Ahol ég és föld találkozik – Húszéves jubileumát ünnepelte a budapesti régi rítusú közösség

Húszéves a Belvárosi Szent Mihály-templom hagyományos rítusú közössége. A jubileumot november 14-én a közösség imádságos városi sétával, tortával és virrasztó zsolozsmával kezdte, az ünnep csúcspontja pedig a november 15-i hálaadó szentmise volt a Belvárosi Szent Mihály-templomban.

A közösség története a városligeti Jáki kápolnában kezdődött: 2006-ban itt mutatták be Erdő Péter bíboros engedélyével az első, akkor még havonta tartott hagyományos rítusú szentmiséket. A jubileumi program ezért szintén itt, szentmisével indult. Innen interaktív séta vezetett végig a közösség történetének fontos állomásain: a Szent Teréz-, Szent Anna- és Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon át a Szent Mihály-templomig, amely 2015 óta a közösség otthona. Az egyes helyszíneken a közös imádság mellett közösségi játékokra és az elmúlt két évtized fontosabb pillanatainak felelevenítésére is sor került.

stirling
Jubileumát ünnepelte a budapesti régi rítusú közösség.
Fotó: Stirling András Domokos

A séta a Szent Mihály-templom közösségi termében agapéval ért véget. A jubileumi tortát a XIV. századi Isztambuli antifonále Szent Mihály-iniciáléja díszítette. Az antifonále különösen fontos a közösség számára, hiszen az abban található gregorián dallamkincs annak a gazdag magyarországi hagyománynak a része, amelynek dallamait a közösség a szentmisék és zsolozsmák alkalmával is rendszeresen megszólaltatja – mintegy a liturgikus inkulturáció sajátos formájaként. A nap virrasztó zsolozsmával zárult.

Ünnepi szentmise és hálaadás

Az ünneplés november 15-én, vasárnap a hálaadó szentmisével folytatódott. Ez a nap nemcsak a közösség, hanem a templom születésnapja is, ugyanis a Márton-nap utáni vasárnapon ünneplik felszentelésének évfordulóját. A szentmisét Kovács Ervin Gellért premontrei szerzetes, a templom igazgatója, a közösség lelki vezetője mutatta be.

A cikk a hirdetés után folytatódik…

otthont banner 1114

Gellért atya szentbeszédében kiemelte, hogy a templomszentelés elsősorban nem egy tárgyról, hanem egy személyről szól: „Az elsődleges templom maga Jézus Krisztus személye, hiszen a templom az, ahol találkozik az ég és a föld, ahol Isten és ember szövetségre lép, és ahol az emberek Istenből táplálkoznak.” Templom ugyanakkor Krisztus titokzatos teste, az egyház is, hiszen „akár vannak épületei, akár nincsenek, az egyház mint élő közösség, amikor összejön imádkozni, hallgatni az igét és bemutatni a szent áldozatot”, akkor az ég és a föld találkozása mindig megvalósul. Hozzátette, hogy maga az ember is templom, mert „az embernek a legmélyebb küldetése és misztériuma, hogy Isten képmása legyen”. A szentmise evangéliuma Zakeus története volt, amelyhez kapcsolódva azt is hangsúlyozta, hogy a liturgiára bizonyos értelemben úgy kell tekintenünk, mint Zakeus fügefájára: olyan eszközre, amely segít feljebb emelkednünk és jobban meglátnunk Jézus Krisztust.

Gellért atya hálát adott az elmúlt húsz év kegyelmeiért is: a közösségből indult papi és szerzetesi hivatásokért, az itt megtértekért és a számos fiatal, az életre igent mondó családért. Az évforduló alkalmából több főpásztor is levélben köszöntötte a közösséget.

almasy csilla
Fotó: Almásy Cecília

Sok nemzet, egy egyház

A közösség liturgiáin rendszeresen és egyre nagyobb számban vesznek részt külföldi hívek is, akik számára egy-két éve külön angol nyelvű hittancsoport működik a templomban. Érkeznek hívek egyebek mellett Angliából, Írországból, Franciaországból, Németországból, az Egyesült Államokból, valamint Irakból és Libanonból. Ebben szerepet játszhat, hogy a részben latinul, az egyház anyanyelvén elhangzó liturgia a külföldiek számára is ismerős lehet, a keleti rítusokhoz szokott testvérek pedig a saját hagyományukhoz bizonyos szempontból hasonló régi római rítusban érezhetik otthon magukat.

Ez a fajta sokszínűség a Szent Mihály-templom liturgikus életében is megjelenik. A heti egy hagyományos rítusú szentmise mellett naponta a megújított római liturgia szerint is ünnepelnek, vasárnaponként pedig az itt otthonra talált ukrán közösség görögkatolikus szent liturgiát tart.

Szerző: Szathury Bálint

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.