Jezus eljovetele 1 Egyeni

Mit jelent Krisztus hármas eljövetele?

Advent idején az Egyház Jézusnak a világba történő első, második és harmadik eljövetelét ünnepli.

Az „advent” a latin adventus szóból származik, melynek jelentése „eljövetel” vagy „megérkezés”. Ez elsősorban Jézus első eljövetelére utal karácsony napján.

Azonban az advent Jézus másik két „eljövetelére” is összpontosít.

Clairvaux-i Szent Bernát gyönyörűen foglalja össze Krisztus ezen hármas eljövetelét, amely az adventi Olvasmányos imaórában is megtalálható:

Az Úr három eljöveteléről tudunk… Az első eljövetele tehát testben és emberi gyöngeségben lett nyilvánvaló, a közbeeső időbeli pedig lélekben és erőt árasztva, míg a végső eljövetelekor pedig dicsőségben és fönségben jelenik majd meg.

Egyszerűen szólva ezt a következőképpen magyarázhatjuk meg:

  1. Első eljövetel – A betlehemi születés.
  2. Második eljövetel – Lelki eljövetel minden hívő számára.
  3. Harmadik eljövetel – Jézus újraeljövetele a világ végén.

Szent Bernát folytatja a hármas eljövetelről szóló magyarázatát úgy, hogy egymáshoz kapcsolja őket:

Ez a közbeeső időben való Úrjövet, mintegy átívelő út az első megjelenésétől a végső eljöveteléhez. Az elsőben Megváltónkká lett Krisztus, a végső eljövetelekor pedig megjelenik, mint a mi életünk, a középső útján pedig Benne találjuk meg megnyugvásunkat és vigasztalásunkat.

De nehogy valaki csak képzelődésnek tartsa, amit a középső adventról állítunk, ezért hallgassuk meg magát az Urat: Ha valaki szeret engem – mondta –, az megtartja tanításomat, Atyám is szeretni fogja őt, és hozzá megyünk.

A „közbeeső” eljövetel tehát Jézus életünkbe történő érkezése. Az Egyház gyakran magyarázza ezt a szentségeken keresztül, különösen a keresztségen és a szent Eucharisztián keresztül.

Ez nem „fizikai” eljövetel, hanem lelki, amikor Krisztus a lelkünkbe költözik.

Minden adventkor Krisztus mind a három eljövetelére elő kell készülnünk: megünnepelni születését, míg felkészítjük szívünket az Ő befogadására most és a végidőkben.

Fordította: Jámbor Tibor
Forrás: Aleteia

Kapcsolódó tartalom

  • Gyógyulás agytumorból

    Szentségimádás után ezek a szavak hangzottak el: „Jézus meg szeretne gyógyítani egy sötétbarna hajú férfit, akinek agydaganata van” – ennek hallatán megdermedtem. A személy, aki ezeket a szavakat mondta, érdeklődött, hogy valaki magára ismer-e. Amikor senki sem jelentkezett, félénken feltettem a kezemet. 2010-ben jártunk, Monikával jegyesek voltunk. Ő éppen a tanulmányai befejezésére koncentrált, én elkezdtem…

  • Homofóbként kirekesztve

    Újabb posztmodern varázsige. Ha valaki ilyen minősítést kap, bújhat el az ujja mögé, „monnyonle”[1], nincs mit keresnie a közéletben. Hát, amikor egy egész közösség, nemzetrész, ne ’adjisten vallás kap ilyen minősítést, megbélyegzést? Mindezt a toleranciát bőszen hirdetők, a haladást és a fejlődést, az abszolút erkölcsi értékek, igazságok, elvek átlépésével, arrogáns agresszivitással, képviselők szájából hallva, egyszerűen disszonáns,…

  • Szabaddá válni a karantén rabságában

    Gyermekkorunkban, amikor megbüntettek, általában bezártak. Minket, mozgékony fiúkat annál inkább tört a nyavalya, hogy legalább az ablakon kiszökdössünk az udvarra. De az ablak túl magasan volt, az ajtózár kulcsa sehol. Azt tudtuk csinálni, hogy sorra vettük a szekrényeket, polcokat, kihúztuk a fiókokat, benéztünk a tisztaszoba vitrinje mögé, próbálgattuk a padlásfeljárót, hátha találunk valamit. Sok új…

  • Az őrangyalok ünnepe

    A liturgikus naptár szerint két napon ünnepelünk angyalokat. Az egyik szeptember 29-e, Szent Mihály, Gábriel és Rafael főangyalok (régiesen arkangyalok) ünnepe, a másik pedig az október 2-i nap. Az őrangyalok ünnepét azért vezették be, hogy kiegészítsék a néhány nappal korábban köszöntött Szent Mihály főangyal megünneplését. (Szeptember 29-e eredetileg csak Szent Mihály ünnepe volt, a középkorban…

  • Mindig is léteztek az Egyházban nem liturgikus áldások

    Vajon Ratzinger bíboros egyik szövege, amely különbséget tesz a liturgikus és a nem liturgikus imák között, igazolhatja-e az azonos nemű párok nem liturgikus megáldását? Yves-Marie Couët atya, az Emmanuel közösség papja és a vannes-i egyházmegye plébánosa szerint biztosan nem. Továbbra is élénk vita övezi a Fiducia supplicans nyilatkozatot. Egy nemrégiben megjelent vezércikkben Andrea Tornielli újságíró,…

  • Pitti Katalin: Nincs más út, mint Isten tenyerébe vágyni

    „Az eucharisztikus kongresszus sikeréért minden vasárnap imádkozunk. Nagyobb szükség nem volt hosszú évtizedek óta, mint most, erre a kongresszusra. Elistentelenedett, mindenféle más tanok által elárasztott hazánknak és világunknak nagyon nagy szüksége van az alapértékekhez való igazodásra” – ezekkel a szavakkal kezdte válaszát Pitti Katalin arra a kérdésünkre, hogy miként tekint a jövő év szeptemberben Budapesten…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.