A Rózsafüzér az engedelmesség, az alázatosság, és az elengedés erényeire nevel
A Rózsafüzér imádkozásának legfontosabb célja, hogy közelebb kerüljünk Istenhez. Ugyanakkor van egyfajta „igehirdető” ereje is, ugyanis bizonyos erények gyakorlására nevel.
John Proctor atya a Rózsafüzér Útmutató Papok és Világiak Részére című könyvében azt ismerteti, hogyan lehet a Rózsafüzérnek „egyszerre igehirdető és tanító ereje. Tanításként elmondja, miben kell hinnünk, igehirdetőként pedig rávezet arra, hogy mit kell tennünk… A Rózsafüzér imádkozása során eljutunk Krisztus életének ismeretére, melyen keresztül az Ő útjának követésére kapunk meghívást, vagyis földi életében a Tőle látott erények elsajátítására és gyakorlására hív.”
A Jézus életéről való elmélkedés során a Rózsafüzér nem csak erényekre nevel. Szűz Mária életén keresztül pedig a „Rózsafüzér bátorításként állítja elénk Máriát, mint valamennyi erény megtestesítőjét”.
Proctor atya különösen három erényt ajánl figyelmünkbe, melyeket a Rózsafüzérben való elmélyülés során elsajátíthatunk és gyakorolhatunk.
1. AZ ALÁZAT
A Rózsafüzér titkait, minden tizeden végig áthatja az alázatosság erénye.
Lelki növekedésünk alapja az alázat, mely nélkül hitünk rozoga tákolmányként omlana össze. Jelen van minden egyes tizedben. A Megtestesülés a legmélyebb alázat rejtélye – a Legmagasabból lesz a Legalacsonyabb, a Leghatalmasabból a Legkisebb, a Mindentudóból egy Gyermek, a Hatalmas Istenből egy parányi Kisded… A Fájdalmas titkokban minden az alázatosságról szól – a szenvedések kezdetétől a Golgotáig, a legmélyebb alázatosság és megalázottság hosszú, töretlen folyamata. Még a végső győzelemkor is, amiről a Dicsőséges tizedben emlékezünk meg, az alázatosak felmagasztosulásáról elmélkedünk. Maga Mária is az Úr „alázatos szolgáló leányaként” jelenik meg előttünk.
2. AZ ENGEDELMESSÉG
A számunkra gyakran nehezen elsajátítható erény, az engedelmesség is áthatja az egész Rózsafüzért.
Az engedelmesség az alázatosság ikertestvére, együtt születnek meg ugyanabból a forrásból, együtt növekednek, együtt gyengülnek vagy éppen együtt erősödnek, együtt élnek vagy együtt halnak el. Az engedelmesség erénye az a fonál, mely az egész Rózsafüzért átszövi. Isten eljött hozzánk – miért? „Legyen nekem a Te akaratod szerint”. „Ne az én akaratom legyen meg, hanem a Tiéd, Istenem” – ez volt isteni életének mottója itt a Földön.
3. AZ ELENGEDÉS
Az elengedés egy további, nehezen elsajátítható erény, ami megvilágosodik a Rózsafüzérben. Az a készség, hogy ne ragaszkodjunk földi dolgokhoz.
Elengedés, és lelki szegénység. „Boldogok a lélekben szegények”, mondta Jézus, de mielőtt szavakkal tanította volna, saját életével tett róla tanúságot. Az istálló, a szegény édesanya, a kétkezi munkás nevelőapa, a szegényes kunyhó, a tanítványok, akik a nép közül valók voltak, a ruhátlanság a Kereszten, a temetés a kölcsönzött sziklasírban. Bizonyára mindez együtt ragadta meg Szent Ferenc szívét, és ezek hatására fogadott örök hűséget a „Szegénység Asszonyának”.
Forrás: Aleteia
Fordította: Kántorné Polonyi Anna
