Tizenkét személyiség, akik 2025-ben meghatározó szerepet játszottak a Vatikánban

Közeledve 2025 végéhez visszatekintünk arra a tizenkét személyiségre, akik különleges szerepet játszottak az elmúlt tizenkét hónapban a Vatikánban.

Pietro Parolin, Ferenc és Leó „második embere”

Pietro Parolin bíboros, aki 2013 óta a Szentszék államtitkára, 2025-ben mindvégig kulcsszerepet játszott. Az olasz diplomata, bár nem tartozik a legbelső körhöz, hűségesen szolgálta Ferenc pápát, és stabilitást biztosított a pápa kórházi ápolása alatt. A pápa halála után ő fogadta az április 26-án tartott temetésre érkező állam- és kormányfőket. Másnap a diszkrét karizmájú férfi 200 000 ember előtt celebrált misét a Szent Péter téren, mindenféle külsőség nélkül.

Mint a pápaválasztáson komoly eséllyel induló,  „papabile” jelöltek egyike, mind a konzervatív, mind a progresszív sajtó támadásainak célpontja volt. Törékeny egészségi állapotát, a szexuális és pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos ügyek rossz kezelését, Kínával folytatott kockázatos diplomáciáját kritizálták… A Sixtus-kápolnában, az első szavazáson a harmadik helyen végzett Erdő Péter és Robert Prevost bíborosok mögött, állítja Gerard O’Connell és Elisabetta Piqué vatikáni szakértő (El último Cónclave, Arpa Kiadó). Pietro Parolin állítólag a második, harmadik és negyedik fordulóban is a második helyen végzett, rendre az amerikai-perui bíboros mögött.

Amikor utóbbit megválasztották, az olasz bíboros volt az, aki megkérdezte őt, hogy hajlandó-e elfogadni a pápai megbízatást. A konklávé után XIV. Leó a folytonosság mellett döntött, és meghosszabbította kinevezését az államtitkárság élén. Októberben, amikor Pietro Parolin „mészárlásról” beszélt Gázában, és ez vitát váltott ki, az új pápa nyilvánosan támogatta őt, bizonyítva tiszteletét és bizalmát, ami Ferenc idején nem mindig volt nyilvánvaló.

Kevin Farrell bíboros kamarás (camerlengo), aki bejelentette Ferenc pápa halálát

Április 21-én, körülbelül 9:50-kor Kevin Farrell amerikai bíboros élőben jelentette be Ferenc pápa halálát a Vatikánban található Szent Márta-ház kápolnájából. Az argentin pápának ez a közeli munkatársa volt az, akinek „bíboros kamarásként” a kezében összpontosult a hatalom az apostoli szék üresedése idején.

Farrell bíboros, aki egyébként a Világiak, a Család és az Élet Dikasztériumának prefektusa, a Vatikáni Befektetési Bizottság elnöke, valamint a Vatikánvárosi Állam Legfelsőbb Bíróságának elnöke, a pápa elhunytával ideiglenesen ellátta a pápai feladatokat, és végrehajtotta az előírásokban előírt összes formaságot: a halál megállapítása, a pápai lakosztály lezárása, a temetést megelőző szertartások levezetése és a Vatikán folyó ügyeinek intézése. A menedzseri képességeiről ismert bíboros a Sixtus-kápolna egyik „kulcsát” is birtokolta, feladata volt ugyanis ellenőrizni, hogy a bíborosok titkos szavazásának helyszíne zárva van-e.

Giovanni Battista Re, a pápa temetését levezető dékán

A 91 éves olasz Giovanni Battista Re bíboros elképesztő energiáról tett tanúbizonyságot, amikor az apostoli szék üresedésének döntő pillanataiban az események középpontjába került. A Bíborosi Kollégium „dékánjaként” – amely választott tisztség – az olasz bíboros elnökölt a zárt ajtók mögött zajló általános kongregációkon, amelyek során a bíborosok előkészítik a konklávét.

Április 26-án ő celebrálta Ferenc pápa temetési miséjét, valamint a római pápa megválasztására összegyűlt konklávé megnyitó miséjét. Ekkor felszólította a 133 választó bíborost, hogy olyan pápát válasszanak, aki képes „a legjobban felébreszteni mindenki lelkiismeretét” és „fenntartani az egyház egységét”. Re bíboros, mivel túllépte a korhatárt, a Sixtus-kápolna előtt maradt, és elnöki szerepét Pietro Parolin bíborosra bízta. XIV. Leó megválasztása után nyilvánosan dicsérőleg szólt „bölcsességéről, amely hosszú életének és az Apostoli Szék számára sok éven át hűségesen végzett szolgálatának a gyümölcse”.

Erdő Péter bíboros, a konzervatívok embere

A konklávé során a budapesti érsek tűnt a konzervatív áramlat fő jelöltjének, amely még mindig erős az Egyesült Államokban, Európában és Afrikában. Gerard O’Connell és Elisabetta Piqué szerint a 72 éves főpap az első fordulóban még Prevost és Parolin bíborosok előtt végzett. De a rá adott szavazatok nem voltak elegendőek. A második fordulóban harmadik lett, majd a harmadik szavazáson leszorult a dobogóról.

Erdő Péter, aki 2002 óta Magyarország primása és akit II. János Pál pápa a rákövetkező évben kreált bíborossá, az utolsó olyan bíboros, akit a lengyel pápa nevezett ki és aki még mindig aktív lelkipásztori tisztséget tölt be. Ezzel ő a pápák közötti folytonosságot megtestesítő személyiség. A kánonjogász végzettségű bíboros szigorú adminisztratív munkájáról és a hagyományos család védelméről ismert, ami a konzervatív bíborosokat is megnyugtathatta a választáskor.

Jean-Marc Aveline, a XIV. Leóhoz legközelebb álló francia

A 66 éves marseille-i érsek idén új jelentőséget nyert a Bíborosi Kollégiumban és az egyetemes Egyházban. A vatikáni szakértők által gyakran a papabilék között emlegetett Jean-Marc Aveline a konklávé első fordulójában 10-20 szavazatot kapott, és a harmadik fordulóban a harmadik helyre lépett előre, Gerard O’Connell és Elisabetta Piqué szerint. A pasztorális érzékéért nagyra becsült francia bíborosnak kétségkívül hátrányt jelentett, hogy nehezen boldogult az olasz nyelvvel. Az április elején nagy többséggel a Francia Püspöki Konferencia elnökévé választott Aveline bíboros a szinodalitásról szóló szinódus során összefogó szerepet töltött be.

Rómában tagja volt a befolyásos Püspöki Dikasztériumnak. Így már korábban is együtt dolgozott Prevost bíborossal, aki 2023-tól Ferenc pápa haláláig volt a dikasztérium prefektusa. A két férfi nagyra becsüli egymást, XIV. Leó pápa október 17-én még Ostia kikötőjébe is elutazott, hogy találkozzon a kardinálissal és a Marseille-i Egyházmegye által szervezett földközi-tengeri körutazáson részt vevő fiatalokkal. Három héttel korábban Jean-Marc Aveline-t a Paris Match számos mulasztással vádolta meg a visszaélésekkel kapcsolatos ügyek kezelése terén. Jelenlegi információink szerint sem a legkomolyabb eseteket kezelő Hittani Dikasztérium, sem az Államtitkárság nem tartotta megalapozottaknak ezeket az állításokat.

Mamberti bíboros, a „Habemus papam” arca és hangja

A nagyon diszkrét Dominique Mamberti bíboros nem tudta elrejteni mosolyát, amikor május 8-án megjelent több száz millió hívő és kíváncsi ember előtt, akik alig várták, hogy meghallják az új pápa nevét. Protodiakónus bíborosként a 73 éves francia papnak jutott az a feladat, hogy a Szent Péter-bazilika loggiájáról kihirdesse a híres mondatot: „Habemus papam”, ami a világ számára azt jelenti: „Van pápánk!”.

A háttérben dolgozó, 2006 és 2014 között a vatikáni diplomácia nélkülözhetetlen kulcsfigurája jelenleg a Vatikán legfőbb jogi intézményének, az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának prefektusa. Tíz nappal ez után a történelmi egyházi esemény után a francia bíboros rosszul lett XIV. Leó pápai beiktatási miséje alatt, ezért nem tudta átadni a palliumot az új pápának.

Brambilla nővér, az első „prefekta”egy római dikasztérium élén

Az év január 6-án azzal kezdődött, hogy Simona Brambilla nővért a pápa kinevezte a Megszentelt Élet Intézményeinek és Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma élére. A Consolata Misszionáriusok korábbi főnöknője így a római kúria egyik dikasztériumának első női prefektusa lett, ahol korábban második számú vezető volt. Ferenc pápa történelmi döntését azonban vegyes érzelmekkel fogadták: az argentin pápa Brambilla nővér mellé támogatóként kinevezett egy „pro-prefektust” Ángel Fernández Artime bíboros személyében.

Sokan kritizálták ezt a „gyámságot”, amely azzal magyarázható, hogy jogilag bizonyos rendeleteket feltétlenül egy püspöknek kell aláírnia. XIV. Leó két héttel megválasztása után, május 22-én elődjének nyomdokaiba lépve egy másik nőt, az olasz Tiziana Merletti apácát nevezte ki ugyanennek a dikasztériumnak a titkárává.

Raffaella Petrini nővér, az első nő a kormányzóság élén

Február 15-én, súlyos légúti megbetegedés miatti kórházba kerülésének másnapján Ferenc pápa hivatalosan is kinevezte Raffaella Petrini apácát a Vatikánvárosi Állami Kormányzóság élére, Fernando Vérgez Alzaga bíboros utódjaként. Az 56 éves olasz nő, aki iparpolitikából (Olaszország) és szervezeti viselkedéstudományból (Egyesült Államok) szerzett diplomát, az első nő lett, aki betölti ezt a tisztséget, amely a pápai város területén a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat egyesíti.

Petrini nővér 2021 óta volt a második számú vezetője ennek a szervezetnek, amely a Kormányzóság mintegy 2000 alkalmazottját felügyeli és a Vatikán mindennapi életét irányítja. XIV. Leó néhány hónappal megválasztása után módosította a törvényt, hogy ez az eddig példa nélküli kinevezés érvényes legyen, és így kanonikusan szentesítette elődje döntését.

Mgr Iannone, a Püspöki Dikasztérium meglepetés prefektusa

A médiában kevéssé ismert Filippo Iannone érsek, a Törvényszövegek Dikasztériumának prefektusa váratlanul került a figyelem középpontjába. Meglepetést keltett, amikor XIV. Leó pápa kinevezte őt a Püspöki Dikasztérium élére – ez egy olyan vezető pozíció a Vatikánban, amelyet a pápa maga is betöltött (2023-2025). Más nevek is felmerültek, de végül a 67 éves kánonjogászra esett a választás.

A karmelita szerzetest, aki egy római forrás szerint „nagyon klasszikus személyiség, nem túl karizmatikus, a Kúria szellemiségét képviselő szolgálattevő”, a jövőben bíborossá fogják kreálni, ahogyan a szokás megkívánja e kulcsfontosságú pozíció esetében. Iannone érsek részt vett a szinodalitásról szóló szinóduson, a Szentszék és a német püspökök közötti kényes párbeszédben, és a Hittani Dikasztériummal együtt egy munkacsoportot is vezet, amelynek feladata a „lelki visszaélés bűncselekményének” meghatározása.

Angelo Becciu, a konklávéból kizárt bíboros

Angelo Becciu bíboros, a Vatikán kiterjedt pénzügyi perének főszereplője az úgynevezett „londoni ingatlanüggyel” kapcsolatban, idén is gyakran szerepelt a sajtóban. A konklávé idején a volt helyettes államtitkárnak – a Vatikán harmadik számú emberének – az ügye, akitől Ferenc pápa 2020-ban megvonta bíborosi jogait, vagyis a pápaválasztás jogát, felkavarta az általános kongregációkat, amelyeken részt vett. Az első fokon öt és fél év börtönbüntetésre ítélt szardíniai bíboros eleinte küzdött a szavazati jogáért a büntetését övező jogi bizonytalanságra hivatkozva. Végül azonban lemondott a konklávéról, miután pletykák terjedtek el arról, hogy Pietro Parolin bíboros, Ferenc pápa államtitkára, a néhai pápa két levelét olvasta fel a bíborosoknak, amelyekben az egyházfő megerősítette a bíboros hivatali felmentését.

Szeptemberben megkezdődött a fellebbviteli eljárás az ügyben, amelyben a bíboros és kilenc személy ül a vádlottak padján. A tárgyalásokat 2026 februárjáig elhalasztották, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntést hozhasson eljárási kérdésekben, amelyek különösen Alessandro Diddi ügyészt érintik, aki a védelem részéről számos kritikát kapott.

Rino Fisichella püspök, a jubileum mozgatórugója

Az Evangelizációs Dikasztérium „pro-prefektusaként” az olasz Rino Fisichella érsek tartotta kezében a fontos „2025-ös jubileumi szentév” dossziét. A Katolikus Egyház által negyed évszázadonként megünnepelt esemény célja arra ösztönözni a hívőket, hogy bocsánatot kérjenek bűneikért, és Isten irgalmára bízzák magukat, zarándoklatot téve Rómába. Idén is több millió zarándok járta be az Örök Város utcáit, és lépte át a Szent Péter-bazilika „szent kapuját”.

Fisichella érsek a római önkormányzattal együttműködve irányította a szentév nagy rendezvényeinek szervezését. Ferenc pápa betegségével, majd az apostoli szék üresedésével szembesülve az érseknek magának kellett levezetnie néhány jubileumi ünnepséget, amelyek a pápa fizikai távolléte miatt korlátozottak voltak. Bár Fisichella érsek és csapata hatalmas erőfeszítéseket tett a jubileum megszervezésére, munkájuk nem volt mentes a kritikától: hibáztatták őket a kezdeményezésekkel kapcsolatos kommunikáció hiányosságaiért, a találkozók túlzottan olasz jellegéért, vagy egyes jubileumok, például a fiatalok jubileuma, logisztikai problémáiért.

Massimiliano Strappetti, Ferenc pápa bizalmi ápolója

Az elmúlt években diszkréten követte Ferenc pápát minden kimozdulásán és utazásán. Massimiliano Strappetti, akit az argentin pápa 2022-ben „személyes egészségügyi asszisztensének” nevezett ki, fontos szerepet töltött be Ferenc pápa életében: 2021-ben ez az ötvenes éveiben járó olasz ápoló „megmentette az életét”, amikor ragaszkodott ahhoz, hogy sürgősen szállítsák kórházba – ekkor 33 cm-es bélszakaszt távolítottak el a pápánál. A pápa utolsó hónapjaiban az egyik legközelebbi munkatársa volt, szinte minden pillanatban a Gemelli Klinikán és a Szent Márta-házban tartózkodott az egyházfő ágya mellett.

Massimiliano Strappetti kísérte Ferenc pápát utolsó nyilvános megjelenésén is, a húsvét vasárnapi pápamobilos körúton a tömeg között, a halála előtti napon. „Köszönöm, hogy kivittél a térre” – mondta a pápa, miután körbejárta a teret, minek során nagyon legyengültnek mutatkozott. Másnap reggel 6.30 körül, miután rosszul lett, „a Szent Márta-ház második emeletén lévő lakásában az ágyán fekve kezével búcsút intett Strappettinek”, majd kómába esett – számol be a Vatican News. A gyásztól láthatóan megviselt és összetört ápoló az első sorban állt a 267. pápa temetési szertartásain.

Írta: Hugues Lefèvre és Anna Kurian
Fordította: Dr. Fedineczné Vittay Katalin
Forrás: Aleteia