Kilenc éve zarándokként érkezett Medjugorjéba – most a kegyhely meggyalázásával gyanúsítják

Súlyos személyes tragédiákkal és egy látványos megtéréssel teli múlt áll annak a 31 éves lengyel férfinak a hátterében, akit a medjugorjei Mária-szobrok megrongálásával és a Szent Jakab-templom szabadtéri oltárának felgyújtásával hoztak összefüggésbe. Bartłomiej Krakowiak kilenc évvel korábban még gyalogos zarándokként érkezett a kegyhelyre, később pedig Lengyelország-szerte tett tanúságot hitéről.

A medjugorjei kegyhely több fontos helyszínét is támadás érte 2026. július 27-ről 28-ra virradó éjszaka (hírünk itt olvasható). Fekete festékkel öntötték le és sértő feliratokkal gyalázták meg a Szűzanya szobrát a Jelenések hegyén, valamint a Kék Keresztnél található kisebb Mária-szobrot. Ezt követően gyúlékony folyadékkal locsolták le és felgyújtották a Szent Jakab-templom mögött álló szabadtéri oltárt.

A szobron angolul az „Ördög szoknyában” felirat jelent meg. A helyszíneken lengyel nyelvű graffitiket és transzparenst találtak, amelyek Medjugorje ellen irányultak, és csalással vádolták a jelenések látnokait. Az egyik kifeszített feliraton a hat látnok neve mellett ez állt: „csalók, bizonyítékaim vannak”. A támadás indítéka egyelőre nem ismert.

Ahogy korábban beszámoltunk, a rendőrség egy 31 éves lengyel állampolgárt fogott el a Medjugorjétól nem messze fekvő Černo településen, Ljubuški közelében. A sajtóbeszámolók szerint a férfi hátizsákkal a horvát határ irányába haladt. Felkutatásában a rendőrök mellett tűzoltók, hegyimentők és helyi lakosok is részt vettek.

A bosznia-hercegovinai és a lengyel sajtó a gyanúsítottat Bartłomiej Włodzimierz Krakowiakként azonosította. A medjugorjei szállásadók körében is ez a név kering. A helyi rendőrség ugyanakkor a férfi személyazonosságát a legutóbbi közlésig hivatalosan nem nevezte meg, csupán azt erősítette meg, hogy elfogtak egy lengyel állampolgárt, akit összefüggésbe hoztak a történtekkel. Ezért Krakowiakot az eljárás jelenlegi szakaszában gyanúsítottként kell kezelni.

Az Infovaticana szerint az ügyet a bosznia-hercegovinai államügyészség vizsgálja, és kezdeményezték a férfi előzetes letartóztatását. A nyomozás vallási épületek vagy létesítmények szándékos megrongálásának, illetve megsemmisítésének gyanúja miatt folyik. A bűncselekményért hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

Kilenc éve gyalog érkezett Medjugorjéba

Az ügy megdöbbentő fordulata, hogy Bartłomiej Krakowiak korábban éppen Medjugorjéhoz kapcsolódó megtéréstörténetével vált ismertté a lengyel katolikus nyilvánosságban.

Akkor 22 éves férfi 2017-ben gyalog indult el Varsóból Medjugorjéba. A mintegy 1300 kilométeres utat 57 nap alatt tette meg, zarándoklatát pedig blogján és a közösségi médiában is dokumentálta. Oldala a „Z buta do Maryi”, vagyis hozzávetőlegesen „Gyalog Máriához” címet viselte. Útjáról később azonos címmel könyvet is megjelentetett.

Az Opoka lengyel katolikus hírportálnak 2017-ben arról beszélt, hogy nem sokkal az indulása előtt egy pszichológus depressziót állapított meg nála. Elmondása szerint először arra gondolt, hogy a tengerpartra vagy a hegyekbe utazik pihenni, de imádság után megnyitotta a Google Térképet, és Medjugorje jutott eszébe. A gyalogos utat lelki küzdelemként és az Istenhez való visszatérés lehetőségeként élte meg.

A zarándoklat után Lengyelországban evangelizációs találkozókon, lelkigyakorlatokon és plébániai rendezvényeken tett tanúságot megtéréséről. Korábbi beszámolók szerint iskolákban, börtönökben és függőségi kezelés alatt állók előtt is beszélt életéről és hitéről.

Krakowiak tanúságtételeiben részletesen beszélt nehéz gyermekkoráról. Saját elmondása szerint alkoholproblémákkal és erőszakkal terhelt családban nőtt fel. Édesapját agresszív emberként írta le, aki lelkileg is bántalmazta. Gyermekként többször elmenekült otthonról, hogy elkerülje az erőszakot.

Tinédzserként alkohol- és drogfogyasztásba, lopásokba és erőszakos helyzetekbe keveredett. Fiatalkorúak intézetébe került, ahonnan megszökött, majd egy ideig ismerősöknél és pincékben bujkált. Később függőségi kezelésen vett részt. Ezek az adatok elsősorban Krakowiak saját, korábbi tanúságtételeiből származnak.

Élete egyik legsúlyosabb fordulópontjaként meg nem született fia elvesztését említette. Elmondása szerint a gyermek halála után mély válságba került, és az öngyilkosság gondolata is megjelent benne. Egy későbbi tanúságtételében arról beszélt, hogy ebben a helyzetben tapasztalta meg Jézus jelenlétét és szeretetét, ami elindította a megtérés útján.

Élettörténetét a 2024-ben bemutatott, játékfilmes és dokumentumfilmes elemeket ötvöző lengyel keresztény alkotás, a Powołany 2 is feldolgozta. A film négy valós megtéréstörténetet mutat be, ezek egyike Krakowiaké.

A történtek különösen nehezen érthetők annak fényében, hogy Krakowiak korábban nemcsak Medjugorjéba zarándokolt, hanem hitéről és az ott átélt lelki tapasztalatairól is nyilvánosan beszélt. A rongálás helyszínén talált üzenetek ezzel szemben közvetlenül Medjugorje és a látnokok ellen irányultak.

Egyelőre nem ismert, mi vezethetett ehhez a radikális fordulathoz. Boszniai és lengyel sajtóbeszámolók szerint a férfinak korábban mentális nehézségei voltak, ismerősei pedig azt állították, hogy a közelmúltban is komoly problémákkal küzdött, de visszautasította a segítséget.

A korábban Krakowiakkal dolgozó Jan Sobierajski filmrendező és producer arra kérte a híveket, hogy a tett egyértelmű elítélése mellett imádkozzanak a férfiért is.

Hangsúlyozta: a szent helyek meggyalázása nem mentegethető, de az ember cselekedetei mögött olyan tragédia is állhat, amely kívülről nem látható. Úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a történteknek nem kell Krakowiak élete utolsó fejezetét jelenteniük.

A megrongált szobrokat és az oltárt a plébániai közösség tagjai, a Cenacolo Közösség és önkéntesek gyorsan megtisztították, illetve helyreállították. Ennek köszönhetően az esti imaprogram már a rongálás napján folytatódhatott.

A medjugorjei plébánia közleményében arra kérte a híveket, hogy a történtekre ne gyűlölettel és megtorlással, hanem imával, böjttel és megbocsátással válaszoljanak. Az elkövető megtéréséért is imát kértek, hangsúlyozva: a rosszra nem rosszal, hanem szeretettel, megbocsátással és reménnyel kell felelni.