Nagyböjti ráhangoló: A fájdalom, a veszteség és a tehetetlenség napja

Forrai Tamás SJ nagypénteki elmélkedésében a keresztút végső eseményeire irányítja figyelmünket. A János evangéliumából vett szakaszokban Jézus halálát és temetését szemléljük. A liturgia különlegesen érzékelteti, hogy a kereszt lassan feltárul előttünk, megmutatva a megváltás titkának teljességét.

Tamás atya kiemeli, hogy nagypéntek legmélyebb tapasztalata a csendben rejlik, amelyben megtapasztalhatjuk a fájdalmat, veszteséget és tehetetlenséget. Ez a nap nem az elkötelezettségek napja, hanem a Krisztussal való csendes együttlété, ahol megélhetjük, hogy Jézus halála nekünk is fáj, mert elveszítettük Őt, akiben reményt találtunk.

Nagyszombat kihívása éppen ebben áll: a várakozás, az üresség elfogadása, hogy meg tudjuk hallani, mit akar Jézus mondani nekünk keresztje által. A belső és külső csend segít felkészülni a feltámadás örömének mély átélésére.

A nap kihívása

Ma tudatosan teremts csendet önmagadban és magad körül.
Ha teheted, látogasd meg a Szent Sírt egy templomban, vagy sétálj ki a természetbe, és maradj egy ideig teljes csendben.
Kérdezd meg magadtól:

• Mit tettem Jézusért?
• Mit teszek most érte?
• Mit akarok tenni érte a jövőben?

Hagyd, hogy a csend válaszoljon.