„Egy egyedülálló és valószínűtlen pillanat”: egy francia család összetalálkozott Ferenc pápával Rómában

Amikor római családi vakációja során Jean-Baptiste, felesége, Aurélie, és két lányuk, Faustine és Candice április 10-én éppen a Szent Péter-bazilikában járt, Ferenc pápa meglepetésszerű látogatást tett ott. Ezt az egyedülálló pillanatot kívánták megosztani az olvasókkal.

(A pápa elhunytának tudatában ez a történet még egyedülállóbb és kivételesebb lesz. A szerk.)

„Tisztában vagyunk azzal, hogy egy egyedülálló és valószínűtlen pillanatot éltünk át, tekintettel Ferenc pápa egészségi állapotára és arra, hogy ilyen körülmények között közel nulla volt a lehetősége annak, hogy útját keresztezzük.” Amikor Jean-Baptiste Ferenc pápával való találkozásuk történetét meséli el, meglepetés, csodálkozás és öröm keveredik benne. Feleségével, Aurélie-vel és két lányukkal, Faustine-nal és Candice-szal azok közé tartoztak, akik láthatták Ferenc pápát április 10-én csütörtökön, a Szent Péter-bazilikában tett meglepetésszerű látogatása során.

„Vonatos utazást szerveztünk Olaszországba, hogy bemutassuk ezt az országot lányainknak. Csütörtökön volt a harmadik napunk Rómában, és elhatároztuk, hogy meglátogatjuk a Vatikánt” – folytatja az édesapa. A család, miután sebtében megevett egy pizzát, 12h30 és 14h között elment a bazilikába. Átmentek a Szentév alkalmából megnyitott Szent Kapun, imádkoztak az Oltáriszentség-kápolnában, majd VII. Sándor emlékműve felé haladtak, amikor több biztonsági őr sietve paravánokat helyezett el, teljesen eltakarva a bazilika ezen részét.

„A biztonsági őrök idegességéből arra következtettem, hogy egy nagyon fontos személy lehet a panelek mögött. A lányaimnak azt mondtam, hogy talán Károly angol király és Kamilla lehet, mert aznap voltak éppen Rómában, és biztonsági okokból másoktól elzárva akarták megnézni a bazilikát” – mesélte Jean-Baptiste. Egyik lánya, Faustine, ekkor felvetette, hogy a pápa lehet az. „Azt mondtam neki, lehetséges, de kevéssé valószínű, tekintettel a pápa egészségi állapotára és arra, hogy kórházba kerülése óta keveset láttuk őt.”

Lánya, aki a paravánok felé fordulva állt, látta, hogy két rendőr elveszi a paravánokat és hirtelen távolabb küldi a tömeget, őket követi a pápa és kísérete, amely előtt szétnyílik a tömeg. „Abban a pillanatban a kíséret egyik tagja meglökte Aurélie-t és rövid időre elváltunk egymástól. Nem értette rögtön, hogy mi történik. Jól látta a pápát, de az öltözéke miatt nem ismerte fel azonnal” – mondta. „Megfogtam Candice kezét és megláttam a pápát a tolószékben, akit egy öltönyös férfi tolt. Szokatlan öltözéke ellenére azonnal felismertem. Volt egy készüléke, amely lélegezni segített neki, és két palack is volt a széke alatt.”

„A körülötte lévők feszültnek látszottak, de ő nyugodtnak tűnt” – folytatta. Körülötte szemüknek hinni nem akaró zarándokok és asszonyok voltak, akiknek szeméből patakzott a könny. Egy édesanya a kislányát is előkerítette, hogy megmutassa neki a pápát. A pápa gyors léptekkel haladó kísérete 10 méterrel arrébb hirtelen megállt, hogy a pápa megáldjon egy nőt és a kisbabáját, akit egy kendőben hordozott. Jean-Baptiste felesége, Aurélie azonban öltözete miatt nem ismerte fel a pápát. Mindamellett „a menet elhaladása körülbelül 20 másodpercig tartott, de olyan volt, mintha megállt volna az idő” – vallja be az édesapa.

„Nem gondoltam, hogy újra megpillanthatom a pápát, de a főhajóból láttam, hogy a biztonságiak kiürítik a bal folyosót. A távolban észrevettem a pápát, aki úgy tűnt, hogy XV. Benedek pápa emlékműve előtt imádkozik.” Ebben a pillanatban Jean-Baptiste-ot elöntötték az érzelmek. „Egy pillanatra anyai nagymamámra gondoltam, aki rendkívül nagyra becsülte II. János Pál pápát, és apai nagymamámra, aki rendszeresen zarándokolt Lourdes-ba. A tavaly elhunyt barátomra, akire az imént elmondott imámban gondoltam. Azokra az elhunyt emberekre, akiknek szívesen elmeséltem volna ezt a hihetetlen találkozást.”

Addig minden olyan gyorsan történt, hogy a család fel sem fogta igazán, mit éltek át éppen. „Néhány perccel később tudatosult bennem igazán, hogy mekkora szerencsénk volt, hogy láttuk a pápát a bazilikában” – folytatta Jean-Baptiste. A bazilikában egy kicsit beljebb Ferenc pápa kíséretébe botlottak, akik várakoztak, hogy biztosítsák a folyosót. „Mivel a folyosó biztosítva volt, sokkal lassabban haladtak” – tette hozzá. „A pápa melletti ember intett a tolószéket toló személynek, hogy menjen közelebb a tömeghez. Valaki, aki kicsit előrébb állt, megkérdezte a pápától, azt hiszem, spanyolul vagy olaszul, hogy hogy van. A pápa feltartott hüvelykujjal válaszolt.”

Jean-Baptiste hozzátette: „A pápa nyugodtan integetett a tömegnek, a tömeg pedig visszaintegetett. Az érkezése körüli nyüzsgés után lenyűgöző nyugalom uralkodott el. A turistákkal teli bazilika – akik közül sokan kevés tiszteletet tanúsítottak a hely iránt –, hirtelen visszanyerte az elmélkedés és a tisztelet légkörét.” Szavait így zárta: „Néhány héttel ezelőtt még a pápa életéért aggódtunk, és megkönnyebbülés volt számomra, hogy jobb állapotban láthattam őt.”

Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: Aleteia