Maradjunk Jézusban! Vele mindenre képesek vagyunk! – Ferenc pápa vasárnap délben

Május 2-án a Szentatya ismét a Szent Péter téren egybegyűlt hívőkkel együtt imádkozta el a húsvéti időben szokásos Mária-antifónát, a Regina caelit. Beszédében a Jézussal való szoros, személyes kapcsolat elsődlegességéről elmélkedett.

Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

Húsvét ötödik vasárnapjának evangéliumában (Jn 15,1–8) az Úr úgy mutatja be magát, mint „az igazi szőlőtő”, és úgy beszél rólunk, mint szőlővesszőkről, akik nem élhetnek anélkül, hogy ne maradnának vele egyesülve. Azt mondja: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők” (Jn 15,5). Nincs szőlőtő szőlővesszők nélkül, és fordítva sem. A szőlővesszők nem önellátók, hanem teljesen a szőlőtőtől függenek, mely létük forrása.

Jézus többször is használja a „marad” igét. Hétszer ismétli meg a mai evangéliumi szakaszban. Mielőtt elhagyja ezt a világot, és az Atyához megy, Jézus meg akarja nyugtatni tanítványait arról, hogy egyesülve maradhatnak vele. Azt mondja: „Maradjatok bennem, és én tibennetek” (Jn 15,4). Ez a maradás nem passzív maradás, nem „elalvás” az Úrban, hagyva, hogy az élet álomba ringasson bennünket. Nem, nem ez! A benne maradás, a Jézusban maradás, amit ő ajánl nekünk, egy aktív maradás, sőt kölcsönös maradás. Miért? Mert a szőlőtő nélkül a szőlővesszők semmit sem tudnak tenni, szükségük van az életnedvre, hogy növekedjenek és gyümölcsöt hozzanak; de a szőlőtőnek is szüksége van a szőlővesszőkre, mert a gyümölcs nem a törzsön hajt ki. Ez kölcsönös egymásrautaltság, kölcsönös maradás, hogy gyümölcs teremjen. Mi Jézusban maradunk, Jézus pedig bennünk marad.

Mindenekelőtt nekünk van szükségünk őrá. Az Úr azt akarja elmondani nekünk, hogy parancsainak megtartását, a boldogságokat, az irgalmasság cselekedeteit megelőzőn szükséges, hogy egyesüljünk vele, hogy benne maradjunk. Nem lehetünk jó keresztények, ha nem maradunk Jézusban. Vele viszont mindenre képesek vagyunk (vö. Fil 4,13). Vele mindenre képesek vagyunk!

De Jézusnak is, mint a szőlőtőnek a szőlővesszőkre, szüksége van ránk. Talán merésznek tűnik ezt mondani, ezért tegyük fel magunknak a kérdést: milyen értelemben van szüksége Jézusnak ránk? A tanúságtételünkre van szüksége. A gyümölcs, melyet szőlővesszőként hoznunk kell, keresztény életünk tanúságtétele. Miután Jézus felment az Atyához, a tanítványok feladata – a mi feladatunk! – folytatni az evangélium hirdetését, szóval és tettekkel. És a tanítványok ezt úgy teszik – mi, Jézus tanítványai ezt úgy tesszük –, hogy tanúságot teszünk az ő szeretetéről: a termés, melyet teremnünk kell, a szeretet. Krisztushoz kapcsolódva megkapjuk a Szentlélek ajándékait, és így képesek vagyunk jót tenni felebarátainknak, jót tenni a társadalomnak, az Egyháznak. A fa a gyümölcséről ismerhető fel. Az igazán keresztény élet tanúságot tesz Krisztusról.

Hogyan tudjuk ezt megtenni? Jézus azt mondja: „Ha bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok” (Jn 15,7). Ez is merész: a bizonyosság, hogy amit kérünk, megkapjuk. Életünk termékenysége az imádságtól függ. Kérhetjük, hogy úgy gondolkodjunk, mint ő, úgy cselekedjünk, mint ő, hogy Jézus szemével lássuk a világot és a dolgokat. És így szeressük testvéreinket, kezdve a legszegényebbekkel és a legtöbbet szenvedőkkel, ahogyan ő tette, az ő szívével szeressük őket, és a világnak a jóság gyümölcseit, a szeretet gyümölcseit, a béke gyümölcseit teremjük.

Bízzuk magunkat Szűz Mária közbenjárására! Ő mindig teljesen egyesülve maradt Jézussal, és sok gyümölcsöt termett. Segítsen nekünk, hogy megmaradjunk Krisztusban, az ő szeretetében, az ő szavában, hogy tanúságot tegyünk a feltámadt Úrról a világban!

A Szentatya szavai a Regina caeli elimádkozása után:

Kedves testvérek!

Pénteken a venezuelai Caracasban boldoggá avatták José Gregorio Hernández Cisneros világi hívőt. Orvos volt, gazdag tudományban és hitben. Fel tudta ismerni Krisztus arcát a betegekben, és irgalmas szamaritánusként evangéliumi szeretettel segített rajtuk. Példája segítsen bennünket, hogy gondoskodjunk azokról, akik testben és lélekben szenvednek. Tapsoljuk meg az új boldogot!

Üdvözletemet küldöm az ortodox egyházakhoz, valamint a keleti és latin katolikus egyházakhoz tartozó testvéreinknek, akik a Julián-naptár szerint ma tartják a húsvét ünnepét. A feltámadott Úr töltse be őket világossággal és békével, és erősítse meg különösen a nehéz helyzetben élő közösségeket! Boldog húsvétot nekik!

Beléptünk május hónapba, amikor a népi jámborság sokféleképpen kifejezi a Szűz Mária iránti tiszteletet. Idén fontos Mária-kegyhelyek bevonásával imamaratont tartunk, hogy a világjárvány megszűnéséért fohászkodjunk. Tegnap este a Szent Péter-bazilikában került sor az első szakaszra.

Ehhez kapcsolódóan van egy kezdeményezés, mely nagyon közel áll a szívemhez: a burmai egyházé, mely arra hív, hogy imádkozzunk a békéért oly módon, hogy naponta elmondunk egy rózsafüzért Mianmarért. Mindannyian édesanyánkhoz fordulunk, amikor szükségünk van rá vagy nehézségeink támadnak. Ebben a hónapban kérjük mennyei édesanyánkat, hogy szóljon Mianmar összes vezetőjének szívéhez, hogy legyen bátorságuk a találkozás, a megbékélés és a béke útjára lépni!

Szomorúan fejezem ki közelségemet Izrael népéhez a pénteken a Merón-hegyen történt baleset miatt, amely negyvenöt ember halálával és számos ember sérülésével járt. Megemlékezem imáimban e tragédia áldozatairól és rokonaikról.

Ma a Métér Egyesületre is gondolok, és bátorítom őket, hogy folytassák az erőszak és kizsákmányolás áldozatául esett gyermekekért végzett áldozatos munkájukat.

Végül szívből köszöntelek mindnyájatokat, akik itt vagytok, kedves rómaiak és különféle országokból érkezett zarándokok! Külön köszöntöm a Chiara Lubich által 25 évvel ezelőtt alapított Politikai Mozgalom az Egységért tagjait. Sok sikert és jó munkát a jó politika szolgálatában!

Mindenkinek áldott vasárnapot kívánok! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Forrás: Magyar Kurír