„Homofóbia“ vádjával jelentették fel a laikusokból álló Renaissance Catholique egyesületet egy Ratzinger bíboros írásából származó idézet okán.
A konzervatív világi katolikusokat tömörítő francia Renaissance Catholique egyesület ellen büntetőeljárást indítottak „egy adott csoportra irányuló, annak szexuális orientációja alapján történő diszkrimináció” miatt. A pert a Stop Homophobie („Állítsuk meg a homofóbiát”) egyesület kezdeményezte, amely az állam támogatását is élvezi a homoszexuálisoktól való vélelmezett „félelem” (=fóbia) elleni harcban, és iskolákban, üzemekben fejti ki tevékenységét.
A kifogásolt diszkrimináció ügye egy többek között Raymond Burke és Janis Pujats bíborosok, valamint Athanasius Schneider püspök által írt szöveg közzétételével kapcsolatos, amelyben a szerzők idézik a(z akkor még Joseph Ratzinger bíboros vezetése alatt működő) Hittani Kongregáció egyik 2003-as dokumentumát. E dokumentum erkölcsi szempontból tárgyalja a homoszexuális kapcsolatok – például bejegyzett élettársi kapcsolat keretében történő – törvényes elismerését. A kereset konkrétan csak egyetlen mondatot kifogásol, amely józanul megfogalmazza, hogy az állam ilyen együttéléseknek nem biztosíthat a férfi és nő közötti házassághoz hasonló jogi formát, mert azzal súlyos bűnükben erősítené meg a partnereket.
Jean-Pierre Maugendre, a Renaissance Catholique alapítója és ügyvezetője a LifeSiteNews-nak adott interjújában rámutatott arra, hogy a katolikus Tanítóhivatal hivatalos megnyilatkozásáról van szó, és a támadás az Egyház azon joga ellen irányul, hogy szabadon hirdethesse erkölcsi tanítását. Maugendre szerint a szövegben semmi új nem szerepel, az az Egyház 2000 esztendős hagyományának vonalát követi. A per központi kérdése az lesz, hogy az Egyház továbbra is terjeszthet-e olyan tanokat, amelyek szemben állnak az állami törvényhozás teremtette jogi helyzettel. (Megjegyzés: Franciaországban már 1999 óta létezik egyfajta bejegyzett élettársi kapcsolat a homoszexuális párok számára is, amelyre a házassághoz hasonló jogok és kötelezettségek vonatkoznak; a házasság intézménye pedig 2013 óta homoszexuálisok előtt is nyitott.) Maugendre úgy véli, a szekularizált társadalomban a politika tévesen az állami jogot az erkölccsel egyenértékűnek tekinti, azt a következtetést vonva le, hogy nem létezhet olyan erkölcs, amely magát az állami törvények fölé helyezi.
A múltban ugyan már több hasonló büntetőeljárást is megszüntettek anélkül, hogy elmarasztaló ítélet született volna, de a per célja nyilvánvalóan a klérus és a laikus hívek megfélemlítése. Maugendre emlékeztetett arra is, hogy Franciaországban régi múltra tekint vissza a vatikáni dokumentumok közzétételének tilalma: ez a „gallikán hagyomány” már felfedezhető egy 16. századi konkordátumban is, amely a király és a parlament engedélyéhez köti a római dokumentumok megjelentetését. Így szerinte a „Stop Homophobie“ egyesület valamiféle szekuláris vallás erkölcsi hangjaként szólal meg.
Maugendre igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Ferenc pápának a homoszexuálisok bejegyzett élettársi kapcsolatára vonatkozó, nem egyértelmű kijelentései megkönnyítették-e az ilyen büntetőperek indítását. Szerinte a pápa a gyakran nem kellően előkészített megnyilatkozásaival az elődeitől eltérő kommunikációs stílust képvisel, és tanításaiban gyakrabban használja az „én” személyes névmást a hagyományos „mi” helyett, mely utóbbi világosabban utalna az Egyház tanításával való folytonosságra.
A Hittani Kongregáció Megfontolások az azonos nemű személyek együttéléseinek törvényes elismertetésére irányuló törekvésekről c. dokumentuma itt érhető el magyarul:
Fordította: Önkéntes fordítónk
Forrás: kath.net
