Boldog Szádok és társai: A Salve Regina vértanúi – Szentek élete
Boldog Szádok és társai, domonkos vértanúk
+Szandomír, Galícia, 1260. június 2.
Szádok zágrábi prior volt, akit 1221-ben Szent Domonkos küldött Magyarországra, Magyar Szent Pállal és három másik testvérrel együtt. 1259-60-ban a szandomíri konvent priorja volt. 1260-ban, amikor a tatárok megrohanták Szandomírt, behatoltak a domonkosok Szent Jakab-templomába, és ott megölték Szádokot és társait, miközben ők a Salve Regina himnuszt énekelték. Ebből ered a domonkos szokás, hogy a haldokló testvér ágyánál a Salve Regina-t éneklik.
Hevenesi Gábor a 17. század végén így ír Szádokról: „Szádok Szent Domonkos tanítványa volt, őt küldte az Úr Magyarországra. Szádok és Boldog Pál testvér először érkeztek az ország határára. Egy éjjelen Szádok buzgón imádkozott, és látomásában sok ördögöt látott, akik kiáltották: »Jaj nekünk, mert kiűztök birodalmunkból!« E látomás még inkább lelkesítette, ezért imádsággal, böjtöléssel könyörgött a misszió sikeréért. Később katekézissel, szentségek kiszolgáltatásával és egyéb cselekedetekkel áldozta magát a nép javára.
Magyarországról Lengyelországba hívták, és Szandomírban priorrá választották. 1260-ban, amikor a tatárok megtámadták a várost, Szádok dicsőséges halált halt Jézus és Mária nevével ajkán.
Emlékezete ma is él: Szandomírban június 2-án sok hívő gyűlik össze, hogy megünnepelje a vértanút.
