Útravaló évközi 14. hétre
Életem során találkoztam már bizonyára olyan emberekkel, akikről tudom, hogy hirdetnek valamit és nem úgy élnek, ahogy azt hirdetik. Egészen biztos, hogy ez visszataszító tud lenni, és igazam is lehet, de fel kell tennem két kérdést:
1. vajon nem azért zavar ez engem, mert nagyon sokszor én is így vagyok? Akarom a jót, hirdetem is azt, de érzem lelkem mélyén, hogy sokszor milyen távol állok attól, amit hirdetek…
2. az igazam fontosabb vagy a szeretetem? Mit érek el az igazammal, ha nem növekszik bennem a szeretet?
Amikor Jézus saját városában tanít, sokan megkérdőjelezik személyét, mert ismerni vélik őt: nem az ács ez, Mária fia… (Mk 6,3)? És botránkoznak Benne! Azt hiszik, hogy ismerik Őt, mert rokonaihoz viszonyítva vélekednek Róla és ez a nagy akadály abban, hogy közel kerüljenek nagyszerű Személyéhez!
Hasonlíthatok rokonaimhoz, de mindenkiben van egy sajátosan egyéni, ami csak ő! Ehhez pedig nyitott kíváncsiságra van szükség! Ha nyitottan olvasom a Szentírást, Krisztus személye lenyűgöz és egészen közel kerülhetek Hozzá! Igen AKKOR, CSAK AKKOR kezdődnek el a csodák az én életemben is… Nyitott vagyok Rá?
Áldott hetet!
