Az élet végén – a szavakba csomagolt manipuláció
A francia Nemzetgyűlésben az úgynevezett „halálba segítés” témájában zajló vita iskolapéldája a politikai manipulációnak. Az együttérzésre hivatkozva módszeresen kiforgatják a jogrendet.
1. Szemantikai hazugság
Már nem „eutanáziáról” beszélnek, hanem „testvériességről”.
Csakhogy a testvériesség azt jelenti, hogy nem hagyjuk magára a másikat – nem pedig azt, hogy véget vetünk az életének. Egy halált okozó cselekedetet „orvosi segítségnek” nevezni veszélyes jogi fikció, amely alapjaiban torzítja el az orvoslás értelmét és megfosztja eredeti tartalmától.
2. A „biztonságos keretek” csalogató hívószava
Azt ígérik, szigorú feltételek mellett történne mindez. De ez nem igaz.
A folyamat lépései: Kanadában és Belgiumban, ahol már bevezették, gyorsan kiderült, hogy amint átlépik ezt a határt és törvényesítik, onnantól minden korlátozás diszkriminációnak minősül a bíróságok előtt. Szép lassan végül minden korlát eltűnik. Így jutnak el a kiskorúakig, a lelki betegekig, majd az olyan idősekig, akik egyszerűen belefáradtak az életbe.
3. „Majd külföldre mennek” – ez hamis érv
Azok, akik külföldre mennek meghalni, nem igazolják a törvényt. Inkább azt, hogy otthon nem kapnak elég segítséget az életben maradáshoz.
Szabadságuk nyomás alatt áll. Egy teljesítményközpontú társadalomban a gondozásra szoruló, beteg ember könnyen érezheti felesleges tehernek magát. Az eutanázia lassan természetes, magától adódó megoldásnak tűnhet a magányra és a palliatív ellátás hiányára.
A kínálat itt is keresletet teremt: ha az állam legitimálja az aktust, a legkiszolgáltatottabbak csakhamar úgy érzik, illene félreállniuk, hogy ne legyenek mások terhére.
4. Az állam felelősséghárítása, humanizmusnak álcázva
Sokkal könnyebb és olcsóbb törvényt hozni védtelen emberek eltüntetéséről, mint jelentős összegeket áldozni a valódi emberi jelenlétbe és a kiszolgáltatottak méltó gondozásába.
Összefoglalva:
Az emberi méltóság nem vész el azáltal, hogy valaki megbetegszik. Akkor sérül, amikor a szenvedőt feleslegesnek, tehernek tartják. Ez a törvény nem felszabadít, hanem magadra hagy.
Egy civilizált társadalom legfőbb alapja az élet védelme.
Ne hagyjuk, hogy szép szavakkal elaltassák a józan ítélőképességünket.
Fordította: Görgényi Adél
Forrás: Le Salon Beige
