275. nap: Eszter királynővé lesz
Korszak: Visszatérés
Ima
Mennyei Atyánk, dicsőítünk téged. Köszönjük a te igédet. Köszönjük ezt a közösséget, akikkel együtt végigolvashatjuk a Bibliát. Köszönjük a közösség hűségét. Nem azt köszönjük, hogy tökéletesen csináljuk, hanem hogy ki tudunk tartani, ami felér a tökéletességgel. A hűség több, mint bármi, amire szükségünk van. Kérünk, fogadd el hálánkat Jézus nevében! Ámen. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Elmélkedés
Mielőtt Eszterről és Nehemiásról lenne szó, beszéljünk a Példabeszédek könyvéről. „A maga útját minden ember jónak látja, de az Úr a szívek vizsgálója” (Péld 21,2). Ez az ige a Bírák könyvére emlékeztethet minket, ahol valóban mindenki azt csinálta, amit saját szemében jónak látott. Nem volt király, tehát mindenki a saját feje után mehetett. Ez a relativizmus. Annak a gondolata, hogy próbáljunk ki valamit, aztán ha nem működik, próbáljunk ki valami mást… Mégis: „az Úr a szívek vizsgálója”. Ez az igazság. Isten szavában a jóság és a valódi igazságosság ajándéka van jelen. Nagyon hálásak lehetünk, hogy az Úr nekünk adta az ő igéjét, hogy tudhassuk, merre haladjunk tovább.
Számos dolog történik Nehemiás könyvében. Majdnem a könyv végén találkozunk Ezdrással. Ő majd a nyolcadik fejezet nagy alakja lesz. Ma viszont a 7. fejezetben egy jegyzéket olvastunk a hazatértekről, ami egy igazi ajándék. Egy ajándék, hogy megvannak ezek a nevek, hiszen ezek is bizonyítják a történet hitelességét. Valódi emberekről szól, akik egy valódi utazást éltek át. Minden név, minden szám konkrét személyeket jelent, akik vagy Istennel, vagy Isten nélkül örökké élnek. Mindegyikük része a történetnek. Éppen úgy, ahogy mi is részesei vagyunk. Izgalmas lesz velük találkozni a mennyben. Én legalábbis oda igyekszem.
Nehemiás könyve 6. fejezetében a névjegyzék előtt viszont összeesküvésekről olvashatunk Nehemiás ellen. Szanballat, Tóbiás, az arab Gesem és többi ellenség próbálkozik, hogy megölesse őt. Nehemiás pedig nagyszerű választ ad. Mi is történik? Gesem és Szanballat követet küld Nehemiáshoz, mondván „gyere az egyik faluba Onó völgyében”. Nehemiás erre azt mondja: „Nagy munkában vagyok, nem tudok elmenni” (Neh 6,3). Erőteljes szavak ezek, amelyekkel sokat lehet imádkozni. Hányszor és hányszor fordul elő, hogy az emberek meg akarnak akadályozni minket abban, hogy Isten akaratát tegyük? Hányszor előfordul, hogy megpróbálnak megállítani, miközben azt teszem, amiről tudom, hogy Isten akarja? Mindegy, hogy az a munka egy fal felépítése, kertészkedés, vagy valakinek a tanítása; papnak lenni egy kis vidéki plébánián, főállású anyaság vagy apaság – ha Isten adta nekünk, és valaki el akar terelni, megvan a válaszunk: „Nagy munkában vagyok, nem tudok elmenni.”
„Épp a családommal vagyok, nem tudok elmenni.”
„Éppen tanítok, nagy munkában vagyok, nem tudok elmenni.”
„Isten megbízott, hogy gondnok legyek, és tiszta legyen minden szoba. Nagy munkában vagyok, nem tudok elmenni.”
Hatalmas méltósága van az emberi munkának, mégpedig azért, mert emberek csinálják. Isten képére és hasonlatosságára vagyunk teremtve, tehát akármikor alkotunk, dolgozunk, tisztítunk valamit, akkor valami istenit hozunk be a munkánkba. Itt van Nehemiás, aki tudja, hogy Isten bízta meg a munkájával, ezért nem engedi, hogy eltereljék.
Semaja egyszer azt mondja neki: „menjünk és bújjunk el a templomban”. Nehemiás azonban tudja, hogy ha az életét féltve rohanna a templomba, azt is mondhatnák, hogy bűnt követ el, hiszen olyan helyre megy, ami számára tiltva van. Ezért nem is ezt teszi. „Meg akartak félemlíteni minket, és azt gondolták: »Kezük abbahagyja a munkát és nem fejezik majd be«” (Neh 6,9). Majd így imádkozott: „Uram, erősítsd meg kezemet!” Meg akarták félemlíteni, hibára akarták kényszeríteni, meg akarták bénítani.
Hányszor fordul elő, hogy meg akarnak minket is félemlíteni, hogy ne azt tegyük, amit Isten akar? Pedig nincs rá felhatalmazásuk. Miért? Mert mi magához Istenhez fordulunk, akitől a megbízást kaptuk, és könyörgünk, hogy adjon erőt nekünk.
Eszter könyvének elejét, a történet körülményeinek bemutatását olvastuk. Achasvéros perzsa király nem egy nagy példakép. Megharagszik feleségére, Vasti királynéra egy 180 napos mulatozás, majd egy 7 napos lakoma után, amit az egész királyságnak rendez. Azt akarja, hogy megmutassa magát a vendégeknek a felesége, aki visszautasítja, hiszen a férje ittas. 187 napja mulat. Nem fog az ő jelenlétében végigvonulni, hogy mindenki őt nézze. Ezért nem jön el. Mi történik ezután? Azt a tanácsot adják Achasvérosnak, hogy bocsássa el Vastit. Mert a birodalomban minden asszony megtudja majd, hogy ellenszegült a királynak, ezért ők is fellázadnak a férjük ellen, ami pedig káoszhoz vezet. Tipikusan olyan szituáció ez, ami számunkra őrültségnek tűnik. Achasvéros nem hős. Nem kell utánoznunk. 180 napos, hercegekkel és kormányzókkal való partizás után, ahogyan senki sem tenné, ő sem hoz jó döntéseket.
Ezután viszont Eszter, egy fiatal zsidó nő érkezik meg a történetbe, hiszen valakinek Vasti helyébe kell lépnie. Eszter pedig a király háremének része lesz – ami természetesen szintén nem helyes. Egy évbe telik, amíg felkészítik a királlyal való találkozásra. Igazságtalannak tűnik, főleg egy 21. századi perspektívából. A mi zsidó-keresztény kulturális örökségünkben egyértelmű, hogy a nő és a férfi egyenlő méltósággal rendelkezik. Mégis itt van egy nő (de nem csak Eszter, hanem Vasti is), akit egyértelműen tulajdonként kezelnek. Van egy hatalommal rendelkező férfi, aki megkap mindent, amit akar. Esztert pedig behozzák ebbe az eltorzult rendszerbe – bár, ahogy mindenki, ő is egy megtört világban élt már eddig is. De Isten ebbe az igazságtalan helyzetbe is valami nagyszerű dolgot akar behozni.
Ezért amikor ezeket a történeteket olvassuk, nagyon fontos felismernünk: azért tudjuk azt mondani, hogy „ez helytelen”, mert zsidó-keresztény örökségből szemléljük a világot. Amit mi hiszünk, az nem az, amit Nebukadnezár hitt, nem az, amit Achasvéros hitt, és nem az, amit a perzsák, a médek vagy a babiloniak vallottak.
Mi hisszük, hogy a férfi és a nő egyenlő méltóságra teremtetett. Hisszük, hogy ugyanaz az emberi méltóság illeti meg őket, és hogy a nő nem arra való, hogy a férfi tárgyként kezelje. Ezért is tudjuk felismerni ennek a helyzetnek a rossz voltát.
Ugyanakkor azt is látni fogjuk, hogyan emeli fel Isten ezt a fiatal nőt, Esztert, egy megtört rendszerben, hogy valami rendkívülit vigyen véghez rajta keresztül.
És Isten velünk is ezt akarja tenni.
Mindannyian megtört rendszerekben élünk. Mindannyian egy megtört világban élünk. Isten mégis képes arra, hogy ebben a megtört világban, ezek között a tökéletlen rendszerek között használjon bennünket.
Azért, hogy az ő akarata megvalósuljon. Hogy emberek megmeneküljenek. Hogy embereket kiemeljen az elnyomásból és az igazságtalanságból.
A következő napokban ezt fogjuk látni, és nagyon hálás vagyok, hogy együtt járhatjuk végig Eszter történetét.
Hiszen már 275 napja együtt haladunk ezen az úton. Egészen elképesztő.
A mai adást egy áldással zárjuk:
Az Úr adjon neked világosságot, hogy felismerd a jót a megtört világban, bátorságot, hogy kiállj az igazság mellett, és kegyelmet, hogy eszköze lehess az ő szabadító szeretetének. Áldjon meg téged a mindenható Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ámen.
