Megfigyelés, profilalkotás… Az AI az új eszköz a keresztények üldözésére?
Az Aide à l’Église en détresse (AED) – Aid to the Church in Need, magyarul Segítség a Szükséget Szenvedő Egyháznak – nevű pápai jogú nemzetközi segélyszervezet az október 21-én közzétett, vallásszabadságról szóló jelentésében arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia (AI) komoly veszélyt jelenthet, ha azt a hívők ellenőrzésére és üldözésére használják. Egy újabb fenyegetettségről van szó, amely tovább fokozza azt az elnyomó légkört, amellyel sok keresztény szembesül.
A hívők – különösen a vallási kisebbségek – már most is szembenéznek cenzúrával, templomaik lerombolásával, erőszakkal, sőt olykor gyilkosságokkal is. Most pedig egy újabb veszély fenyegeti őket: az AI felhasználása a megfigyelésükre és nyomon követésükre, ami tovább nehezíti hitük mindennapi megélését. Az AED október 21-én közzétett, a vallásszabadságról szóló kétéves jelentése kiemeli ezt a hívőket érintő újabb fenyegetést. „Ez aggasztó” – mondja Thomas Oswald, az AED munkatársa. – „Még több fegyvert ad az elnyomó autoriter rezsimek kezébe. Ki jár misére? Ki tart hitoktatást? Ki beszélt pappal? – Mindezek az információk könnyen hozzáférhetővé és felhasználhatóvá válnak.”
A fenyegetés azért is egyre aggasztóbb, mert folyamatosan erősödik. A mesterséges intelligencia minden területen félelmetes sebességgel terjed – jó és a rossz irányban egyaránt. Ahogy José Luiz Bazan, az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának (Comece) titkára az AED-jelentésben rámutat: „Az AI segíthet a vallási helyszínek megrongálásának megelőzésében, valamint a templomok és hívők biztonságának védelmében, de ugyanígy fegyverként is használható ellenük a megtámadásukra – például AI által irányított fegyveres drónokkal.” Egyes országok, mint Kína, Észak-Korea vagy Pakisztán, már széles körben alkalmazzák: „Az új technológiákat egyre inkább arra használják, hogy megfigyeljék, profilozzák és megbüntessék a vallási megnyilvánulásokat.” „Cenzúrázni, megfélemlíteni és kriminalizálni kell a hívőket” – ez a valódi célja azoknak az államoknak, amelyeket régóta bírál a világ a vallásszabadság elnyomásáért.
Az AI és a láthatatlanság kockázata
A jelentés külön kitér Észak-Koreára. Ebben az országban a katolikusok nagyon erősen kisebbségben vannak, 100 ezer főt sem számlálnak. 2023-ban mintegy kétszáz, Kínából visszatoloncolt hívőt zártak politikai fogolytáborokba – pusztán azért, mert kapcsolatban álltak kínai keresztényekkel, Bibliát tartottak a kezükben, vagy beléptek egy templomba. Jelentések szerint „a hatóságok olyan megfigyelőrendszert működtetnek, amely ötpercenként képernyőképet készít minden telefonról, és azokat állami megfigyelés céljából adatbázisokban tárolja”.
A cikk a hirdetés után folytatódik…

Kínában, ahol közel 700 millió kamera figyeli éjjel-nappal a lakosságot, az AI-alapú megfigyelőrendszer az online tevékenységek révén azonosítja, nyomon követi és elnyomja a „nemkívánatosnak” bélyegzett vallási csoportokat és személyeket. Ami még rosszabb, hogy e megfigyelés révén bizonyos közösségeket a rendszer „nemzetbiztonsági kockázatként” jelöl meg. Mi az eredmény? Az ENSZ szólásszabadságért felelős jelentéstevője arra figyelmeztetett, hogy „a legitim vallási meggyőződések – különösen azok, amelyek eltérnek a domináns elvektől vagy gyakorlatoktól – eltűnhetnek a közéletből és az internetről, azaz online és offline is láthatatlanná válhatnak, vagy az AI csalárd módon „szélsőségesnek” vagy „gyűlöletbeszédnek” minősítheti őket, ami büntetést von maga után. Kínában a hatóságok igyekeznek a vallásokat a kínai kultúrához és a kommunista rendszerhez igazítani. Az egyházmegyéket kötelezik, hogy csatlakozzanak a „Kínai Katolikus Hazafias Szövetség” egyházhoz, amelyet szigorúan állami felügyelet alatt tartanak, különben templomaik lerombolásával nézhetnek szembe. A hívők rendszeresen lesznek önkényes letartóztatások áldozatai koholt vádak alapján. Évekre börtönbe kerülnek, nem léphetnek kapcsolatba családjaikkal, akiket a rendszer szoros megfigyelés alatt tart. A közösségi médiában a keresztény hitre való utalások tiltottak.
Mit lehet tenni ez ellen a vallásszabadságot fenyegető veszély ellen, amelyet senki sem látott előre? „Nem félni vagy aggódni kell, hanem felkészülni” – javasolja José Luis Bazan. Ahelyett, hogy elzárkóznánk az AI „hatalmas lehetőségei” elől, biztosítani kell „annak etikus, az emberi méltósággal és a közjóval összhangban történő használatát, hogy a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság minden dimenziójában valóságosan és hatékonyan érvényesülhessen.”
Fordította: Görgényi Adél
Forrás: Aleteia









