Mikor kezdődik a pápaválasztó konklávé – és miért éppen akkor?

A magyar sajtóban is, alig pár órával Ferenc pápa halála után már az utódlásról cikkeztek. Több külföldi lap említi Erdő Péter bíboros nevét is Ferenc pápa lehetséges utódaként. A kérdés azonban az, hogy mikor kezdődik a konklávé, az a folyamat, amely részeként a választó bíborosok a Szentlélek vezetésével kiválasztják Ferenc pápa utódát. Összefoglaltuk a tudnivalókat.

Ferenc pápa halálával kezdődik a “Sede Vacante” (Megüresedett szék) néven ismert időszak, amely során egy magas rangú bíboros veszi át a napi ügyeket, amíg meg nem választják az új pápát. A jelen helyzetben ez a főpap az Apostoli Kamara camerlengója, az ír származású Kevin Farrell bíboros, akit Ferenc pápa 2019 februárjában nevezett ki.

Kevin Farell bíboros az egyetlen felső tisztségviselő az egyházi hierarchiában, aki továbbra is posztján marad, a többieknek pedig le kell mondaniuk a pápa halála után. Hagyományosan az ő feladata a halál igazolása, ami egészen a múlt század közepéig úgy zajlott, hogy egy speciális ezüst kalapáccsal háromszor megkopogtatta a pápa homlokát, és a születési nevét kiáltotta. Ezt ma már komoly orvosi vizsgálattal is igazolják. A camerlengo húzza le a pápai halászgyűrűt a halottról, és a bíborosi testület előtt összetöri. (Ha az egyházfő nem meghalt, hanem lemondott, a gyűrűt nem törik össze, csak használhatatlanná teszik.) Ferenc pápa halálát is a camerlengo jelentette be.

A katolikus Egyházban a pápai trón megüresedésekor (a pápa halála vagy lemondása esetén) az új pápa megválasztása a konklávé keretében történik. A következő hetekben tehát konklávét fognak tartani Rómában.

Mit jelent a konklávé szó?

Maga a konklávé szó kettős jelentésű: egyszerre jelenti a pápaválasztás céljára kijelölt és a választás tartamára a külvilágtól elzárt nagyobb vatikáni épületrészt, másrészt a pápaválasztásra összegyűlt bíborosok gyülekezetét. A szó a latin cum (-val, -vel) és clavis (kulcs) szavakból származik, és arra utal, hogy a pápaválasztásra szolgáló helyiséget kulcsra zárták (sőt, egy időben be is falazták). Mindez a befolyásolás elkerülését és a teljes titoktartást szolgálta.

Mikor tartható konklávé?

A konklávé az Apostoli Szék megüresedése után legkorábban 16 nappal, legkésőbb 21 nappal kezdődhet meg. Ez a mostani esetben azt jelenti, hogy a konklávé legkorábban 2025. május 6-án, legkésőbb 2025. május 12-én kezdődhet.

Szent II. János Pál 1996‑os Universi Dominici gregis kezdetű apostoli konstitúciója rögzíti, hogy a konklávét legkorábban 15 teljes nappal – és legkésőbb 20 teljes nappal – a Szentszék megüresedése után kell megnyitni. Ez a 15–20 nap a naptárban a 16–21. napnak felel meg, mert a pápa halálának napját „nulladiknak” számítják, és csak a rákövetkező 24 órát tekintik az első teljes napnak.

XVI. Benedek felhatalmazása alapján azonban a Bíborosi Kollégiumnak jogában áll korábban megkezdeni a gyűlést, ha már az összes választó bíboros megérkezett. Ha a bíborosok nem érkeztek meg teljes számban, akkor a jelen levő bíborosok számától függetlenül meg kell kezdeni a választógyűlést a megüresedést követő legfeljebb 20 napon belül.

A konklávé előtti hosszas huzavona – különösen a középkorban – politikai nyomást és bizonytalanságot szült. A megkezdésre kijelölt 20 napos plafon garantálja, hogy a sede vacante állapot ne húzódjon a szükségesnél tovább, és az Egyház mielőbb új pásztort kapjon.

Mennyi ideig tart egy konklávé?

A leghosszabb pápai konklávé három évig (33 hónapig) tartott – VI. Kelemen pápa halálát követően, 1268 novemberétől egészen 1271 szeptemberéig, míg végül megválasztották X. Gergely pápát.

A legrövidebb konklávékra 1274 előtt került sor, amikor néha már az előző pápa halálának napján új pápát választottak. 1274-ben azonban az egyház elrendelte, hogy legalább tíz napot kell várni az első szavazásra (2025-ben ez már 16 nap). 1274 után a legrövidebb konklávé II. Julius pápa 1503-as megválasztásakor zajlott: őt kevesebb mint tíz óra alatt választották meg.

A modern időkben a konklávé általában néhány napig tart; Ferenc pápát alig két nap alatt öt forduló után választották meg.

Hol tartják?

A konklávé helyszíne hosszú évszázadok óta kötődik a Sixtus-kápolnához, ami II. János Pál pápa 1996-os rendelkezése óta a pápaválasztás minden cselekményének kizárólagos helyszíne lett. Ezt a helyszínt, valamint a választó bíborosok szálláshelyéül szolgáló Szent Márta háznak és a liturgikus eseményeknek a helyszíneit gondosan elzárják az illetéktelen személyek elől, hogy minden tevékenység titkossága és szabad lefolytatása biztosítható legyen, és a bíborosokat se közelíthesse meg senki. (Természetesen a személyes szükségletek ellátására, illetve a szükséges hivatali teendőkhöz a helyszínen tartózkodhat a megfelelő személyzet, asszisztencia, orvosok, gyóntatók, takarítók stb.) Gondosan és szigorúan ellenőrzik, hogy ezeken a helyszíneken hang- és képrögzítő eszközöket se lehessen titokban elhelyezni. A bíborosoknak is tilos kapcsolatba lépniük (levél, telefon, üzenetek stb.) engedéllyel nem rendelkező személyekkel, sőt, újságot sem olvashatnak, és rádiót vagy televíziót sem nézhetnek.

(A konklávé titkos eseményeit dramatizálták a tavaly bemutatott és egy Oscar-díjat is nyert Konklávé című filmben, amelyről kritikánk itt olvasható.)

Ki vesz részt a választáson?

III. Sándor pápa 1179-es rendelkezése óta a pápa megválasztása a bíborosok kizárólagos joga. A választáson csak a 80 évnél fiatalabb bíborosok jogosultak szavazásra. Minden egyéb egyházi méltóság választójoga, illetve bármilyen világi hatalom beavatkozása minden feltétel nélkül ki van zárva. Ugyanakkor egészen a 20. század elejéig egyes uralkodók alkalmanként még a választást megelőzően sikeresen megvétóztak egyes jelölteket.

Aktív (választó) és passzív (választható) választójogából egyetlen választó bíboros sem zárható ki. A választók létszámát ugyan 120 főben korlátozták, de az utóbbi években a szavazásra jogosultak száma ezt rendszerint valamilyen mértékben meghaladta (jelenleg 135 fő, vö. Catholic Hierarchy). 80%-ukat már Ferenc pápa nevezte ki. Legtöbbjük Európából származik, őket követik létszám szerinti sorrendben az ázsiai, észak-amerikai, afrikai, dél-amerikai és az óceániai térségből származó bíborosok.

A történelem folyamán három magyar bíboros érsek (Bakócz Tamás, 1513, Csáky Imre, 1721 és Erdő Péter, 2013) került fel a jelöltek közé és nyert szavazatokat.

Hogyan történik a választás?

A korábban létezett választási módok közül II. János Pál pápa 1996-ban kettőt – a közfelkiáltással és a megegyezéssel történő megválasztást – megszüntetett. A választás eredménye egyedül szavazással dönthető el. Ehhez többszöri, titkos szavazást kell lebonyolítani mindaddig, amíg valaki kétharmados többségű támogatást nem nyer.

Sok más tipikus választástól eltérően, itt nincs kampányolás, nincsenek televíziós viták, nincs más, mint az ünnepélyes, titkos szavazás.

A pápaválasztás körülményeit, menetét, feladatkiosztását nagy részletességgel ismerteti a Katolikus Lexikon. Innen még azt is megtudhatjuk, milyen alakú és mekkora kell legyen a szavazócédula, amelyre lehetőleg fel nem ismerhető írással kell rávezetni a megválasztásra javasolt egyetlen személy nevét, vagy hogy kiknek, mikor, hogyan kell elhagyniuk még a névfelírás előtt a termet, hogyan gyűjtik be a betegek szavazatait stb.

A bíborosok naponta négyszer szavazhatnak, kétszer délelőtt és kétszer délután. Ha három nap után sem született eredmény, tartanak egy nap szünetet elmélkedésre, megbeszélésekre, imára. A szavazásokat addig ismétlik, amíg valaki el nem éri a szükséges kétharmados többséget. Ha a korábban legtöbb szavazatot kapott kettő bíboros között zajlik a választás, ők maguk nem szavazhatnak.

A bíborosok nem köthetnek semmiféle szövetséget, nem tehetnek ígéreteket, nem vállalhatnak kötelezettséget valamelyik jelölt támogatására vagy elutasítására. E tilalom megszegőit automatikusan érvénybe lépő kiközösítés fenyegeti. Ez természetesen nem jelenti az eszmecserék tiltását.

A választásnál a bíborosoknak egyedül Isten dicsőségét és az Egyház javát szabad szem előtt tartaniuk. Minden bíboros felírja az általa választott jelölt nevét a szavazócédulára, és a mindenki előtt hangosan kimondott következő esküszavak kíséretében adja le szavazatát:

„Tanúnak hívom az Úr Krisztust, aki ítélni fog felettem, hogy szavazatomat arra adtam, akit Isten akarata szerint megválasztandónak tartok.”

Ha a szavazócédulák száma nem egyezik a választók számával, az összeset el kell égetni és újabb szavazást kell kezdeni.

A megfelelő szavazatszámot elért bíborosnak felteszik azt a kérdést, hogy elfogadja-e megválasztását Szent Péter székébe. Az „igen” válasz elhangzásának pillanatától kezdve ő a következő pápa. Ezt követően kérdezik meg, milyen nevet választ magának (1009 óta minden megválasztott új nevet vett fel). Az új pápa megkapja a pápai viseletet (három különböző méretű garnitúra készül), melyet egy kis külön szobában ölt magára. A szobácska a „Könnyek szobája” nevet viseli, mert sok pápa sírta el magát itt a magára vállalt hirtelen hatalmas felelősség miatt. A beöltözést követően a pápa visszamegy a Sixtus-kápolnába, ahol a bíborosok egyenként köszöntik új vezetőjüket.

Hogyan történik az eredmény bejelentése?

Minden ülés végén a szavazólapokat a kápolna melletti kályhában elégetik, füstöt eresztve az Apostoli Palota fölé. A szavazás sikerét fehér, eredménytelenségét fekete füst kibocsátásával jelzik a külvilág számára. A nagyközönségnek hírt adó füst forrása egy öntöttvas kályha a Sixtus-kápolnában, ahol a szavazócédulákat nedves szalmán égetik el. A fehér füst színét kóc, a fekete füstét vegyi anyagok hozzáadásával érik el. A fehér füst felszállását a Szent Péter bazilika harangjainak zúgása kíséri.

A sikeres pápaválasztást követően a protodiakónus bíboros, a diakónusi rend legmagasabb fokozatát képviselő tagja megy ki a Szent Péter-bazilika erkélyére, ahonnan latinul mondja el a hagyományos mondatokat: Annuntio vobis gaudium magnum. Habemus papam! (Nagy örömöt jelentek be nektek. Van pápánk!) Az új pápa ekkor üdvözli először a téren összegyűlt híveket.