Megfigyelés, profilalkotás… Az AI az új eszköz a keresztények üldözésére?
Az Aide à l’Église en détresse (AED) – Aid to the Church in Need, magyarul Segítség a Szükséget Szenvedő Egyháznak – nevű pápai jogú nemzetközi segélyszervezet az október 21-én közzétett, vallásszabadságról szóló jelentésében arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia (AI) komoly veszélyt jelenthet, ha azt a hívők ellenőrzésére és üldözésére használják. Egy újabb fenyegetettségről van szó, amely tovább fokozza azt az elnyomó légkört, amellyel sok keresztény szembesül.
A hívők – különösen a vallási kisebbségek – már most is szembenéznek cenzúrával, templomaik lerombolásával, erőszakkal, sőt olykor gyilkosságokkal is. Most pedig egy újabb veszély fenyegeti őket: az AI felhasználása a megfigyelésükre és nyomon követésükre, ami tovább nehezíti hitük mindennapi megélését. Az AED október 21-én közzétett, a vallásszabadságról szóló kétéves jelentése kiemeli ezt a hívőket érintő újabb fenyegetést. „Ez aggasztó” – mondja Thomas Oswald, az AED munkatársa. – „Még több fegyvert ad az elnyomó autoriter rezsimek kezébe. Ki jár misére? Ki tart hitoktatást? Ki beszélt pappal? – Mindezek az információk könnyen hozzáférhetővé és felhasználhatóvá válnak.”
A fenyegetés azért is egyre aggasztóbb, mert folyamatosan erősödik. A mesterséges intelligencia minden területen félelmetes sebességgel terjed – jó és a rossz irányban egyaránt. Ahogy José Luiz Bazan, az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának (Comece) titkára az AED-jelentésben rámutat: „Az AI segíthet a vallási helyszínek megrongálásának megelőzésében, valamint a templomok és hívők biztonságának védelmében, de ugyanígy fegyverként is használható ellenük a megtámadásukra – például AI által irányított fegyveres drónokkal.” Egyes országok, mint Kína, Észak-Korea vagy Pakisztán, már széles körben alkalmazzák: „Az új technológiákat egyre inkább arra használják, hogy megfigyeljék, profilozzák és megbüntessék a vallási megnyilvánulásokat.” „Cenzúrázni, megfélemlíteni és kriminalizálni kell a hívőket” – ez a valódi célja azoknak az államoknak, amelyeket régóta bírál a világ a vallásszabadság elnyomásáért.
Az AI és a láthatatlanság kockázata
A jelentés külön kitér Észak-Koreára. Ebben az országban a katolikusok nagyon erősen kisebbségben vannak, 100 ezer főt sem számlálnak. 2023-ban mintegy kétszáz, Kínából visszatoloncolt hívőt zártak politikai fogolytáborokba – pusztán azért, mert kapcsolatban álltak kínai keresztényekkel, Bibliát tartottak a kezükben, vagy beléptek egy templomba. Jelentések szerint „a hatóságok olyan megfigyelőrendszert működtetnek, amely ötpercenként képernyőképet készít minden telefonról, és azokat állami megfigyelés céljából adatbázisokban tárolja”.
Kínában, ahol közel 700 millió kamera figyeli éjjel-nappal a lakosságot, az AI-alapú megfigyelőrendszer az online tevékenységek révén azonosítja, nyomon követi és elnyomja a „nemkívánatosnak” bélyegzett vallási csoportokat és személyeket. Ami még rosszabb, hogy e megfigyelés révén bizonyos közösségeket a rendszer „nemzetbiztonsági kockázatként” jelöl meg. Mi az eredmény? Az ENSZ szólásszabadságért felelős jelentéstevője arra figyelmeztetett, hogy „a legitim vallási meggyőződések – különösen azok, amelyek eltérnek a domináns elvektől vagy gyakorlatoktól – eltűnhetnek a közéletből és az internetről, azaz online és offline is láthatatlanná válhatnak, vagy az AI csalárd módon „szélsőségesnek” vagy „gyűlöletbeszédnek” minősítheti őket, ami büntetést von maga után. Kínában a hatóságok igyekeznek a vallásokat a kínai kultúrához és a kommunista rendszerhez igazítani. Az egyházmegyéket kötelezik, hogy csatlakozzanak a „Kínai Katolikus Hazafias Szövetség” egyházhoz, amelyet szigorúan állami felügyelet alatt tartanak, különben templomaik lerombolásával nézhetnek szembe. A hívők rendszeresen lesznek önkényes letartóztatások áldozatai koholt vádak alapján. Évekre börtönbe kerülnek, nem léphetnek kapcsolatba családjaikkal, akiket a rendszer szoros megfigyelés alatt tart. A közösségi médiában a keresztény hitre való utalások tiltottak.
Mit lehet tenni ez ellen a vallásszabadságot fenyegető veszély ellen, amelyet senki sem látott előre? „Nem félni vagy aggódni kell, hanem felkészülni” – javasolja José Luis Bazan. Ahelyett, hogy elzárkóznánk az AI „hatalmas lehetőségei” elől, biztosítani kell „annak etikus, az emberi méltósággal és a közjóval összhangban történő használatát, hogy a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság minden dimenziójában valóságosan és hatékonyan érvényesülhessen.”
Fordította: Görgényi Adél
Forrás: Aleteia
