Pontos előírások szabályozzák, mi történik egy pápa halála és utódjának megválasztása között

A Katolikus egyház több évszázados tapasztalata részletes útmutatást ad arra, hogy pápák halála vagy ritkán előforduló lemondása esetén kinek a feladata a temetés megtervezése, az új pápaválasztásra való felkészülés, és ki felel az időközben felmerülő nagy fontosságú ügyek intézéséért.

Az erre vonatkozó utasítások II. Szent János Pál 1996-os „Universi Dominici Gregis” kezdetű, az apostoli szék üresedéséről és a római pápa megválasztásáról szóló apostoli konstitúciójában találhatók, amelyet XVI. Benedek pápa 2007-ben, majd 2013-ban, közvetlenül lemondása előtt újra felülvizsgált.

Hivatalban lévő pápa halála esetén a temetési szertartás és maga az eltemetés “a halál utáni 4. és 6. nap között történjék” – áll a dokumentumban. A pontos dátumot egy olyan megbeszélésen határozzák meg, amelyen részt vesz valamennyi bíboros, aki meg tud jelenni a Vatikánban közvetlenül a pápa halála után.

A bíborosok azt is meghatározzák, hogy mikor kezdődjék az új pápaválasztó konklávé, azonban a Benedek pápa által frissített „Universi Dominici Gregis” szerint a konklávé megkezdéséig a pápa halálától vagy lemondásától számítva legalább 15 napnak el kell telnie, és legkésőbb a pápai szék megüresedését követő 20. napon meg kell történnie.

Korábbi kezdés akkor lehetséges – mondja a dokumentum –, „ha egyértelmű, hogy az összes választó bíboros jelen van”. Választó bíborosok azok, akik a pápa halálának vagy lemondásának napján még nem töltötték be nyolcvanadik életévüket.

A temetéssel megkezdődik a hivatalos kilenc napos gyászidőszak. A következő nyolc napon további emlékmiséket tartanak a Szent Péter-bazilikában. Ezt a kilenc napos időszakot „novendiales” néven ismerik.

Egy pápa halálával a legtöbb felső szintű vatikáni tisztviselő – köztük a dikasztériumi prefektusok – elveszítik állásukat, de ez nem jelenti azt, hogy a vatikáni alkalmazottak többsége szabadságra mehet. A rendszeres ügymenet – a papírmunka, levelezés és értekezlet-tervezési folyamat – a dikasztériumi titkárok felügyelete alatt folytatódik.

Felfüggesztik azonban a dokumentumok közzétételét, az új püspökök kinevezését, valamint a katolikus egyetemek és szerzetesrendek alapszabályainak jóváhagyását. Bárminek, amit a Vatikán vagy a pápa nevében kell kibocsátani, meg kell várnia az új pápa megválasztását, valamint a prefektusok megerősítését, illetve újak kinevezését a különböző hivatalok élére.

Két magas rangú vatikáni tisztviselő van, aki megtartja címét és felelősségi körét: a “camerlengo” vagy bíboros kamarás – jelenleg Kevin J. Farrell amerikai bíboros, – akinek munkája valójában a pápa halálával vagy lemondásával kezdődik, és az Apostoli Penitenciária vezetője, Angelo De Donatis bíboros. Az Apostoli Penitenciária egy vatikáni bíróság, amely a gyónás szentségével és a búcsúkkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik, így vezetőjének hivatalban maradása biztosítja a súlyos bűnökben vétkes, megbocsátást kereső bűnbánók feloldozásának lehetőségét.

Az “Universi Dominici Gregis” azt is meghatározza, hogy “Őszentsége Alamizsnása is folytatja karitatív tevékenységét a pápa életében érvényes szempontok alapján”. Ezt a pozíciót Konrad Krajewski bíboros tölti be, aki egyben a Jótékonysági Dikasztérium prefektusa is.

A Bíborosi Kollégiumhoz tartozik minden ügy, ami a temetéssel és a Ferenc pápa utódját megválasztó konklávé előkészületeivel kapcsolatos.

Az alkalmazott rítusokat és szertartásokat – a pápa halálának hivatalos igazolásától a temetést követő nyolc emlékmiséig – az „Ordo Exsequiarum Romani Pontificis” („A római pápa temetési szertartásának rendje”) című liturgiai könyv tartalmazza, amelyet eredetileg II. Szent János Pál hagyott jóvá 1998-ban, de csak a halála utáni napon tettek közzé, 2005-ben.

2024 végén Ferenc pápa utasítására a Vatikán kiadott egy újabb, egyszerűsített változatot.

A vatikáni egészségügyi szolgálatot irányító orvos polgári igazolást ad a pápa haláláról, beleértve annak okát is.

De a pápa halálának szertartásos megállapítása rezidenciájának kápolnájában történik, a bíboros kamarás elnökletével, a Bíborosi Kollégium dékánjának, a pápai szertartásmesternek és az orvosnak a részvételével.

Ha valaha szokás is volt ezüst kalapáccsal megütögetni a frissen elhunyt pápa homlokát annak bizonyítására, hogy meghalt, ezt a gyakorlatot már régóta nem alkalmazzák.

A bíboros kamarás feladata még a pápa dolgozó- és hálószobájának lepecsételése, valamint az, hogy hivatalosan közölje a halálhírt Róma bíboros helynökével és a Szent Péter-bazilika főpapjával.

A konklávé előtt valamennyi bíboros részt vesz a „kongregációkon”, beleértve a 80 év felettieket is.

Az „általános kongregáció” az összes bíboros részvételével „fontos ügyeket” intéz az „Universi Dominici Gregis” szerint, míg a „részleges kongregációkon” csak a kevésbé jelentős kérdésekről tárgyalnak, „melyek napról napra, vagy alkalomról alkalomra jelentkeznek”.

A dokumentum szerint a bíborosok sorshúzással választják ki azt a három bíborost, akik háromnapos mandátummal a “részleges gyűlés” tagjaiként segítik a camerlengót. Ferenc pápának a Római Kúriáról szóló „Praedicate Evangelium” kezdetű apostoli konstitúciója azonban kimondta, hogy „ezek egyike a Gazdasági Tanács bíborosi koordinátora”, jelenleg Reinhard Marx müncheni és freisingi érsek, német bíboros.

Az általános kongregáció Giovanni Battista Re bíboros dékán vezetésével ülésezik, és a temetés, valamint a konklávé időpontjának kitűzése mellett a következőkért felel:

• Biztosítja, hogy egy tagjaiból álló bizottság a bíborosok számára készítse elő konklávé alatti szálláshelyül a Szent Márta házat, azt a vatikáni rezidenciát, ahol Ferenc pápa is élt. A szobák kiosztása sorsolással történik.
• Előkészíti a Sixtus-kápolnát az új pápa megválasztására.
• Jóváhagyja a pápa halálával kapcsolatos kiadásokat.
• Intézi a pápai halászgyűrű és a Ferenc pápa leveleit hitelesítő ólompecsét megsemmisítését.

Bár az általános kongregáció nem annyira titkos, mint a konklávé, a bíborosok és segítőik az ülésein titoktartási esküt tesznek „mindarra vonatkozóan, ami bármi módon kapcsolatos a római pápa megválasztásával, vagy ami természete szerint ugyanilyen titoktartást követel az Apostoli Szék üresedése idején.”

Az általános kongregáció ülésein olasz, spanyol, angol, francia és német nyelven dolgozó fordítók, valamint kísérők és egyéb segéderők állnak a bíborosok rendelkezésére.

Fordította: T. Nagy Edit
Forrás: The Catholic Register