Női diakónusok, szexuális visszaélés és nemi identitás: mire jutott a szinodalitás témájával foglalkozó szinódus?

Az olasz nyelven október 28-án megjelent 42 oldalas jelentés a témákat „konvergenciákra”, „megfontolandó kérdésekre” és „javaslatokra” osztja.

A Szinodalitással foglalkozó Szinódus, ez a Ferenc pápa által a Vatikánba összehívott egy hónapos közgyűlés közzétette záródokumentumát, amely számos érzékeny, a szinodus által „megosztónak” nevezett kérdés tárgyalását tartalmazza, ilyenek a női diakonátus, a választható papi cölibátus és nemi vagy szexuális identitásuk problémáival küzdő emberek kísérése.

Az október 28-án olasz nyelven megjelent, 42 oldalas jelentés a témákat „konvergenciákra”, „megfontolandó kérdésekre” és „javaslatokra” osztja.

Az október 4. és 29 közt a Vatikánban tartott szinódus javaslatai között szerepel az a kérés, hogy folytassák a női diakonátus lehetőségének teológiai tanulmányozását, és annak eredményeit terjesszék be a Szinodalitással foglalkozó Szinódus következő, 2024 októberében tartandó ülésére.

Püspöki szinóduson először történt, hogy laikusok, köztük nők is részt vettek a záródokumentumról szóló szavazáson.

A dokumentum továbbá elismerte, hogy a szinódus tagjai közt véleményeltérések voltak a női diakonátus lehetőségét illetően.

Kimondja, hogy a szexualitásuk vagy nemi identitásuk miatt magukat kirekesztettnek érző emberek azt kívánják, hogy az egyház melléjük álljon, és védje méltóságukat.

A Püspöki Szinódus 16. rendes közgyűlésének ülésén több száz küldött és más résztvevő találkozott az egyházban felmerült kérdések és személyes tapasztalatok megvitatására, mind azzal a céllal, hogy az egyház szinodális jellegét erősítsék. A „szintézis” dokumentumot az egy hónapig tartó ülés végén hozták nyilvánosságra.

A jelentésről a szinódusi küldöttek október 28-án kora este bekezdésenként szavaztak. Bár valamennyi rész esetében voltak ellenszavazatok, az egyes részeknek a végső szövegbe való beillesztése minden esetben nagy fölénnyel kapta meg a szükséges kétharmados többséget.

A legtöbb ellenvéleménnyel a jelentésnek az a része találkozott, amely a női diakonátus lehetőségének további tanulmányozását fogalmazta meg – a dokumentumba való felvétele ellen 69-en, míg mellette 277-en szavaztak.

A nők részvétele

Amellett, hogy a jelentésben további teológiai tanulmányokat kér az állandó diakonátusról és az egyházi szolgálatba lépés lehetőségéről nők esetében, a szinódusi jelentés azt javasolja, hogy a liturgikus és más egyházi szövegekbe olyan nyelvezetet építsenek be, amely befogadóbb a nők és a női tapasztalatok szempontjából.

A jelentés felveti a kérdést, hogy szükség van-e a nők számára új egyházi szolgálatokra, vagy megfelelő-e több teret biztosítani a nők számára a meglévő szolgálatokban. Továbbá javasolja, hogy a megfelelő képzettséggel rendelkező nők bíróként működhessenek egyházi perekben.

Nemi identitás

A jelentés szerint a testületben „konvergencia pont” volt, hogy „egyes kérdések, például a nemi identitáshoz és a szexuális irányultsághoz, az élet végéhez, a nehéz házassági helyzetekhez és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai problémákhoz kapcsolódó megfontolások nemcsak a társadalomban, de az egyházban is ellentmondásosak, mivel új kérdéseket vetnek fel.”

A jelentés kimondja, hogy antropológiai kategóriákkal nem mindig lehet kielégítően lefedni a „tudományos ismeretekből és tapasztalatból fakadó” elemek összetettségét. Az Egyháznak foglalkoznia kell ezekkel, dolgoznia kell ezeken „anélkül, hogy engedne az olyan leegyszerűsített ítélkezéseknek, amelyek embereket sértenek meg, és sértik az egyház testét.”

Az egyházi tanítás „megfelelő lelkipásztori kezdeményezésekké fordítható” – folytatódik a jelentés, megjegyezve, hogy Jézus példáját kell követnünk még ott is, ahol „további tisztázásra van szükség”.

Azok az emberek, akik „házassági helyzetük, identitásuk vagy szexualitásuk miatt” marginalizálódottnak vagy az egyházból kirekesztettnek érzik magukat, „azt kérik, hogy hallják meg szavukat és álljanak melléjük, továbbá védjék meg méltóságukat”.

Azok, akik úgy érzik, hogy az egyház bántja vagy elhanyagolja őket, olyan helyre vágynak, ahol úgy érzik, hogy meghallgatják és megbecsülik őket, és nem kell a megítéléstől félniük – írja a jelentés, hozzátéve, hogy „a meghallgatás előfeltétele annak, hogy együtt járjunk Isten akaratát keresve”.

A dokumentum azt is kimondja, hogy a szinódusi közgyűlés közel áll azokhoz, akik egyedül érzik magukat, mert úgy döntöttek, hogy hűek maradnak az egyház házasságról és szexuális etikáról szóló tanításaihoz. A keresztényeknek meg kell hallaniuk és támogatniuk kell azokat, akik elköteleződtek erre.

Szexuális visszaélések

A szexuális visszaélés témájában a jelentés szerint az egyháznak különös figyelemmel kell hallgatnia a papok vagy az egyház tagjai által elkövetett szexuális, spirituális, gazdasági, intézményi, hatalmi és lelkiismereti visszaélések áldozataira.

„A hiteles meghallgatás – áll a jelentésben – a gyógyulás, a bűnbánat, az igazságosság és a megbékélés felé vezető út alapvető eleme.”

Nyilvánvaló utalással a szexuális visszaéléssel vádolt egykori jezsuita, Marko Rupnik atya ügyére, a jelentés szerint

„azok a különféle visszaélési ügyek, amelyek felszentelt személyek és világi egyesületek tagjai, különösen nők hátrányára történtek, problémát jeleznek a fölöttes hatalom gyakorlatában is, és határozott, megfelelő lépéseket követelnek meg.”

Emellett a dokumentum számos kérdésben – beleértve a visszaélések különféle formáival szembeni védelmet – „struktúrákat és eljárásokat” is követel a püspökök magatartásának felügyeletére.

Papi cölibátus

A jelentés felveti, hogy szükséges-e fenntartani a papi cölibátus fegyelmét a katolikus egyház latin rítusában, és a kérdés újbóli előterjesztését kéri, megjegyezve, hogy a témával kapcsolatban „különböző értékeléseket fogalmaztak meg”.

A papi szolgálattal kapcsolatban volt egy másik javaslat, mely szerint

„eseti alapon, az egyedi körülmények figyelembevételével mérlegelni kell annak célszerűségét, hogy a papi szolgálatból kilépett (laicizált) papokat bevonják olyan lelkipásztori munkába, ahol képzettségük és tapasztalatuk értékesül.”

Fordította: T. Nagy Edit
Forrás: ncregister.com