Képek, szobrok, aranyborjú: hol kezdődik a bálványimádás? – Kérdezz–felelek a Biblia egy év alatt podcastben

A Biblia egy év alatt podcast hetedik kérdezz-felelek adásában Fábry Kornél püspök Martos Levente Balázs püspökkel beszélgetett. A kérdések főként a kivonulás történetéhez, a pusztai vándorláshoz, az aranyborjúhoz, a bálványimádáshoz, a képek és szobrok katolikus használatához, valamint a vasárnap megszenteléséhez kapcsolódtak. Az adás visszatérő gondolata, hogy a bibliai történetekben Isten igazságossága és irgalma együtt jelenik meg, az Ószövetség eseményeit pedig az Újszövetség, különösen Krisztus megtestesülése és feltámadása felől kell teljesebben érteni.

Kérdések a Biblia egy év alatt podcastel kapcsolatosan

A válaszokat csak rövidített formában írtuk ki.

1. Az utasításokat Isten egyszerre mondta Mózesnek, vagy időközönként, évek alatt?

Mózes nem egyszerre kapta meg az összes utasítást. A Sínai-hegynél a nép hosszabb ideig, valószínűleg hónapokig tartózkodott, és Mózes többször felment a hegyre, majd visszatért a néphez. A pusztai vándorlás negyven éve alatt is több alkalommal kérdezte Istent, különösen a találkozás sátránál. A Sínai-hegy időszaka az ószövetségi kinyilatkoztatás központi szakasza, amely előképe a későbbi jeruzsálemi templomnak és végső soron Krisztus áldozatának.

2. A Sínai-félsziget Mózes idejében kinek a fennhatósága alatt állt?

A Sínai-félsziget a Kr. e. második évezred közepe táján főként Egyiptom befolyása alatt állt. A kivonulás ezért nem egyszerűen azt jelentette, hogy Izrael azonnal teljesen elhagyta az egyiptomi hatalmi övezetet, hanem inkább fokozatos elszakadást és szabadság felé haladást. A negyvenéves pusztai vándorlás ebben az értelemben nemcsak földrajzi út, hanem a szabadságban való növekedés időszaka is.

3. Hogyan lehet az, hogy Isten szövetséget köt a néppel, majd az aranyborjú után mégis el akarja törölni őket?

Az aranyborjú története Izrael közösségi „ősbűneként” jelenik meg, hasonlóan ahhoz, ahogy Ádám és Éva bűne az egyéni emberiség bűnbeesésének ősképe. Isten haragja azt mutatja, hogy a bűn súlyos törést okoz a szövetségben, de a történet végül mégis Isten irgalmának kinyilatkoztatásához vezet. A nép éppen az irgalomban részesülve érti meg mélyebben, mit jelent Isten népének lenni.

4. Morálisan hogyan érthető, hogy Isten az egyiptomiakat sújtotta, miközben a fáraó döntött? Miért viselik mások is egy vezető bűnének következményeit?

A Biblia világában a bűn közösségi dimenziója erősebben jelenik meg, mint ahogy azt ma általában gondoljuk. A vezető, különösen a király vagy fáraó, bizonyos értelemben a nép lelkületét is képviseli. Ez nem azt jelenti, hogy az örökkévalóság szempontjából Isten minden egyes egyiptomit személyesen felelőssé tett volna a fáraó döntéseiért, hanem azt, hogy a történeti következményekben egy vezető döntése az egész népet érintheti.

5. Az egyiptomiaknak hol van a helyük a teremtéstörténet családfájában? Noé melyik fiának leszármazottai?

A válasz szerint a Teremtés könyvének népek táblája alapján az egyiptomiakat Kám leszármazottai közé sorolja a bibliai hagyomány. Noé három fia Sém, Kám és Jáfet; a bibliai népek elrendezésében Sém leszármazottai állnak legközelebb Izraelhez, Kám vonalához kapcsolódik Egyiptom, Jáfet pedig inkább a nyugati, görög világ felé mutat.

6. Ha az aranyborjúval Izrael láthatóvá akarta tenni Istent, miért lett ebből bálványimádás?

Azért, mert a bibliai szemlélet szerint Izrael összekeverte Istent az emberi kéz által készített képmással. A keleti vallási világban az ilyen állatalakok gyakran az istenség trónusát vagy jelenlétének helyét jelképezték, de Izrael hite ezt veszélyesnek tartotta, mert az ember így könnyen saját elképzeléseihez köti Istent. A képtilalom lényege az, hogy az ember ne próbálja Istent birtokolni, befolyásolni vagy a maga alkotásával azonosítani.

7. Miért csak Mirjam lett leprás, amikor Áron is fellázadt Mózes ellen?

Erre Martos Levente Balázs nem adott végleges választ, és elismerte, hogy a kérdés jogos. Lehetséges, hogy Áron főpapi szerepe miatt a bibliai elbeszélésben enyhébb elbírálás alá esik, de ennek teljesen kielégítő magyarázata nem derül ki a szövegből. Ez az adásban nyitott, részben feltáratlan kérdés maradt.

8. Mi a népszámlálás jelentősége és megítélése, ha egyszer Isten parancsol rá, máskor pedig büntetés követi?

A különbség a szándékban és a helyzetben rejlik. Amikor Isten parancsolja a népszámlálást, az a nép gyarapodását, Isten ígéretének beteljesedését és gondviselő vezetését mutatja. Amikor viszont Dávid király számláltatja meg a népet, az a bibliai értelmezés szerint a gőg, az önbizalom és a katonai erőben való bizakodás jele lehetett. Ugyanaz a cselekedet tehát eltérő erkölcsi megítélés alá eshet attól függően, milyen szándék és lelkület áll mögötte.

9. Miért bünteti Isten Mózest azzal, hogy nem mehet be az ígéret földjére, miközben Áronnak megbocsát az aranyborjú után?

A válasz szerint Áron sem mehetett be az ígéret földjére, tehát ebben nincs teljes kettős mérce. Mózes halála ugyanakkor különleges jelentőségű: ő az ószövetségi kinyilatkoztatás fő tanúja, és halála jelzi egy korszak lezárulását. Mózes alakja az alázat példája is, aki nem saját nagyságát keresi, hanem Isten akaratát és a nép javát.

10. Miért vezette Isten József népét Egyiptomba, ha később ott rabszolgaságba kerültek?

József történetében az látszik, hogy Isten az emberi rosszat is képes jóra fordítani. József testvérei rosszat tettek, amikor eladták őt, de Isten ezen keresztül mentette meg Jákob családját az éhínségtől. Egyiptomba kerülésük tehát először a megmenekülés útja lett, még ha később rabszolgaságba is torkollott. A bibliai üzenet szerint az emberi bűn és végesség nem tudja meghiúsítani Isten gondviselő tervét.

11. Ha a parancsolat szerint nem szabad faragott képet készíteni, miért vannak mégis képek és szobrok a katolikus templomokban, és ez miért nem bálványimádás?

A keresztény válasz alapja Krisztus megtestesülése: Jézusban Isten maga lépett be látható módon a történelembe. Ezért a képek és szobrok nem önmagukban imádandó tárgyak, hanem arra irányítják a figyelmet, akit ábrázolnak. A katolikus gyakorlat szerint nem a képet vagy szobrot imádjuk, hanem Istent tiszteljük, illetve a szentek példáján keresztül Istenre irányulunk. A képeknek tanító és lelket emelő szerepük is van, különösen olyan korokban, amikor sokan nem tudtak olvasni.

12. Miért számít súlyos bűnnek a vasárnapi szentmise elmulasztása, ha a zsidóknál a szombat megszentelése volt a parancs?

A kereszténység számára Krisztus feltámadása miatt a hét első napja, a vasárnap lett az Úr napja. A szombat jelentése nem egyszerűen megszűnt, hanem átalakult: a keresztény vasárnap a feltámadás, az új teremtés és az új élet ünnepe. A vasárnapi szentmise ezért nem pusztán szabály, hanem a keresztény élet középpontjához, Krisztus feltámadásához való kapcsolódás.

13. Hogyan vonatkozik a vasárnap megszentelése azokra, akik vasárnap is dolgoznak, de hétköznap tudnának pihenni és templomba menni?

A válasz szerint vannak olyan munkák, amelyeket a közjó érdekében vasárnap is el kell végezni, például az orvosi ügyeletet vagy más szolgálatokat. Ilyenkor fontos, hogy az ember máskor keresse a pihenés, az imádság és a szentmise lehetőségét. Ugyanakkor a keresztényeknek törekedniük kell arra, hogy a vasárnap valóban a nyugalom és Istenre figyelés napja maradjon, ne csak a fogyasztás és a megszakítás nélküli munka ideje.