Mi a legfontosabb az életben? A palliatív kezelés alatt álló gyermekek tanulságos válaszai
Egy dél-afrikai gyermekgyógyász megkérdezte súlyos, életveszélyes betegségben szenvedő, palliatív kezelés alatt álló kis betegeit, mi volt számukra életükben a legfontosabb. Megható válaszaik arra indítanak, hogy újra gondolkodjunk el azon, melyek számunkra az elsődleges fontosságú dolgok.
2018-ban egy dél-afrikai gyermekgyógyász, dr. Alastair McAlpine, aki a fokvárosi Palliatív Kezelési Központban dolgozik, feltette a saját Twitter oldalára azokat a válaszokat, amelyeket kis betegeitől kapott erre a kérdésére: „ Mit szerettetek a legjobban életetekben, és mi adott neki értelmet?” Mielőtt a gyermekek válaszait felsorolta volna, előre bocsátotta: „A gyermekek hallatlan bölcsességet tudnak mutatni!” Valóban, a gyermekek válaszai szépek, meghatóak, és elgondolkoztatnak minket önmagunkról, a számunkra elsődlegesen fontos dolgokról, valamint az élethez való viszonyunkról.
Fontos a családjuk
Minden beteg gyermek kivétel nélkül megállapítja, hogy semmi sem olyan fontos, mint együtt tölteni idejüket családjukkal és kölcsönösen szeretni egymást. Gyönyörű vallomás, mint azé a gyermeké, aki így vall édesanyja szeretetéről: „Senki sem szeret úgy, mint Anyu!”
Néhány gyermek szívszaggató tisztánlátással rendelkezik, és szüleik iránt hihetetlen empátia van bennük. Ahelyett, hogy magukat helyeznék előtérbe, a szüleik jövőjére gondolnak: „Remélem, Anya jól lesz. Szomorúnak tűnik”, vagy: „Papa ne aggódjon. Hamarosan viszontlát engem”, és: „Isten majd gondoskodik Édesanyámról és Édesapámról, amikor én már nem leszek”.
Kedvesség és barátság megnyilvánulásai
A gyermekeken mély nyomot hagy közeli hozzátartozóik kedvessége, ezt világosan ki is mondják: „A nagyi annyira kedves velem. Mindig megmosolyogtat.” „Úgy szeretem, amikor ez a nővérke gondoskodik rólam, annyira aranyos”.
Az őszinte barátság nagyon fontos nekik. A gyermekorvos megállapítja: „Sokan nem akartak volna annyit aggódni azon, hogy mások mit gondolnak róluk, és többre értékelték azokat, akik normális módon bántak velük”. Idézi a gyermekeket: „Az igazi barátaim nem törődtek azzal, hogy kihullott a hajam”. „Jane meglátogatott a műtétem után, és még csak észre se vette a sebhelyet!”
A minőségi idő
Az ember azt gondolná, hogy a gyermekek legkedvesebb időtöltése az, amit a televízió előtt vagy a Facebook-on töltenek. Szó sincs róla. A legjobban szeretett percek azok, amikor a szülők esti mesét olvasnak fel, a simogatások, a strandon töltött idő és a nagy nevetések. A nevetés csökkenti a fájdalmat, emlékeztet az orvos. „Híres detektív szeretnék lenni, mint Sherlock Holmes, amikor már meggyógyultam!” „Szeretem, amikor a nővérem a karjaiba vesz!” „Hatalmas homokvárakat építettem!” „Apukám olyan grimaszokat tud vágni, amiket szörnyen szeretek!”
Kettős értelmű üzenet
Ismerve ezeket a megragadó vallomásokat, Alastair McAlpine ezt üzeni a világ összes gyermekének: „Legyetek kedvesek. Olvassatok több könyvet. Töltsetek időt a családotokkal. Tréfálkozzatok. Menjetek strandra. Cirógassátok a kutyátokat. Mondjátok a számotokra fontos embereknek, hogy szeretitek őket. Ezek azok a dolgok, amit ezek a gyerekek szívesen tettek volna meg gyakrabban. A többi mind csak részletkérdés. Még valami … egyetek fagyit!” (Mert minden gyerek úgy nyilatkozott, hogy szereti a fagylaltot!)
Az orvos üzenetében az az óriási, hogy ugyanúgy szól a gyermekeknek, mint a szülőknek. Lehet a sorok között olvasni és nekünk, szülőknek, felfedezni rejtett értelmüket és levonni belőle a következtetést: legyünk kedvesek, ha azt akarjuk, hogy gyermekeink is azok legyenek. Olvassunk fel nekik még több könyvet, töltsünk velük időt. Vigyük el őket strandra. Ajándékozzuk meg őket egy kis állattal, aki a társaságuk, barátjuk lesz. Mondjuk nekik, hogy szeretjük őket. A többi mind részletkérdés!
Ezt a cikket Dr. Seidl Ambrusné önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul. Ha fordítóként te is csatlakoznál a Katolikus.ma médiamisszióhoz, akkor várjuk jelentkezésedet a Kapcsolat oldalon keresztül.
Forrás: Aleteia
