Miért különböző az időpontja az ortodox és a nyugati kereszténység húsvétjának?
A nyugati keresztények – így a katolikusok is -, valamint az ortodoxok hosszú ideje eltérő időpontokban ünneplik a Húsvétot, annak kiszámítási módja miatt.
Húsvétvasárnapot – az év legnagyobb liturgikus ünnepét – az Egyház 2000 éves történelme során változó napokon ülték meg, és az időpont meghatározása több vitát is kiváltott.
Az Egyház kezdete óta Urunk feltámadásának megülése kapcsolatban állt a zsidó pászkaünneppel. Mivel Krisztus szenvedésének és feltámadásának eseményei ebben a kontextusban történtek, a keresztények mindig is úgy érezték, hogy inkább ugyanígy ünnepeljék meg a feltámadást, mintsem konkrét dátumhoz kötve a naptárban.
Azonban az évszázadok során a keresztények között egyet nem értés alakult ki a pászkaünnep és Krisztus feltámadása ünnepének kiszámítása ügyében. Ez azt eredményezte, hogy a húsvétot a különféle keresztények minden évben különféle időpontokban ünnepelték, bár a leggyakrabban valóban vasárnap.
Ferenc pápa, más keresztény vezetőkkel együtt, a húsvét megünneplésének egységesítésére szólított fel, és kifejezte nyitottságát az ünnep dátumának megváltoztatására az egység érdekében.
Lényegében két fő érv alakult ki, hogy mikor kéne ünnepelni a Húsvétot.
Nyugati kereszténység
A 325. évi Niceai Zsinat által megállapított normák szerint, melyeket később a nyugati kereszténység a 664-es Whitby Zsinaton is átvett, húsvétvasárnap minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapra esik.
Ezt a számítást a Római Katolikus Egyház és a legtöbb protestáns közösség elfogadta, és nem függ a zsidó naptár szerinti pászkaünnep számításától. Sok különböző előírás szabályozza a zsidó pászka ünneplését, de a nyugati keresztények úgy döntöttek, hogy megkülönböztetésül a saját számításaikra támaszkodnak.
Ortodox számítás
Jon Magoulias atya a Greek Reporter-ben elárulta, hogy az elsődleges ok, ami miatt az ortodox húsvéti számítása különbözik a többi keresztényé számítástól, az az, hogy „az Ortodox Egyház húsvét dátumának kiszámításánál még mindig a Julián-naptárat követi. A többi keresztény a Gergely-naptárat használja. A két naptár között 13 napos különbség van, vagyis a Julián-naptár 13 nappal elmarad a Gergely-naptár mögött.”
Magoulias atya továbbá megjegyzi, hogy az Ortodox Egyház egy korábbi követelményhez is tartja magát, mely szerint a „húsvétnak a zsidó pászka után kell lennie, hogy Krisztus szenvedésének bibliai sorrendjét fenntartsák”. A többi keresztény viszont nem törődik ezzel a követelménnyel, vagyis a nyugati húsvét helyzettől függően a zsidó pászka elé vagy idejére is helyezhető.
Alkalomadtán a két dátum egybeesik, „amikor a napéjegyenlőséget követő telihold olyan későn jön, hogy az a Julián- és a Gergely-naptár szerint is a március 21-e utáni első teliholdnak számít… (ami be is következett) 2010-ben, 2011-ben, 2014-ben és 2017-ben.”
Ez az egybeesés idén, 2025-ben is bekövetkezik, így minden keresztény, keleti és nyugati is április 20-án, vasárnap fogja ünnepelni a Húsvétot.
2014-ben, az I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárkával történő találkozót követően Ferenc pápa ezt mondta a riportereknek: „A másik dolog, amiről beszéltünk, hogy a pánortodox zsinaton szót kéne ejteni a húsvét időpontjáról, mert némileg nevetséges azt mondani: ’A te Krisztusod mikor támadt fel? Az enyém a múlt héten.’ Bizony, a Húsvét időpontja az egység egyik jele.”
Azóta Ferenc pápa más ortodox egyházakkal való találkozókon is kifejezte vágyát a húsvét egységes megünneplésére, hogy így a keresztények erőteljesebben tudjanak tanúságot tenni a világban.
Érdekességképpen megemlítjük, hogy a litvániai Kaunas városában az idegenvezetők büszke mosollyal mutogatják a világ leghosszabb hídját. A Nagy Vytautas nagyfejedelemről elnevezett híd (más néven Aleksotas híd) a Nemunas (Nyeman) folyó felett ugyanis az Orosz Birodalomhoz tartozó Kaunast kötötte össze Aleksotasszal, amely 1807-ig a Porosz Királysághoz, később a Varsói Hercegséghez tartozott, és csak később lett Kaunas városrésze. Ebből adódóan a naptárak közötti eltérés miatt a hídon való átkelés „13 napot vett igénybe”… (A szerk.)
Fordította: Jámbor Tibor
Forrás: Aleteia










INRI,
a több mint másfél evezreden át feudalis=királyhübéres gazdaságban élö egyház(i hirearchikus vándor) nép a mai napig nosztalgiával tekint kirákyaira. A maguk korában ök a királyok kepviselték az apostolokat is. Akik misszinonáltak (is) Jézus nevében. Egyben ök voltak a munkaadok és a hadurak is. Ez a hatalmi lāncolat 1640 ota folyamatosan megszünik (ma is). A husvét különbözö dátumai is ennek a következményei=a kiralyok különbözö naptarakat használtak. De ez ma már csak idegenfofgalmi jelentöségü. Sokkal fontosabb a hivö nép utanpotlásnevelése. Mégpedig nem afféle taglętszamnövekedés miatt ahogyan a klubokban szokás. Itt a földi boldogságunkrol van szo. Mindenkiéröl. Amelyik akkor lesz eljövendö amikor egyenrangban önként és örömmel az emberek a 10 parancsolat itt és mostani najdan pedig örök boldogsagot ado utmutatásai szerint élnek. Az anyák erre tanitgatják a picinyeiket. A férjek pedig ugy vigyaznak a nejük boldogságára ahogyan az Ur az ö népére…Odli losolygos Madonna könyörögj érettünk.
Nekünk is meg kell jegyezni egy fontos dátumot: 1588. január 28. Magyarországon ekkor vezették be a Gergely naptárt. Ennél régebbi időpontoknál figyelembe kell venni hogy eltérés van a csillagászati és a használt naptár között. Pl. Szent István megkoronázása január 5-re, a mohácsi csata évfordulója szeptember 8-ra esik.
Sainte Marie, Mère de Dieu, priez pour nous.