Szent József kiemelkedő erényei a befogadó szeretet, az irgalmasság, az önátadás – Leó pápa Úrangyala imája

Advent utolsó, negyedik vasárnapján délben, XIV. Leó pápa a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobája ablakából köszöntötte a Szent Péter téren összegyűlt híveket, közöttük a római gyermekeket, akik a hagyományos pápai áldásra magukkal hozták Kis Jézus szobraikat, amelyeket szenteste majd otthon elhelyeznek jászlaikban.

Az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében Leó pápa József, Mária jegyese erényeit, erős hitét emelte ki, arra buzdítva, hogy adventi imáinkban újítsuk meg gyermeki önátadásunkat az Úrnak és Gondviselésének, bizalommal rábízva életünket.

József ugyanis bízva az isteni Gondviselésben, maga mögött hagyja biztonsága utolsó menedékét is és hittel elindul a jövő felé, amely teljes egészében Isten kezében van – tanította katekézisében a Szentatya.

Ma, advent negyedik vasárnapján, a liturgia arra szólít minket, hogy Szent József alakjáról elmélkedjünk – kezdte beszédét XIV. Leó pápa, elemezve az evangéliumi szakaszt, amely azt a pillanatot mutatja be nekünk, amikor Isten Szent Józsefnek álmában nyilatkoztatja ki küldetését (vö. Mt 1,18-24). Ez az üdvösség történetének nagyon szép fejezete, amelynek főszereplője hozzánk hasonlóan egy törékeny és gyarló ember, ugyanakkor bátor és erős a hitben – mutatott rá beszédében a Szentatya.

Máté evangelista „igaz embernek” nevezi őt (vö. Mt 1,19), ami azt jelenti, hogy jámbor izraelita volt, aki betartotta a Törvényt és rendszeresen járt a zsinagógába. Ezen túlmenően azonban a názáreti József rendkívül érzékeny és emberséges személynek tűnik számunkra. Ezt akkor látjuk, amikor egy nehezen megérthető és elfogadható helyzetben, még mielőtt az angyal felfedné számára a misztériumot, amely Máriával, leendő feleségével történik, nem a botrány és a nyilvános elítélés útját, hanem a diszkrét és jóindulatú, titkos elbocsájtást választja (vö. Mt 1,19). Ezáltal mutatja meg, hogy megérti vallásos életének legmélyebb jelentőségét, ami az irgalmasság – fejtette ki az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében Leó pápa.

Érzéseinek tisztasága és kifinomultsága azonban még nyilvánvalóbbá válik, amikor az Úr álmában kinyilatkoztatja számára az üdvösségre vonatkozó tervét, rámutatva arra a váratlan szerepre, amelyet Józsefnek kell betöltenie: legyen férje a Messiás Szűz Anyjának. Ekkor ugyanis József nagy hitével elhagyja biztonságának utolsó mentsvárát is, és elindul egy olyan jövő felé, amely immár teljes mértékben Isten kezében van.

Leó pápa itt idézte Szent Ágoston szavait, amelyekkel József beleegyezését leírta: „József jámborságának és szeretetének köszönhetően Szűz Mária fiút szült, és ez a fiú nem más, mint Isten Fia” (51. Beszéd).

Jámborság és szeretet, irgalmasság és önátadás: ezek a názáreti férfi erényei, amelyeket a vasárnapi liturgia tár fel számukra, hogy kísérjenek bennünket ennek az adventi időszaknak az utolsó napjaiban Szent Karácsony ünnepe felé – hangsúlyozta a pápa. Ezek fontos magatartásformák, amelyek felkészítik szívünket a Krisztussal és a testvérekkel való találkozásra, és segítenek abban, hogy egymás számára befogadó jászol, vendégszerető otthon, Isten jelenlétének jelei legyünk. Leó pápa arra buzdított, hogy ebben a kegyelmi időszakban ne hagyjuk ki az alkalmakat, hogy gyakoroljuk ezeket az erényeket. Bocsássunk meg, bátorítsunk, adjunk egy kis reményt azoknak, akikkel együtt élünk és akikkel találkozunk. Imáinkban újítsuk meg gyermeki önátadásunkat az Úrnak és Gondviselésének, mindent rábízva bizalommal.

A pápa beszéde végén azért fohászkodott, hogy segítsenek nekünk ebben Szűz Mária és Szent József, akik elsőként nagy hittel és szeretettel fogadták be Jézust, a világ Üdvözítőjét.

Forrás: Vatican News