Iraki történelmi látogatása során március 7-én délelőtt a teljes egészében keresztények lakta Karakos településre látogatott a Szentatya. A Szeplőtelen Fogantatás-templomban találkozott a karakosi közösséggel, s velük együtt imádkozta el a vasárnap szokásos déli Úrangyalát.
Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvérek, jó napot kívánok!
Hálás vagyok az Úrnak a lehetőségért, hogy ma délelőtt köztetek lehetek. Alig vártam ezt a pillanatot. Köszönetet mondok Őszentsége Ignác József Younan pátriárkának köszöntő szavaiért, valamint Doha Sabah Abdallah asszonynak és Ammar Yako atyának tanúságtételükért. Rátok nézve látom a karakosi emberek kulturális és vallási sokszínűségét, és ez felcsillant valamit abból a szépségből, amelyet e térség felkínál a jövő számára. Ittlétetek arra emlékeztet, hogy a szépség nem monokromatikus, hanem változatosságban és különbözőségben ragyog.
Ugyanakkor, ha körbenézünk, nagy szomorúsággal más jeleket látunk, az erőszak, a gyűlölet és a háború pusztító erejének jeleit látjuk. Mennyi minden pusztult el! És mennyi mindent kell újjáépíteni! Ez a mostani találkozónk azt bizonyítja, hogy
sosem a terrorizmusé és a halálé az utolsó szó. Az utolsó szó Istené és az ő Fiáé, a bűn és a halál legyőzőjéé.
A terrorizmus és a háború pusztításai közepette is láthatjuk – a hit szemével – az élet diadalát a halálon. Előttetek áll a hitben atyáitok és anyáitok példája, akik ezen a helyen imádták és dicsérték Istent. Rendíthetetlen reménnyel kitartottak földi útjukon, bízva Istenben, aki sosem csal meg, és mindig támogat bennünket kegyelmével. Nagy szellemi-lelki örökségük, melyet ránk hagytak, tovább él bennetek. Öleljétek magatokhoz ezt az örökséget! Ez az örökség az erősségetek! Ez most az újjáépítés és az újrakezdés ideje, bízzátok magatokat Isten kegyelmére, aki minden ember és minden nép sorsát irányítja! Nem vagytok egyedül! Az egész Egyház közel van hozzátok imádsággal és konkrét szeretettel. És ebben a térségben sokan megnyitották előttetek a kapukat a szükség idején.
Kedves barátaim, most nemcsak az épületeket kell helyreállítanotok, hanem mindenekelőtt azokat a kötelékeket, amelyek egybekapcsolnak közösségeket és családokat, fiatalokat és időseket.
Joel próféta azt mondja: „Fiaitok és lányaitok jövendölnek, véneitek álmodnak, fiataljaitok pedig látomásokat látnak” (vö. Jo 3,1). Amikor az idősek és a fiatalok találkoznak, mi történik? Az idősek álmodnak, jövőt álmodnak a fiataloknak; a fiatalok pedig összegyűjthetik ezeket az álmokat, jövendölhetnek, és megvalósíthatják őket. Amikor az idősek és a fiatalok összefognak, megőrizzük és továbbadjuk az ajándékokat, melyeket Isten ad. Gyermekeinkre nézünk, és tudjuk, hogy nemcsak földet, kultúrát és hagyományt örökölnek, hanem a hit élő gyümölcseit is öröklik, melyek Isten áldásai ezen a földön. Arra biztatlak benneteket, ne felejtsétek el, kik vagytok és honnan jöttök! Őrizzétek a kötelékeket, amelyek együtt tartanak, biztatlak benneteket, őrizzétek gyökereiteket!
Biztosan vannak pillanatok, amikor hitünk meginog, amikor úgy tűnik, Isten nem lát és nem cselekszik. Ez igaz volt rátok a háború legsötétebb napjaiban, és igaz most is, ebben a globális egészségügyi válságban és nagy bizonytalanságban is. Az ilyen pillanatokban ne felejtsétek, hogy Jézus mellettetek van! Ne hagyjátok abba az álmodást! Ne adjátok fel, ne veszítsétek el a reményt! A mennyből a szentek vigyáznak ránk: szólítgassuk őket, és fáradhatatlanul kérjük közbenjárásukat! És vannak „szomszédos szentek” is, „akik köztünk élve tükrözik Isten jelenlétét” (Gaudete et exsultate apostoli buzdítás, 7). Ezen a földön sok ilyen szent van, ez sok szent férfi és nő földje. Engedjétek, hogy kísérjenek benneteket egy jobb jövő, egy reményteljes jövő felé!
Egy dolog nagyon meghatott abból, amit Doha asszony mondott: azt mondta, hogy megbocsátásra van szükség azok részéről, akik túlélték a terrortámadásokat. Megbocsátás: ez kulcsszó.
A megbocsátás szükséges ahhoz, hogy megmaradjunk a szeretetben, hogy keresztények maradjunk. A teljes gyógyuláshoz vezető út még hosszú lehet, de kérlek benneteket, ne csüggedjetek.
Legyetek képesek megbocsátani, ugyanakkor arra is, hogy bátran küzdjetek! Tudom, ez nagyon nehéz. De hisszük, hogy Isten békét hozhat ezen a földön. Mi bízunk őbenne, és minden jóakaratú emberrel együtt nemet mondunk a terrorizmusra és a vallással való visszaélésre.
Ammar atya, felidézve a terrorizmus és a háború borzalmait, megköszönte az Úrnak, hogy mindig megtartott benneteket, jó és rossz időben, egészségben és betegségben egyaránt. A hála akkor születik és növekszik, amikor felidézzük Isten ajándékait és ígéreteit. A múlt emléke alakítja a jelent és továbbvezet bennünket a jövő felé.
Minden időben mondjunk hálát Istennek ajándékaiért, és kérjük, adjon békét, megbocsátást és testvériséget ennek a földnek és népének!
Ne fáradjunk bele imádkozni a szívek megtéréséért, továbbá az élet, a kiengesztelődés és a testvéri szeretet kultúrájának diadaláért, tiszteletben tartva a különbözőségeket, a különböző vallási hagyományokat, annak érdekében, hogy egy minden jóakaratú ember egységében és együttműködésében megvalósuló jövőt építsünk!
Testvéri szeretetet, mely elismeri „közös emberségünk alapvető értékeit, azokat az értékeket, amelyek nevében együtt lehet és kell működnünk, építenünk, párbeszédet folytatnunk, megbocsátanunk és növekednünk” (Mindnyájan testvérek enciklika, 283).
Ahogy érkeztem helikopterrel, láttam Szűz Mária szobrát ezen a Szeplőtelen Fogantatás-templomon, és rá bíztam e város újjászületését. A Szűzanya nemcsak véd bennünket felülről, hanem anyai gyengédséggel leereszkedik hozzánk. Bár a Máriát ábrázoló kép itt sérülést szenvedett, meg is taposták, de Isten Anyjának arca továbbra is gyengéden néz le ránk. Mert ezt teszik az anyák: vigasztalnak, biztatnak, életet adnak. És szívből szeretnék köszönetet mondani az összes anyának és az összes nőnek ebben az országban, akik bátor nők, a visszaélések és a sebek ellenére is életet adnak. Kapjanak tiszteletet és védelmet a nők! Kapjanak figyelmet és kibontakozási lehetőségeket! Most pedig imádkozzunk együtt Anyánkhoz, kérjük közbenjárását szükségleteitek és terveitek érdekében! Mindnyájatokat az ő oltalma alá helyezlek. És kérlek benneteket, imádkozzatok értem.
Forrás: Magyar Kurír
