Valaszkereso nyitokep 08

Képernyő, dopamin, függőség – hogyan védhetjük meg gyermekeinket az okoseszközök világában? – Válaszkereső

A Válaszkereső legújabb epizódjában Pécsi Rita neveléskutató az okoseszközök gyerekekre gyakorolt hatásáról beszél. A téma időszerű: a szülői kérdések nagy része ma már a telefonhasználat, a TikTok és a közösségi média körül forog. Rita két konkrét példát is elemez – egy 13 éves lány TikTok-függőségét és egy 14 éves fiú éjszakai pornónézését –, és megmutatja, hogy ezek nem bizalmi, hanem vezetési kérdések.

A gyerekek idegrendszere még nem fejlett, nincs meg bennük az önfék, ami gátolná a túlzott ingerkeresést. A képernyőhasználat dopaminlöketeket ad az agynak, amelyek gyors, mesterséges örömérzetet keltenek – hasonlóan a drogok hatásához. A természetes, „lassú dopaminforrások” (pl. személyes kapcsolatok, mozgás, alkotás) ezzel szemben valódi fejlődést és örömöt adnak, de sokkal lassabban hatnak. A gyerek így könnyen elveszíti az érdeklődését minden más iránt, ami nem képernyőhöz kötődik.

Rita hangsúlyozza: a szülő feladata a határok kijelölése és a fék szerepének betöltése. A képernyőnek nincs helye a hálószobában, az éjszakai használatot meg kell szüntetni, és ha szükséges, szakember segítségét is érdemes igénybe venni. Az okoseszközök világa tudatos vezetést igényel, különben a gyerekek nevelési kérdésből hamar függőségi problémába sodródnak.

A beszélgetés végén Rita arra biztatja a hallgatókat, hogy bátran tegyék fel kérdéseiket, hiszen ezek a témák minden család életét érintik, és csak közös gondolkodással találhatók meg a jó válaszok.

A nőzők kérdéseit a videók alatt a kommentszekcióban, vagy az itt található kérdőíven keresztül fogadjuk.

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.

Egy hozzászólás

  1. INRI,
    igen. Nagyon nem jó és ostoba kifejlet a kepernyöfüggés. Emlékszem. Zarándokalat és egyházi korusfellépés volt. A határmenti faluba nyugat fele Budapest melletti magyar faluból. A templomjárók feletti létszámban jelentkeztek e tömött buszba. Csak a falunkból. 1982-1989 között un. valutakarettel lehett nyugatra utazni. Vizum már nem kellett volt. Volt aki szines tv-t vagy latopot vett vagy video lejátszót a zarándokok közül. Nomeg a férfiak nagy-nagy kurjantással vihogva jelezték, hogy jókéjpü borno-kazettákat is hoznak ám, mert az orvos azt irta fel nekik 50 feletett “kedvcsina´lónak”. Volt aki a zarándolaklat után rohant haza már rakta is össze a tv-vidolejta´sztó-boronolejátszóját, hogy áthivja a többieket is akikkel azokat vették, hogy cserélgessék a kazateákat egymás között. Nekem 4 négyerekes a´pának anno 26 évesen forgott a gyomrom a basszus szolistánk dumájától, ahogyan a tenrorokat invitalta magához kazetta cserékre…Ugyanannyian voltak akik csak a nyugati-kirándulás miatt elötte egy-ket koruspróbára jöttek, hogy kijöhessenek “nyugatra ingyenes buszos…Zarándoklatra”.
    Mára sokkal sulyosabb, hogy az internetre tényleg a gyerekfiúk is rákattanhatnak. Vigyük öket koedukált hittan táborzásokra. Sok plebániai programot szervezzünk a fiataljainknak fiu´knak lányoknak együtt is. Már Teenager/ti-néger kortól. Nehogy tényleg rá zuduljanak rossz begyakorlásokon át a téves zsákutcás internetszexre. Igen éjszaka képernyömentes alvás a hálószobában legyen alapkövetelmény…Osli mosolygos Madonna könyörögj érettünk…