Szent Anna és Szent Joachim: A remény és ígéret találkozása az Aranykapunál – Szentek élete

Szent Anna és Szent Joachim
Boldogságos Szűz Mária szülei

* Jeruzsálem, Kr. e. 50/60 + Názáret, 10 körül

Az újszövetségi szent könyvek semmit nem mondanak a Boldogságos Szűz Mária szüleiről. E két szülő nevét az apokrif irodalom őrizte meg. A két név jelentése figyelmet érdemel, mert Anna annyit jelent: ‘kegyelemmel áldott’, Joachim pedig: ‘Isten megvigasztal’.

A legenda szerint Szent Anna szüleit Stolanusnak és Emerenciának hívták, és Betlehemben éltek Kr.e. 50-60 körül. Anna a Názáretben élő Joachimnak lett a felesége, mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta, hogy a templomszentelés ünnepén Joachim áldozati ajándékát a pap visszautasította, azzal a megokolással, hogy bűnös kézből nem fogadhatja el. Házasságuk terméketlenségét ugyanis – az ószövetségi elgondolásnak megfelelően – bűnösségük nyilvánvaló jelének látta. Joachim e megszégyenülés után elbujdosott a mezőre a pásztorok közé. Nem sokkal később azonban megjelent neki Isten angyala, és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szava igazsága mellé jelül azt adta, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen. Úgy is történt. Joachim és Anna az Aranykapunál találkoztak, boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát adtak Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe.

Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el. Joachim ezután hamarosan meghalt.

A legenda azt mondja, hogy Anna még élt, amikor a Szent Család Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta a kicsi Jézust. Lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték.

Szent Anna ünnepnapja a 13-14. században terjedt el Európában. A keresztes háborúkból visszatért lovagok elbeszélései nyomán föléledt az érdeklődés Jézus szülőföldje és rokonsága, köztük nagyszülei iránt is. Az ünnep dátuma egy templom fölszentelésének évfordulója. A régi hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza, Anna asszony háza a Bethesda-tó közelében állt. Az 5-6. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, s ennek fölszentelési napja, július 26. lett Anna ünnepnapja.

Nyugaton a 12. századtól terjedt el az ünnep.

Szent Annát mindig is kiváltságos patrónájaként tisztelte a katolikus magyarság, főként az asszonynép. Sok ügyükben-bajukban hívták és hívják segítségül mind a mai napig, leginkább a szerelem, párkeresés, házasságkötés, gyermektelenség, gyermekáldás, szülés, háztartás, a családi (rokoni) béke ügyeiben.