Egy ENSZ-jelentés bűncselekménynek kívánja minősíteni a genderelmélet kritikáját
Az ENSZ főtitkára október elején egy új jelentést nyújtott be az ENSZ Közgyűlésének, amelyben büntetőjogi szankciókat követel bárki ellen, aki kifogásolja a genderelméletet, a szexuális irányultságot, a nemi identitást, sőt akár a szexuális nevelést is.
Az Emberi Jogi Tanács égisze alatt dolgozó független szakértő, Victor Madrigal-Borloz által készített szeptemberi jelentés megállapítja, hogy az emberi jogok területén a melegek és a transzgender személyek által elért előrehaladással szemben jelentős “visszalépés” tapasztalható, ami veszélyes, és lehetővé teszi az ellenük irányuló erőszakot.
A jelentéstevő megjegyzi, hogy ez a reakció “az ultrakonzervatív politikai vezetők és vallási csoportjaik gyors erősödésének a következménye, akik arra használják platformjaikat, hogy népszerűsítsék a bigottságot és elembertelenítsék az embereket. Közösségük tagjai körében ez a visszalépés erősíti a megbélyegzést és az intoleranciát”.
Madrigal-Borloz egy jelentést idéz, amely szerint az Egyesült Államokban a “genderellenes” csoportok 2008 és 2013 között 6,2 milliárd dollárt gyűjtöttek össze, és világszerte 1 milliárd dollárt szedtek össze arra, hogy harcoljanak az LMBT-jogok érvényesülése ellen. A jelentésükben konkrétan említik a Nemzetközi Szervezet a Házasságért nevű szervezetet, amely 2019-ben mindössze 247.000 dollárt gyűjtött össze.
Madrigal-Borloz kevés csoportot említ név szerint. Ezek egyike a katolikus egyház. Madrigal-Borloz kijelenti, hogy “a Szentszék komplementaritásról szóló tanítása szerint … a nők nem egyenlőek, hanem sokkal inkább kiegészítő társadalmi szerepeket töltenek be.”. Azzal érvel, hogy a katolikus egyháznak a családról vallott nézete sérti a hatályos emberi jogi törvényeket. Állítása szerint ezek a nézetek “komoly kockázatot jelentenek a nők jogainak érvényesítése szempontjából, és kedvező légkört teremtenek a szexuális orientáción és nemi identitáson alapuló erőszakhoz és megkülönböztetéshez”.
Madrigal-Borloz felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy “hozzanak határozott és összehangolt intézkedéseket a kirekesztő gyakorlatok elleni küzdelem érdekében. Fennáll ugyanis a veszély, hogy az ilyen gyakorlatok aláássák az emberi jogokra és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzetközi, regionális és nemzeti normákat.” Ezen belül leszögezi, hogy “a kirekesztés gyakorlata nincs összhangban a nemzetközi emberi jogi szabályozással, és ennek megfelelően a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények jogi keretein belül kell kezelni.”
A jelentéstevő az elmúlt évben már közzétett egy másik jelentést, amelyben azt követelte, hogy az azonos neműek iránti vonzódást és nem kívánatos viselkedést kezelni kívánó beszélgetőterápiát (talk therapy) nyilvánítsák bűncselekménynek. Az ilyen segítséget nyújtó pszichiátereket Madrigal ebben a jelentésben “bűnözőknek” (elkövetőknek) nevezte.
Itt kell megemlíteni, hogy az ENSZ Közgyűlése soha nem ismerte el a “nemet” (gender) társadalmi konstrukcióként. A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma, ez az 1998-ban kötött kötelező érvényű szerződés a “gendert” férfiként és nőként határozza meg.
A Közgyűlés soha nem ismerte el a szexuális orientációt és a nemi identitást a megkülönböztetés-mentesség kategóriájaként. A nemzetközi jog nem ismeri el a “transzneműség” fogalmát sem.
A Madrigal-Borloz-jelentés egy olyan nagyratörő dokumentum, amelynek ugyan nincs semmiféle jogi kötőereje, de egészen biztos, hogy más ENSZ-szereplők is eszközként élnek majd vele, hogy ezeknek az elképzeléseknek a szekerét tolják. A nemzeti kormányok pedig arra is felhasználhatják, hogy a genderideológia bírálatát akár törvényellenesnek is nyilvánítsák.
Fordította: Solymosi Judit
Forrás: C-Fam
