Jézus, akit elutasítottak, feltámadt! – Ferenc pápa Úrangyala imája
„Válj kicsinnyé és legyél mindenki szolgája!” – buzdított rá Ferenc pápa, elemezve a Márk evangéliumából vett szakaszt, amelyben Jézus megjövendöli tanítványainak halálát és feltámadását, miközben ők a világi hatalomról vitatkoznak.
Az igazi hatalom nem az erősek uralkodásában rejlik, hanem abban, hogy gondoskodunk a gyengébbekről. Az igazi hatalom a leggyengébbekkel való törődés, ez tesz téged naggyá! – hangsúlyozta beszédében a Szentatya.
A vasárnapi evangéliumi szakaszban (Mk 9,30-37) Jézus bejelenti tanítványainak, hogy mi történik majd vele élete csúcspontján: „Az Emberfia emberek kezére kerül és megölik, de halála után harmadnapra föltámad” – mondja Jézus. Azonban a tanítványoknak, miközben követik a Mestert, más jár az eszükben és más van az ajkukon. Amikor Jézus megkérdezi őket, hogy miről beszélnek, nem válaszolnak – kezdte beszédét Ferenc pápa.
A Szentatya erre a csöndre hívta fel a hívek figyelmét: a tanítványok hallgatnak, mert arról vitatkoztak, hogy ki közülük a legnagyobb. Hallgatnak, mert szégyellik magukat. Milyen nagy ellentétben áll ez az Úr szavaival! – állapította meg a pápa. Miközben Jézus bizalmasan közli tanítványaival élete értelmét, ők a hatalomról beszélnek. Így most a szégyen tesz lakatot a szájukra, mint ahogy előzőleg a büszkeség zárta be szívüket. Azonban Jézus nyíltan válaszol az útközben elsuttogott beszédekre: „Aki első akar lenni, az legyen a legutolsó”. Nagy akarsz lenni? Tedd magad kicsinnyé és legyél mindenki szolgája – foglalta össze az evangéliumi szakasz tanítását a pápa.
Jézus egy egyszerű, ugyanakkor döntő szóval újítja meg életmódunkat. Megtanít minket arra, hogy az igazi hatalom nem az erősek uralkodásában rejlik, hanem abban, hogy gondoskodunk a gyengébbekről. Az igazi hatalom a leggyengébbekkel való törődés, ez tesz téged naggyá! – szögezte le Ferenc pápa. A Mester ezért hív oda magához egy gyermeket, akit a tanítványok közé állít és átölel, miközben ezt mondja: „Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be”. A gyermeknek nincs hatalma, a gyermeknek igényei vannak. Amikor gondjainkba veszünk egy embert, felismerjük, hogy az embernek mindig szüksége van az életre.
Mi, mindnyájan azért élünk, mert befogadtak minket, de a hatalom elfeledteti velünk ezt az igazságot. Te azért élsz, mert befogadtak! – hangsúlyozta Ferenc pápa. Ilyenkor uralkodókká válunk, nem pedig szolgákká és az elsők, akik emiatt szenvednek, azok éppen az utolsók: a kicsik, a gyengék, a szegények.
Hányan szenvednek és halnak meg a hatalmi harcok miatt! Olyan életek ezek, amelyeket a világ visszautasít, mint ahogy elutasította Jézust, olyan életek, akiket kizárnak és ezért meghalnak – fejtette ki Ferenc pápa, utalva rá, hogy amikor Jézust az emberek kezére adták, nem ölelést talált, hanem egy keresztet. Az evangélium azonban élő és reménnyel teli szó marad: Ő, akit elutasítottak, feltámadt, ő az Úr!
A Szentatya ezután ismét lelkiismeretvizsgálatra szólított fel. Ezen a szép vasárnapon tegyük fel tehát magunknak a kérdést: felismerem-e Jézus arcát a kicsinyekben? Gondját viselem-e felebarátomnak, nagylelkűen szolgálva őt? És köszönetet mondok-e azoknak, akik gondomat viselik?
„Imádkozzunk együtt Máriához, hogy hozzá hasonlóan legyünk mentesek a hiú dicsőségvágytól és álljunk készen a szolgálatra”
– kérte végül a híveket Ferenc pápa az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében.
Forrás: Vatican News
INRI,
igaz-igaz. De mi az? Hogy mindenki szolgája légy? Ki az a mindenki és kinek szól ez a felszolítás itt és most? Kit érdekel ez a felszólitás itt és most? Mivel szolgálhat mindenkinek az akit mégis érdekel Jézus felszolítása a szolgálatra “mindenki felé”?
De hát én egy egyszerü kis római katolikus ember vagyok, aki reggel korán felkel-dogozni utazik, dolgozik 8-10 órát utána hazautazik. Utazási idöm könnyen lehet akár több óra is naponta pluszban. Ezekröl a kßerdésekröl egy vidéki paptól hallottam édesanyám által frappáns választ:
Elöször is Erdödy Imre atya a sajovámosi plebános ezt mondotta volt egyszer édesanyámnak: “Nem ismerek egyszerü kis római katolikus embereket…minden ember az Jóteremtö képmása, a római katolikus ember pedig a minden vasárnapi szentmisén eucharisztiával megerösítve lelkes munkatársa a Jóteremtönek a többiek szolgálatában vagyis a megváltás müvében.”
Akinek az élete szolgálat, sorrendje pedig a vasárnapiszentmise-szentáldozás-napi imáélet-házasság vagy papi (apácai) szentség felvétele-ha szintén katolikussal házas akkor az a frigy böséges gyermekáldásban virágzik fel…Ezek után a befogadott (illetve az mennyekböl az Isten örökterve szerint lehivott) gyeremekekkel kibövült család-ban könnyü megleleni, hogy mivel is zolgálhatom a többieket…a mindenkit, akik rám vannak bízva. Férjként az elsö aki rám van bizva az a nejem (akit gyöngyszemként a tenyeremen hordozok és a jókedvében szolgálok). Utána a jönnek a gyerekeink. Az Ö szolgálatuknak bizony nagyon lényeges része a sikeres és tervszerü munka, hogy ne én szoruljak mások adományaira, hanem én elöször is tisztességes megélhetést e´s tanulási lehetöséget biztosítsak a gyerekeimnek, adományozhassak az egyházamnak-hittanra-a szüleimnek-és a rászorulóknak- ezzel is szolgálva öket. Az áldozatos munkától nem szabad visszariadni…Az ima és a munka egyformán fotosak az Isten üdvösségtevének munktársai számára ez pedig külnösen igaz…De hát én egy egyszerü kis római katolikus ember vagyok- hogyan lehetnék én a többiek szolgája? Elöször is a gyerekeimnek meg kell tanitsam: “Szeretlek tehát követelek töled.” Minden amit teszel a mások és magad javát szolgálja. Tanulj szorgalamasan sikeresen- szoktasd magad a jó idöbeosztásra, csak akkor fogsz haszonsan tudni dolgozni is késöbb felnöttként, de minden tettedet hassa át a 10 parancsaolat boldogító igéinek követése. Az elsö 4 parancsaolat és a többi 6 pedig tiltás. Ezt már elsöáldozoként 5-8 évesen is meg lehet tanulni egy jó plebánián, baba-mama hittanon, tipegö misén (ala Lupusz atya per Makkosmária) meg az édesnyáktól, akik minden este imádkoznak és énekelnek gyerek-dicsidalokat a picinyeikkel.
A napirend szerinti idöbeosztás is nagyban segiti ezt a sokszor nem-könnyü tanulást. A felüdülés ideje is eljön a heti pihenönapon vasárnap…amikor a vasárnapi mise után a plebániakávézás-közöségégébe is eltöltünk még egy félórácskát a szeretközösségben…kicsikkel és nagyokkal a helyi közösségünkben…ottani pl. konyhai önkénteskedés is felemeli a lelkeket…Nem r´eg egy ügyes 11 éves kislánnyal találkoztam aki a 14 éves unokám Andzselína bérmála´sa utan a plebánia Agapén -a hittanteremben megrendezett kis lakomán- elvállata a kévégép kezelését és mindekihez volt egy kedves szava (kávéja vagy teája mellé amikor is 90 személy volt ott jelen).
Igen azért élek mert befogadtak ( a szüleim), ahogyan a Ferenc pápa is mondja! Add Uram, hogy a katolikus családokban fogadjanak be újra minden gyerket amivel az Úr megajándékozza öket. Megdöbbentö, hogy éppen ott maár szinte semmilyen kölönbség nincsen a magzatgyilkosság=abortusz terén a hitetlen és az úgynevezett hivö házaspárok között. Adj Uram legalább 3 gyeremeket minden nagyszerü katolikus családba…(újra, mint egykoron).
Mert Erdödy Imre atya a sajovámosi plebános is megmondta: “Nem ismerek egyszerü kis római katolikus embereket…minden ember az Jóteremtö képmása, a római katolikus ember pedig a minden vasárnapi szentmisén eucharisztiával megerösítve lelkes munkatársa a Jóteremtönek a többiek szolgálatában vagyis a megváltás müvében.
Habemus Papam=van pápánk
Osli mosolygós madonna könyörögj éretünk…