Napi ráhangoló: A szeretetben odaadott élet hoz bő termést
Szent Lőrinc diakónus és vértanú
„Bőven adott a szegényeknek; igazsága fennmarad örökkön-örökké.”
Nem a vértanúk nagy tettei és nagy szenvedése a bőséges vetés, hanem az a szeretet, mellyel életüket odaadták Istennek. A nagy tettek, de még az önfeláldozás sem ér semmit Szent Pál szava szerint, ha mozgatórugója nem a szeretet: „Vessem oda testemet, hogy elégessenek, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.” Szeretet nélkül mindenféle áldozat saját kevélységünk és önzésünk bő vetése lenne csupán, mert csak a szeretet és művei maradnak meg az örök életre. Aki nem hull bele a földbe, vagyis nem hal meg sok mindennek, abban az egy szükséges, a halhatatlan élet kezd pusztulni. Szeretet nélkül a búzaszem pusztulása terméketlen megsemmisülés és rothadás, a szeretetben való földbe hullás viszont olyan halál, melyből új élet sarjad és bőséges termés fakad. Az ilyen földbe hullott élet egészen biztosan bő termést hoz, hiszen bő volt a vetés: mert az Istennek tetsző bő adakozás nem abban áll, hogy sokat adunk, hanem hogy mindent odaadunk, szeretetből.
Ismert a legenda, mely szerint a római prefektus az Egyház kincseit követelte Lőrinctől, aki erre összegyűjtötte az öregeket, betegeket, vakokat, özvegyeket és szüzeket, s őket vitte a prefektus elé, úgy mutatva be őket, mint az Egyház aranyát, ezüstjét, drágaköveit és gyöngyeit. Nagy tanítást hordoz ez a mi számunkra is: magként a földbe hullani annyi, mint mindennapi teendőinket szeretetben végezni, az életállapotunkban hűségesen kitartani, a betegséget, gyászt, az öregkorral járó gyengülést és fogyatkozást szeretettel fogadni, s felajánlani azt Isten dicsőségére és az Anyaszentegyház javára. Így hozhat életünk bő termést, így válhatunk értékes kinccsé testvéreink számára.
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus, kérünk, hogy Szent Lőrinc vértanúd közbenjárására tégy minket bő termést hozó búzaszemmé a Neked való teljes önátadás által. Add kegyelmedet, hogy semmi mást ne akarjunk, mint megtanulni szeretni, úgy, hogy meghalunk mindennek, amit a világ életnek nevez, és már csak az Istentől kapott szeretetből élünk.
Készült Barsi Balázs – Telek Péter-Pál: Új Magasság és Mélység c. könyve alapján.
A Napi ráhangoló hajlanban érkezik. Ha feliratkozol e-mail listánkra, akkor a postaládádban fogod találni az aznapi részt. Ne hagyd, hogy a közösségi média algoritmusaitól függjön, hogy megkapod-e az aktuális napi részt.









INRI,
Mi? Itt. Most gyülölni kell AZ földi életet? Istent ezàltal szetetni? Hogyan? Lehetséges EZ? Jezusisten!
Mi EZ? Hiszen ide születtem. Istenajàndéka AZ élet…Mega vilàg ohol élek. EZ làtszolagos ellentmondås.
Isten màsokat szolgàlò munkatàrsakat keres. Ùdvössëget osztogatōkat. Õnként. Eröszakmenteseket. Elõször IS önbecsület re kell azért AZ anyaknak a gyermekeiket tanitani. Ezt csak akkor tudja AZ anya megtenni, ha AZ Urat a tenyerén hordozza nejét gyöngyszemként. EZek szerint sugårzik majd békét boldogsàgot a hàzasok surighü szövetsége. A gyermekeikre IS. Biztonsàg. Õngyùlölet? Evilàg gyùlölete? Namåné…ajweh=oh fàjdalom. Istenërt sok sok igenre Van szükség nem a vilåg tagadåsåra. A csakisevilàgisåg AZ kàros. Elsö AZ Isten. Hogyan? Egyszerùen nagyszerü: a tizparancsolat ës a hétszentség boldogitò szavai szerint. Mise ima hàzassàg gyermekaldås. Az ö szolgalatuk. Egyhazközség. Erösitése. Sikeres munkam jövedelméböl. Osli mosolygos Madonna könyörögj érettünk.