XIV. Leó pápa első beszéde: Béke mindnyájatokkal! Kéz a kézben Istennel és egymással, haladjunk előre

Őszentsége XIV. Leó pápa megválasztásának estéjén tartotta a Szent Péter-bazilika erkélyén köszöntötte a híveket. Pontifikátusának kezdetén, a megújulás és a béke jegyében szólította meg az Egyházat és a világot. Beszédében – amely a Feltámadt Krisztus „Béke mindnyájatokkal!” köszöntését idézi – XIV. Leó a keresztények egységét, a párbeszéd és a nyitottság fontosságát, valamint a fegyvertelen, tartós béke megvalósítását hirdeti. Külön kitér szolgálatának hivatására: hidakat építeni népek és kultúrák között, megnyitni szívünket a szenvedők előtt, és bátorsággal hirdetni az evangéliumot a modern világ kihívásai közepette.

Az alábbiakban a XIV. Leó pápa beszédét olvashatják.

Béke mindnyájatokkal! Kedves Testvéreim, ez a feltámadt Krisztus első köszöntése, a Jó Pásztoré, aki életét adta Isten nyájáért. Én is szeretném, hogy ez a békeköszöntés belépjen szíveinkbe, eljusson családjainkhoz, minden emberhez, bárhol is vannak, minden néphez, az egész földre. Béke veletek!

Ez a feltámadt Krisztus békéje, egy fegyvertelen béke, egy lefegyverző béke, alázatos és tartós, Istentől jön, aki mindannyiunkat szeret, feltétel nélkül. Még a fülünkbe cseng Ferenc pápa gyege és mégis mindig bátor hangja, aki megáldotta Rómát. A pápa, aki megáldotta Rómát, megáldotta az egész világot is húsvét napjának délelőttjén. Engedjétek meg nekem, hogy folytassam ezt az áldást. Isten szeret minket, Isten szeret mindannyiatokat, a rossz nem győzedelmeskedik. Mindannyian Isten kezében vagyunk. Ezért félelem nélkül, egységben, kéz a kézben Istennel és egymással, haladjunk előre.

Krisztus tanítványai vagyunk, Krisztus jár előttünk. A világnak szüksége van az ő fényére, az emberiségnek szüksége van rá mint hídra, hogy elérje Isten és az Ő szeretete. Segítsétek ti is egymást, hogy hidakat építsetek, a párbeszéddel, a találkozással, mindnekit egyesítve, hogy egyetlen nép legyünk, mindig békében.

Köszönet Ferenc pápának. Szeretnék köszönetet mondani minden bíboros tetstvéremnek, hogy engem választottak Péter utódának, hogy együtt járjak veletek, mint egyesült Egyház, mindig a békét, az igazságosságot keresve, mindig igyekezve Jézus Krisztushoz hű emberekként munkálkodni, hogy félelem nélkül hirdessük az evangéliumot, hogy misszionáriusok legyünk.

Szent Ágoston fia vagyok, Ágoston-rendi.

Szent Ágoston azt mondta, veletek vagyok keresztény és értetek vagyok püspök. Ebben az értelemben mindannyian együtt tudunk menni a haza felé, amelyet Isten készített elő számunkra.

Különleges köszöntést intézek Róma egyházához. Együtt kell keresnünk, hogyan legyünk misszionárius Egyház, amely a párbeszéd hídjait építi és mindig nyitott az elfogadásra, mint ez a tér, kitárt karokkal mindenki felé, mindenki felé, akinek szüksége van a mi jelenlétünkre, szeretetünkre, a párbeszédre, a szeretetre.

Szeretnék egy köszöntés mondani (spanyolul) perui chiclayói szeretett egyházmegyémnek, ahol a hívő nép együtt járt püspökével, kísérte az útját. Meg lehetett érezni, hogy lehet Krisztushoz hű hívő Egyházank lenni.

Mindannyian, kedves testvéreim, Rómában, Olaszországban, az egész világon egy szinodális Egyház akarunk lenni, amely mindig úton van, amely mindig a békét keresi, a szeretetet keresi, amely mindig arra törekszik, hogy közel legyen másokhoz, különösen azokhoz, akik szenvednek.

Ma a Pompeji Szűzanyához való könyörgés napja van. A mi anyánk, Mária mindig velünk akar járni, közel akar lenni hozzánk, segíteni akar minket közbenjárásával, szeretetével. Szeretnék ezért veletek együtt imádkozni.

Imádkozzuk együtt ezért az új misszióért, az egész Egyházért, a világ békéjéért.

Kérjük Mária, édesanyánk különeges kegyelmét.