Sagrada Família: Gaudí halála után száz évvel a pápa megáldotta a Krisztus-tornyot
Napra pontosan 100 évvel ezelőtt, a 73 esztendős Antoni Gaudí elhunyt Barcelonában, miután három nappal korábban egy villamos elgázolta. A művészetének csúcspontján álló katalán építész ezért befejezetlenül hagyta hátra a Sagrada Famíliát. Halála időpontjában az építkezésnek még a negyede sem volt készen. A kripta elkészült – itt temették el Antoni Gaudít 1926. június 12-én –, és készen állt a Szent Barnabásnak szentelt harangtorony és az épület keleti oldalán a Születés homlokzata.
Az építész által tervezett tizennyolc torony közül a legmagasabbat, a Krisztus-tornyot, most, száz év elteltével, XIV. Leó pápa avatta fel és áldotta meg, miután misét mondott a világ legmagasabb bazilikájában, amely éppen ennek a 172,5 méter magas toronynak köszönheti magassági rekordját.
Másfél évszázadnyi építkezés
Ez a megáldás, a torony átadása nem jelenti a munkálatok végét. A Sagrada Familia teljes befejezéséhez 2034-ig kell várni. A Dicsőség homlokzatát és a monumentális lépcsősort még be kell fejezni, és némi külső elrendezések is hátra vannak. Ha ezt az előirányzott határidőt betartják, az építkezés teljes időtartama 152 év lesz.
Meg kell mondani, hogy a projekt megvalósulása nem volt zökkenőmentes. 1882-ben egy katalán szerzetes, Josep Maria Bocabella vásárolt meg egy telket azzal az elképzeléssel, hogy azon egy templomot építtessen. A munkával Francisco de Paula del Villar y Lozano építészt bízta meg, aki egy klasszikus arányú, letisztult neogótikus templomot képzelt el. Aztán vita robbant ki kettejük között, és abbahagyták együttműködésüket. 1883-ban Antoni Gaudí vette át az építkezés irányítását, és az elképzeléseket teljesen mértékben megváltoztatta, hogy az alakuljon ki belőle, amit a barcelonaiak ma már minden nap látnak.
Az ambiciózus projektet három alkalommal is leállították. Először 1914-ben anyagi források hiánya miatt, másodszor a spanyol polgárháború idején, végül pedig a Covid-19-járvány miatt. A legtöbb kárt kétségkívül a spanyol polgárháború idején történt megszakítás okozta, mivel ebben az időszakban Antoni Gaudí műhelyét katalán egyházellenes aktivisták felgyújtották. Minden elégett: a makettek, a vázlatok és a tervrajzok.
Az örökkévalóság számára
A rákövetkező években Gaudí utódai rekonstruálták a maketteket, de az elemek hiánya miatt egyes részeket eltérően lehetett értelmezni. Az 1960-as években vita terebélyesedett ki az éppen kialakulóban levő építészeti és díszítői szabadság körül. Le Corbusier, Joan Miró és mások, köztük Antoni Tàpies is aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben elítélték az építkezés folytatását, mivel úgy vélték, hogy az távol áll Antoni Gaudí elképzeléseitől. Szinte ugyanilyen helyzet alakult ki az 1990-es években is, amikor a Passió homlokzatán olyan szobrokat helyeztek el, amelyek stílusa igencsak eltért az építész által jóváhagyottaktól. Azután az idő múlása elsimította a dolgokat, és a Sagrada Familia kritikusai megszokták a látványt, amely mára már szinte semmilyen vita tárgyát nem képezi.
Mindenesetre mind építészeti, mind pedig lelki szempontból elismert alkotás. Miután 2005-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára, 2010-ben XVI. Benedektől megkapta a basilica minor címet, és június 10-én átadták legfőbb részét, azt, amely egyszerre adja a templom pompáját és nagyszerűségét. Ami pedig alkotóját illeti, akit műve, de természetének jámborsága miatt is gyakran Isten építészének neveznek, őt 2025-ben Ferenc pápa Tiszteletreméltóvá (Venerabilis) avatta. Neki köszönhetően trónol Barcelona és a világ felett a Sagrada Familia, de ami a legfontosabb: Isten dicsőségét hirdeti, ahogyan építésze is kívánta.
Fordította: Solymosi Judit
Forrás: bvoltaire.fr
