A Palesztin Állam elismerése: „Számunkra ez a megoldás”- szögezte le Parolin bíboros

Pietro Parolin bíboros, a Vatikán második embere július 28-án üdvözölte a Francia Köztársaság elnökének, Emmanuel Macronnak, a Palesztin Állam elismerésére vonatkozóan tett bejelentését.

Pietro Parolin bíboros, a Vatikán második embere üdvözölte Emmanuel Macronnak, a Francia Köztársaság elnökének 2025. július 28-án, egy római eseményen a Palesztin Állam elismeréséről tett bejelentését. Az államtitkár, akinek sok újságíró tett fel kérdéseket, köztük az I. Media újságírói is, azt óhajtotta, hogy Izrael hozzon intézkedéseket, hogy Gáza katolikus templomának bombázása után többé ne következzenek be „tűzvezetési hibák”. (A gázai Szent Család templom elleni július 17-i izraeli támadás kivizsgálásával kapcsolatban – ahol az első megállapítások szerint az épületet ért, három halálos áldozatot és tíz sérültet követelő csapás nem szándékos volt, és nem is emberi hibának, hanem a gránát vagy a tüzérségi szerkezet meghibásodásának az eredménye – Parolin bíboros kijelentette, hogy nem rendelkezik semmilyen olyan információval, amely más értékeléshez vezetne. (Vö. Cardinal Parolin reiterates call for Palestinian state and decries hunger in Gaza A szerk.)

„Mi már elismertük (a Palesztin Államot), számunkra ez jelenti a megoldást” – ezekkel a szavakkal reagált Parolin bíboros Emmanuel Macron bejelentésére. Július 24-én a köztársasági elnök tudatta, hogy Franciaország az ENSZ következő, szeptemberi New York-i közgyűlésén hivatalosan el fogja ismerni a Palesztin Államot. A diplomata megismételte a 2015-ben a Palesztin Államot már elismerő Szentszék pozitív állásfoglalását a két „autonóm, de együttműködésben és biztonságban egymás mellett élő” államra, az izraeli és a palesztin államra vonatkozóan.

Míg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök „korainak” nevezte Franciaország döntését, Parolin bíboros azt kívánta, hogy más országok is csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez, és üdvözölte a kétállami megoldás megvalósításáról szóló, július 28-án és 29-én New Yorkban, Franciaország és Szaúd-Arábia elnökletével megrendezett konferenciát. „Két állami entitás létrehozásánál a megoldáshoz a két fél közötti közvetlen tárgyalások vezetnek el” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy az izraeli kolóniák létesítése Ciszjordániában nem segíti elő a közeledést.

Amikor a katolikus plébániának az izraeli hadsereg által elkövetett július 17-i bombázásáról kérdezték, az államtitkár éberségre intett annak érdekében, „hogy elkerüljék a kultikus helyek és humanitárius intézmények elleni ismételt támadásokat”. „Izrael feladata, hogy megtalálja annak a módját, hogy ezek a hibák ne ismétlődjenek meg. […] Ha megvan a szándék, akkor ezt meg lehet találni” – mondta nyomatékosan. A sajtó előtt az olasz bíboros elítélte a Gázában kialakult „tarthatatlan” helyzetet, és sajnálkozott azon, hogy az éheztetés a háború „egy új fegyverévé” vált.

A kapcsolatok újrafelvétele a Moszkvai Patriarchátussal

A továbbiakban Parolin bíboros üdvözölte XIV. Leó pápának és Antonyij volokalamszki metropolitának, a Moszkvai Patriarchátus külügyi vezetőjének múlt szombati első találkozóját. „Fontos a diskurzus, a kapcsolatok megőrzése, és hogy mindez apránként segítse a szívélyesebb és konstruktívabb kapcsolat-újrafelvételt a Moszkvai Patriarchátussal” – jelentette ki.

Ferenc pápasága alatt az Ukrajnában zajló háború miatti nézeteltérések nyíltan a felszínre törtek, amikor Ferenc pápa megkérte Kirill pátriárkát, hogy ne legyen „Putyin ministránsa”.

Az államtitkár a Szentszék semlegességének is a védelmére kelt az ukrán konfliktusban. „Mindig arra törekedtünk, hogy […] mindkét félhez egyaránt közeledjünk, segítve ezzel is megtalálni a megoldást” – erősítette meg. XIV. Leó több ízben is kifejezte, hogy kész fogadni a Vatikánban az orosz és az ukrán fél tárgyalásait. Azonban Antonyij metropolita a La Repubblica múlt csütörtöki számának hasábjain kétségeinek adott hangot a Szentszék pártatlanságát illetően.

Végezetül Parolin bíboros aggodalmát fejezte ki az Iszlám Államhoz (Daesh) kötődő Szövetséges Demokratikus Erők (ADF) lázadóinak támadása miatt, amely ezen a hétvégén több mint 40 halálesetet követelt egy plébánián a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Elítélte az „iszlám dzsihád ezen újabb megnyilvánulását, amely erővel és erőszakkal érvényesül, […] és további problémát jelent a régió számára, ahol amúgy is annyi etnikai, kulturális és szociálpolitikai természetű konfliktus van.”

Fordította: Bárdi Zoltán
Forrás: Aleteia