Észtországi vértanú érseket avatnak boldoggá Tallinnban

2025. szeptember 6-án nyelvrokonainknál, az észtországi Tallinnban is boldoggá avatást ünnepelnek, éspedig mintegy 400 év óta az első boldoggá avatást ebben a lutheránus többségű államban. A boldoggá avatandó jezsuita pap, Tallinn érseke ugyan nem észt nemzetiségű, hanem német, de élete utolsó évei és vértanúhalála a balti államhoz kötik őt. A boldoggá avatást – más hasonló ünnepekhez hasonlóan – Ferenc pápa halála miatt halasztották tavaszról őszre. Az új időpontot már XIV. Leó pápa jelölte ki június 20-án.

Eduard Profittlich atyáról van szó, aki egy tízgyermekes katolikus paraszti családban, Németországban született 1890-ben. 1913-ban belépett a jezsuita rendbe, 1922-ben szentelték pappá. Lengyelországi és németországi szolgálatot követően 1930-ban küldték Észtországba, ahol a tallinni Szent Péter és Pál katedrális plébánosa lett. Öt évvel később megkapta az észt állampolgárságot, és 1936-ban az ország első érsekévé nevezték ki.

Tevékenysége nyomán sokat erősödött Észtországban a katolicizmus. Az ország csak 1918-ban vált (sajnálatosan csak néhány évtizedre) függetlenné az Orosz Birodalomtól. A katolikusok száma még az ezret sem érte el. Profittlich érsek kiválóan megtanult észtül, írt, olvasott és prédikált ezen a nyelven. Templomépítő, hitoktató, kiadványszerkesztő, evangelizáló tevékenysége nyomán a kicsiny nyáj növekedésnek indult, és javult a katolicizmus megítélése a civil társadalomban.

Amikor 1940-ben a Szovjetunió megszállta az országot, az egyház tevékenységét korlátozták. Az érsek elmenekülhetett volna Németországba, de tudatosan vállalta, hogy osztozik hívei sorsában. 1941-ben letartóztatták és deportálták. Kémkedéssel és ellenforradalmi tevékenységgel vádolták, halálra ítélték, de kivégezni nem tudták, mert a kínzások miatt korábban, 1942. február 22-én meghalt.

A boldoggá avatási szertartást Christoph Schönborn bíboros, nyugalmazott bécsi érsek vezeti a Tallinn központjában található Szabadság téren. A 11 órakor kezdődő szertartást itt lehet élőben lehet követni. A történelmi eseményre meghívó üzenetében Tallinn jelenlegi püspöke, Philippe Jourdan atya azt hangsúlyozta, hogy ez a nap nemcsak az észtországi Katolikus Egyház számára jelent nagy napot, hanem az egyetemes Egyháznak és az észt társadalom egészének is. Profittlich érsek hűsége Krisztushoz és az egészen a vértanúhalálig tartó szeretete Észtország iránt minden keresztény számára élő példáját adja a reménynek, a bátorságnak és a szeretetnek.

„Úgy fogalmaznék, hogy különösen egy nem katolikus ország esetében nagyon fontos, hogy legyenek saját szentjei és boldogjai – mondta Jourdan püspök. – Nem presztízs okokból, és nem is azért, hogy azt mutogassuk, hogy jobbak vagyunk másoknál, hanem sokkal inkább a Katolikus Egyház hitelessége miatt, hiszen mi Jézus Krisztust hirdetjük és magunk is a szentségi életet keressük.”

Ha pedig az Egyház az életszentségről prédikál, de nem tud példákat felmutatni, azt azt jelezné, hogy nem sikerül az embereket Istenhez vezetnie.