyen javaslatokat tehetünk az elnöknek.”

„Nagyon tisztelem Trump elnököt. Ő az az elnök az én életemben, aki a legtöbbet tette a vallásszabadság védelméért” – mondta Barron.

„Ez az alkotmány első módosításának tárgya, és alapvető fontosságú a demokráciánk számára” – mondta. „Úgy gondolom, ez a bizottság nagy hangsúlyt fektetett erre. Folyamatosan visszatértünk ehhez az alapvető felismeréshez: ez az első szabadságjog.”

„Amikor a vallásszabadság veszélybe kerül, az összes többi szabadságjog is veszélybe kerül. Ezért szerettük volna feleleveníteni az alapító atyák szellemiségét és azt a hangsúlyt, amelyet ők erre a kérdésre fektettek” – mondta.

A kész jelentés a bizottság által az elmúlt évben tartott hét meghallgatáson elhangzottak alapján készült, amelyeken különböző korú, vallású és eltérő háttérrel rendelkező tanúk fejtették ki véleményüket.

„Lenyűgözött sokuk bátorsága, mert vallásszabadságuk valóban veszélybe került” – mondta Barron. „Örülök, hogy felemelték a hangjukat, és… mi lehetőséget nyújtottunk számukra, hogy aggályaikat a kormány felé is kifejezzék.”

„Ajánlásaink között szerepel a tájékoztatás szükségessége, hogy az Igazságügyi Minisztérium számára teljesen egyértelmű legyen… mit jelent a vallásszabadság, milyen jogok illetik meg az embereket, mit jelent és mit nem jelent az egyház és az állam szétválasztása. Tehát ennek egy része a felvilágosítás” – mondta Barron.

Legfontosabb ajánlások „minden amerikai számára”

A jelentés szerint a számos javaslat közül a bizottság kiemelte a „minden amerikai vallásszabadságának megerősítését célzó 12 legfontosabb ajánlást”.

A bizottság azt javasolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium (DOJ) adjon ki iránymutatást az első alkotmánymódosításnak a vallásalapítás tilalmáról rendelkező, és az állam és egyház szétválasztásáról szóló előírása (az ún. Establishment Clause, amely megtiltja, hogy az állam hivatalos vallássá nyilvánítson egy vallást, a vallással, vagy annak hiányával kapcsolatban bármilyen preferenciát mutasson – így az USA-ban elképzelhetetlen az egyházak közvetlen állami támogatása – ford.megj.) értelmezésének tisztázására, mivel „a »vallás és állam közötti elválasztó fal« kifejezés nem szerepel sem az első alkotmánymódosításban, sem az alkotmány más részében” – jegyzi meg a jelentés.

Ezzel szemben a megfogalmazás Thomas Jefferson elnök 1802-es leveléből származik, amelyet a Danbury Baptista Egyesületnek írt, és amelyben úgy írta le az első alkotmánymódosítást, mint amely „elválasztó falat épít egyház és állam közé.”

Mivel ez a megfogalmazás nem szerepel az alkotmányban, „ne hagyjátok magatokat megfélemlíteni” az „egyház és állam szétválasztása”, az „elválasztó fal” érveivel, és ne burkolózzatok ezért hallgatásba, ne zárkózzatok el a magánéletetekbe a vallásotokkal – mondta Barron. „Én azt mondom: nem, ne dőljetek be ennek!”

„Nézzük csak meg alaposan alkotmányunk első módosítását” – mondta. „Nem akarunk állami vallást. A bizottságunkban senki sem akarja ezt. Az alapító atyák közül senki sem akarta ezt.”

„De ugyanakkor… A kormány nem tehet olyan lépéseket, amelyek korlátozzák a vallás szabad gyakorlását” – mondta.

A testület ajánlásainak nagy része az egyértelműség megteremtésére irányul azért, hogy az emberek tisztában legyenek jogaikkal, és segítséget kaphassanak, ha úgy érzik, hogy jogaikat megsértették.

A bizottság sürgette, hogy amennyiben bármely köztisztviselő azt állítja, hogy a felügyelete alatt álló személy vallási szempontból kifogásolható módon nyilvánult meg, akkor 30 napon belül írásbeli magyarázatot kell adnia a vádolt személynek az állítólagos jogsértésről, és az alkotmány rendelkezése vagy törvényi rendelkezés alapján kell indokolnia a vádat.

A bizottság azt javasolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium, az Egészségügyi és Szociális Minisztérium és az Esélyegyenlőségi Bizottság (EEOC) adjon ki „Ismerd meg jogaidat” című plakátokat diákok, szülők, állami iskolai tanárok és igazgatók, vallási vezetők, vallási intézmények, egészségügyi dolgozók és a fegyveres testületek tagjai számára.

A bizottság azt is javasolja, hogy fent említett három szerv hozzon létre a vallásszabadság megsértésével kapcsolatos segélyvonalakat és online portálokat, hogy a diákok, szülők, tanárok és egészségügyi dolgozók támogatást kaphassanak.

„Sokan felhívhatnák ezeket a szolgáltatásokat, ha úgy érzik, hogy vallásszabadságukat veszély fenyegeti” – mondta Barron.

„Azt szeretnénk, ha az emberek ezen ügyek némelyikében, amennyiben lehetséges, peres eljárást indítanának azért, hogy nagyobb nyomatékot adjanak ennek a kérdésnek. Szerintem azt szeretnénk, hogy az emberek tudják: vannak barátaik, akik támogatni fogják őket ebben a küzdelemben, amelyet ennek a jognak a megszerzéséért folytatnak” – tette hozzá.

A jelentés szerint a bizottság azt kéri, hogy olyan bírákat jelöljenek és nevezzenek ki, akikről ismert, hogy „bátorságot mutatnak a vallásszabadsággal kapcsolatos ügyek érdemi elbírálásában, amikor az indokolt, és politikai, ideológiai vagy kényelmi okokból nem kerülik meg szándékosan az ügy érdemi eldöntését” (improper judicial avoidance).

A bizottság emellett a Johnson-féle adótörvény módosítás hatályon kívül helyezését is szorgalmazta; ez az amerikai adótörvénybe 1954-ben beiktatott rendelkezés megtiltja a nonprofit szervezeteknek – ideértve a vallási intézményeket, jótékonysági szervezeteket és egyetemeket is –, hogy politikai jelölteket támogassanak vagy ellenezzenek.

Miután számos meghallgatáson szó esett az antiszemitizmusról, a bizottság azt javasolta, hogy a problémát a polgári jogi törvények érvényesítésével, a diszkriminációra és erőszakra vonatkozó hiteles vádak bírósági úton történő kivizsgálásával, valamint polgári neveléssel kell leküzdeni.

A bizottság azt kérte, hogy folytatódjanak az arra irányuló erőfeszítések, hogy helyreállítsák a fegyveres erők azon tagjainak a nyugdíjazási vagy továbbszolgálati jogosultságát, akik a COVID-19-oltással kapcsolatos vallási meggyőződésük miatt elvesztették állásukat, egészségbiztosításukat, nyugdíjukat és egyéb juttatásaikat.

A bizottság emellett javaslatokat fogalmazott meg a vallásszabadsággal kapcsolatos ügyek nyomon követésére és hatékonyabb kezelésére. Javasolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium hozzon létre egy vallásszabadsági munkacsoportot a vallásszabadság védelmével kapcsolatos peres ügyek nyomon követésére és fontossági sorrendbe sorolására, továbbá a Védelmi Minisztérium egyszerűsítse és javítsa a vallási meggyőződéshez való észszerű alkalmazkodásra vonatkozó eljárást (amely arra kötelezi a munkáltatókat, hogy észszerű keretek között alkalmazkodjanak a munkavállalók vallási szokásaihoz – ford.megj.)

Végül a bizottság azt javasolta, hogy „a vallásszabadság hőseinek bátorságát” ismerjék el a Vallásszabadsági Elnöki Érdemérem és az Első Szabadságjog Hőse elnevezésű díjak létrehozásával.

A kitüntetéssel „azokat az amerikaiakat ismernék el, akik kiállnak a vallásszabadság mellett, és nélkülözhetetlen szerepet játszanak a polgárok alkotmányos jogainak védelmében” – áll a jelentésben.

Fordította: Dr. Fedineczné Vittay Katalin
Forrás: EWTN News