Horvát püspökök a homoszexuális párok gyermek örökbefogadása ellen

Megsérti a gyermekek alapvető jogát, hogy egy apával és egy anyával nőjenek fel. A felnőttek vágya nem írhatja felül a kiskorúak jólétének jogait. A horvát püspökök az európai új-liberális törvényhozás befolyásáról beszélnek.

Kétes döntés, ami gyakorlatilag megnyitja az utat a gyermekelhelyezés törvényesítése előtt homoszexuális párok számára. Ellentétben áll a horvát kultúrával és hagyománnyal, melyet az ország közvéleménye széleskörűen oszt, miszerint a család egy anyából, egy apából és gyermekeikből áll. A horvát püspöki konferencia Iustitia et Pax bizottsága így reagált a zágrábi alkotmánybíróság döntésére a 2018-as gyermekelhelyezésről szóló törvény jogszerűségét illetően, amely kizárja az azonos neműeket a gyermekelhelyezésből.

Az intézkedés ellen tiltakoztak az LMBT-mozgalmak és néhány politikai erő, mivel szerintük diszkriminatív. A legfelsőbb bíróság februári döntése nem nyilvánítja a 2018-as normatívát alkotmányellenesnek, felszólítja ugyanakkor a horvát bíróságokat és a szociális ágazatot, hogy alkalmazzák az egyenlőség elvét, amit az alkotmány előír. Miről is van szó konkrétan? A rendelkezés megköveteli, hogy minden gyermekelhelyezési kérvényt egyformán kezeljenek, függetlenül attól, hogy együttélő, házas vagy nem házas párok nyújtják azt be.

A horvát püspökök szerint a döntéssel az igazságszolgáltató hatalom elfogadhatatlanul beavatkozik a törvényhozásba, ami megsérti a hatáskörök szétválasztásának elvét. Ezen túl pedig egy bizonyos új-liberális jogrend erős befolyásáról árulkodik, amely egyre inkább érvényre jut Európában, és megpróbálja ráerőltetni akaratát az Unió minden tagállamára. Állítólagos, elfogadott modern értékek nevében – vagyis a nemek egyenlőségére és a szexuális alapú diszkrimináció tiltására hivatkozva feláldozták a gyermekek jólétét – mutat rá a püspöki bizottság. A kiskorúak jogai azonban elsőbbséget kell, hogy élvezzenek a felnőttek érdekeivel szemben, vagyis esetünkben az azonos nemű párok vágyával szemben, hogy gyermeket fogadjanak örökbe.

A horvát főpásztorok emlékeztetnek a nemzetközi gyermekjogi egyezményre, melyet az ENSZ 1989-ben hagyott jóvá. Ez többek között leszögezi, hogy amikor döntenek a kiskorúak elhelyezésének megoldási lehetőségei közül, “kellően figyelembe kell venni a gyermekek nevelésében megkívánt folyamatosság szükségességét, valamint nemzetiségi, vallási, kulturális és nyelvi származását” (vö. 20. cikkely).

A zágrábi egyház meggyőződésének ad hangot, melyet a tapasztalat megerősít, hogy egy apa és egy anya hiánya megakadályozza a gyermek normális fejlődését, aki egy napon hajlamos lesz azonos nemű párt választani magának. A horvát püspökök emlékeztetnek tehát: nem létezik semmilyen nemzetközi megállapodás, mely rendelkezne a szülőséghez vagy a gyermekhez való jogról. Ezért az örökbefogadáshoz való állítólagos jog is ellenkezik a gyermekek alapvető érdekével, amelyet a gyermekjogi egyezményben meghatároztak. A gyermek nem lehet a felnőttek követelésének tárgya, sem vágyaik megvalósításának eszköze. Azt is figyelembe kell venni, hogy a biológiai szülők lehet, hogy nem akarják azonos nemű szülőkre bízni gyermekeiket, amiből jogi pereskedés is születhet. A horvát püspökök ezért felhívást intéznek a gyermekelhelyezési folyamatban érdekelt valamennyi fél lelkiismeretéhez és józan eszéhez: semmiképpen ne hanyagolják el a legfőbb jót, vagyis a gyermekek jólétének védelmét.

Forrás: Vatican News