Időről időre borzolja vagy nyugtatja a kedélyeket az abortusz témaköre. Talán félévente, évente köztéma a társadalomban, mert így vagy úgy felüti a fejét. Hírt adtunk arról korábban, hogy a CitizenGo egy petíciót indított a Magyarországon zajló abortuszok beszüntetésére. Szeretném ebben a cikkben egy picit jobban megvizsgálni az abortusz társadalmi viszonyát.
A Szentírás Ószövetsége szerint „Ha férfiak veszekednek és meglöknek valamely terhes asszonyt, úgy hogy idő előtt szül, de [egyéb] veszedelem nem történik: bírságot fizessen… De ha veszedelem történik: akkor életért életet adj.” (2Mózes 21:22–23)
Továbbá a Wikipedia vonatkozó szócikkéből olvashatjuk már az ókori keleten is foglalkoztak ezzel. Az emberiség legrégebbi törvénykönyvei közül Hammurapi törvénykönyvének 209–214. §-ai szólnak a magzat védelméről. Például a 209. § szerint:
„Ha egy awélum [szabad nemes] awélum lányát megütötte és magzatát elvetéltette vele, 10 siglum ezüstöt fizessen a magzatért.” Hoppá! Tehát ebből azt látjuk, hogy az ókorban még pénzbeli értéke is volt a magzatnak? Ezzel szemben ma…?
Lehet, hogy ma az esetek többségében nem ütnek meg „fizikailag” egy terhes asszonyt, mint régen, de talán egy ütésssel is felérhet az, hogy a férfi, jelen esetben leendő apa nem áll a nő, leendő anya mellett ebben a helyzetben. Mielőtt még lebecsülnénk ezt a helyzetet, kiemelném, hogy Isten azon meghívásáról beszélünk, mely által mi is részeseivé válunk az Ő teremtésének.
Lássuk csak hogy jutottunk ide. Miért van szükség ma abortuszra? Furcsa a kérdés. Megpróbálom legjobb tudásom és rálátásom szerint összegezni.
1. Mert fontosabb a kényelem, a fényűzés vagy a céltalanság, mintsem a párkapcsolat valódi értelme, lényege. Ki a hibás? A nő? A férfi? Vagy mindketten? Bizonyára sok esetet ismerünk…
Látjuk, hogy társadalmunkban mi jellemzi a mai fiatalok. Szabadelvű kapcsolatmodell uralkodik. Ezt közvetíti és erősíti meg a média. Sok fiatal számára talán elég csak annyit mondanom, hogy Éjjel-nappal Budapest. Bizony, sok keresztény fiatal is esténként fő műsoridőben ebből merít.
2. Mert a társadalom szemében szégyen az, ha egy szerelemgyerek születik (születne).
Miért szégyen? Kinek szégyen? Nem megerősített információk szerint többen is azt gyanítják, hogy az abortuszok több, mint felét katolikus anyák végzik. Szégyenből, hogy mit gondol a falu vagy a közösség. Felmerül itt rögtön egy másik kérdés: milyen és mekkora felelőssége van egy keresztény közösségnek egy szóban forgó esetben, amennyiben ez egy társukkal történik. Van egy olyan példa, hogy egy katolikus közösség befogadott egy hajléktalan állapotos anyát, felkarolta, ugyan az anya nem „tért jobb útra” de gyermeke a közösségnek köszönhetően emberibb életet él ma, mint hajdan a szülei. Van elvétve ilyen példa is.
3. Mert nincsen elég anya otthon és a mindenkori kormányzat nem fektet elég hangsúlyt ezen szociális intézményrendszer megfelelő fejlesztésére, felélesztésére. Az egyházak sem.
Ha már megtörtént, akkor szerintem az irgalom fele kellene haladnunk. Támogatni kellene az így nehéz helyzetbe került (leendő és nem csak) anyákat. Egy jól működő szociális rendszernek ez is a része lenne. Ahogyan az egyházaknak is irgalomból fakadó feladatuk lenne.
Ferenc pápa hangsúlyozza: amilyen határozottan csak lehet, újra le akarja szögezni, hogy az „abortusz súlyos bűn, mivel egy ártatlan életnek vet véget”. Nem létezik viszont olyan bűn, amelyre Isten irgalmassága ne terjedne ki és amelyet Isten irgalmassága ne semmisítene meg – írja az irgalmasság szentévének lezárását követően közzétett apostoli levelében.
M. Simon würtzburgi pszichológus szerint a nők 80 százaléka szenved az abortusz után a mentális és lelki egészség megromlása miatt. Kovács Ferenc állandó diakónus és felesége, Kovácsné Treer Mária lelkigyakorlatokat szerveznek az abortuszon átesett nőknek… Tehát látjuk, hogy nem helyes út az abortusz mégis keveset teszünk érte.
Ez a helyzet kétség kívül a társadalmunk lelki állapotának hű tükre. Közjogilag nincs értéke egy magzatnak, addig amíg meg nem születik. Viszont, ahhoz hogy megszülethessen elég kevés védelem áll az oldalán, hacsak az ifjú pár nem tekinti ezt értéknek. Úgy néz ki a társadalom szemében a fogamzás, egy új élet és a szülés azonos szinten van egyéb használati cikkel, melyet a fogyasztói szemlélet ural némi pénz ellenében.
Reménykedem abban, hogy a fenti sorok megmozgatnak embereket, hogy a sokat ismételt szövegelésen túl valami konkrét előrelépés is legyen hazánkban. Lehet ennek egyik eszköze a Cityzen Go petíciójának aláírása, mi több akár egy önvizsgálat is arra vonatkozóan, hogy hogyan viszonyultál eddig az abortuszhoz és az abortuszon átesett felebarátaidhoz. Egy megosztással pedig hozzájárulhatsz ahhoz, hogy mások is elgondolkodjanak ezen. Még a végén fontos embereket is meggyőzhetünk az intézményes változtatás szándékáról.
