Papjuk vértanúságáról készült fotókkal akarták a katolikusokat megrettenteni, ám az eredmény más lett
A Boldog Miguel Agustín Pro jezsuita atya haláláról készült fényképsorozat „az egyik első modern kísérlet volt arra, hogy a média képeit vallásellenes célokra felhasználva manipulálják a közvéleményt.”
A 20. század elején a mexikói kormány brutálisan üldözte a katolikusokat, emiatt tört ki a Cristero -felkelés, amely katolikus laikusok és papok lázadása volt, akik magukat cristerosnak, vagyis „Krisztus katonáinak” nevezték.
Miguel Agustín Pro jezsuita pap közismert vértanúsága egyike a fényes hitvalló tanúságtételeknek, amelyek e korszakban történtek. Őt mindenféle tárgyalás nélkül, pusztán azért végezték ki, mert katolikus volt. Hóhéraihoz fordulva mondta el erőt sugárzó utolsó szavait:
„Istenem, irgalmazz nekik. Istenem, áldd meg őket. Uram, te tudod, hogy ártatlan vagyok. Teljes szívemből megbocsátok ellenségeimnek.”
A kormánynak nem volt elég, hogy meggyilkolják Pro atyát, azt is biztosítani akarták, hogy kivégzése megalázza őt, ezáltal más katolikusok megrettenjenek és bátorságukat veszítve eltántorodjanak hitüktől. Nem számítottak arra, hogy Pro atya mártíromsága valójában éppen ellenkező hatást fog kiváltani. Robert Royal A XX. század katolikus mártírjai című könyvében így ír erről:
Az akkori mártírok közül senki sem keltette fel annyira a közvélemény figyelmét Mexikóban és a világ többi részén, mint Miguel Agustín Pro jezsuita szerzetes. Pro atyát egy kivégzőosztag ölte meg a sajtó kamerái előtt. A kamerákat a kormány azért rendelte oda, mert azt remélte, hogy egy kegyelemért könyörgő pap megszégyenülésének látványát közvetíthetik majd. Az egyik első modern kísérlet volt ez arra, hogy a média képeit vallásellenes célokra felhasználva manipulálják a közvéleményt. De Pro atya ahelyett, hogy megingott volna, hatalmas emberi méltóságról tett tanúbizonyságot. Bátran ment kivégzése helyére, csak annyit kért, hogy halála előtt imádkozhassék. Néhány perc múlva felállt, karját kereszt alakban kitárta – a mexikóiak hagyományosan e pózban imádkoznak – és mind dactól, mind kétségbeeséstől mentes szilárd hangon, megrázó erővel kiáltotta az azóta híressé vált szavakat: „Viva Cristo Rey”, „Éljen Krisztus Király”.
A Pro atya kivégzéséről készült fényképek nemhogy nem szolgálták a kormánypropaganda győzelmét, de ahelyett Mexikóban a katolikusok áhítatának, világszerte pedig a mexikói kormány megszégyenülésének jelképeivé váltak. A hatóságok megpróbálták visszaszorítani a fényképek terjesztését, hazaárulásnak nyilvánítva már puszta birtoklásukat is, de sikertelenül…
The Catholic Martyrs of The Twentieth Century, Robert Royal, pp. 17-18
Az Aleteia több más írásában is (például Litany to the Sacred Heart by Blessed Miguel Pro vagy How Bl. Miguel Pro served his people during church closures) már megemlékezett Boldog Miguel Pro atya mély lelki életéről, amely bátorságot adott ahhoz, hogy életét kockáztassa a rá bízott nyájért. Szívből törődött minden hívével, kész volt kockáztatni értük életét. Elköteleződését az táplálta, hogy mélységesen szerette Jézust, és mindenben követni akarta Őt.
Íme egy rövid litánia, amelyet Boldog Miguel Pro írt Jézus Szent Szívéhez, és amely összefoglalja hitét, bemutatva azt is, hogyan vezette el Jézus iránti szeretete a felebarátai iránti szeretetére.
Hiszek, Uram, de erősítsd meg hitemet.
Jézus Szíve, szeretlek Téged; de növeld szeretetemet.
Jézus Szíve, bízom Benned; de erősítsd meg reményemet.
Jézus Szíve, Neked adom szívemet; de zárd be olyan mélyen a Tiédbe, hogy soha ne szakadjon el Tőled.
Jézus Szíve, teljesen a Tied vagyok; de őrizd meg ígéretemet úgy, hogy beteljesíthessem azt akár életem teljes feláldozásáig.
Az Aleteia cikke nyomán összeállította: T. Nagy Edit.
