„Adjunk hálát Istennek XVI. Benedek ajándékáért” – Ferenc pápa Úrangyala imája

Január elsején, a Boldogságos Szűz Mária, Isten Anyja ünnepén délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében Ferenc pápa boldog új évet kívánt a híveknek, majd arra buzdított, hogy adjunk hálát Istennek XVI. Benedek emeritus pápa, az evangélium és az egyház hűséges szolgájának ajándékáért.

Az ünnep evangéliumi szakaszát elemezve Ferenc pápa arra mutatott rá, hogy Mária az anyaság nyelvezetével a szerető gondoskodásra tanít bennünket. Utalással a Béke Világnapjára a pápa emlékeztetett rá: felelősségünk a jövő építése. A társadalmi válságok, a háború tragédiájával szemben gondoskodjunk szükséget szenvedő felebarátainkról, a teremtett világról, közös otthonunkról – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Az új év kezdetét Szűz Máriára bízzuk, akit ma Isten Anyjaként ünneplünk. Ezekben az órákban fohászkodunk közbenjárásáért különösen XVI. Benedek emeritus pápáért, aki szombaton reggel eltávozott ebből a világból. Mindnyájan egy szívvel és egy lélekkel adunk hálát Istennek az evangélium és az egyház e hűséges szolgájának ajándékáért – kezdte beszédét Ferenc pápa, utalva rá, hogy a RAI olasz közszolgálati televízió „Az Ő képmására” c. műsorában felidézte Benedek pápa egész életét és tevékenységét.

Miközben még szemléljük Máriát a barlangban, ahol Jézus született, feltehetjük magunknak a kérdést: milyen nyelvezettel szól hozzánk a Szent Szűz? Hogyan beszél Mária? Mit tanulhatunk tőle ebben a most kezdődő évben? – tette fel a kérdést Ferenc pápa, majd arra buzdított, hogy kérjük a Szűzanyát, tanítsa meg nekünk, hogy mit kell tennünk ebben az évben.

Ha megfigyeljük az ünnep liturgiájának jelenetét, akkor észrevesszük, hogy Mária nem beszél – hívta fel a hívek figyelmét Ferenc pápa. Ámulattal befogadja a misztériumot, amelyet átél, mindent megőriz szívében és elsősorban a Gyermekkel törődik, aki az evangélium szerint a „jászolban feküdt” (Lk 2,16). A pápa itt az olasz szöveget idézte, miszerint a Kisded Jézus „óvatosan, gondosan” volt lefektetve a jászolban. Ez azt jelenti, hogy Mária nyelvezete az anyaság nyelvezete: gyengéden gondoskodik a Gyermekről. Ebben áll Mária nagysága: miközben az angyalok ünnepelnek, a pásztorok sietve megérkeznek és mindnyájan hangosan Istent dicsérik a megtörtént eseményért, Mária nem beszél, nem tartja szóval a vendégeket azzal, hogy elmagyarázza, mi történt vele, nem akarja magára terelni a figyelmet – ami nekünk annyira tetszik – tette hozzá rögtönzött szavakkal Ferenc pápa – éppen az ellenkezője. Mária a Gyermeket helyezi a középpontba, gondját viseli szeretettel. A pápa idézte Alda Merini olasz költőnőt, aki így írt: „tudott ünnepélyesen hallgatni is, mert nem akarta szem elől téveszteni Istenét” (A. Merini, Corpo d’amore. Un incontro con Gesù, Milano 2001, 114).

Ez az anyaság tipikus nyelvezete: gyöngéden gondoskodni. Miután kilenc hónapon át egy titokzatos csoda ajándékát méhükben hordozták, az anyukák továbbra is teljes figyelmük középpontjába állítják gyermekeiket: táplálják, karjaik közé veszik, gyöngéden a bölcsőbe helyezik őket. Gondoskodni: ez Isten Anyjának is a nyelvezete, az anya nyelvezete.

Mint minden anyuka, Mária is méhében hordozza az életet és így jövőnkről beszél nekünk. Ugyanakkor emlékeztet rá, hogy ha valóban azt akarjuk, hogy az új év jó legyen, ha újjá akarjuk építeni a reményt, akkor fel kell hagynunk az olyan nyelvezetekkel, gesztusokkal és választásokkal, amelyeket az önzés ihlet és meg kell tanulnunk a szeretet nyelvezetét, amely a gondoskodás. A gondoskodás egy új nyelvezet, amely szembe megy az önzés nyelvezetével. Ez legyen az elkötelezettségünk: vegyük gondjainkba életünket, korunkat, lelkünket; gondoskodjunk a teremtett világról és a környezetről, amelyben élünk; és még inkább gondoskodjunk felebarátunkról, azokról, akiket az Úr mellénk helyezett, továbbá szükséget szenvedő testvéreinkről, akik igénylik figyelmünket és együttérzésünket. Szemlélve a Szűzanyát a Gyermek Jézussal, miközben gondoskodik a Gyermekről, megtanulunk törődni másokkal és magunkkal is, ápolva a belső egészséget, a lelki életet, a jótékony szeretetet.

Miközben a Béke Világnapját ünnepeljük, ébredjünk újból tudatára annak a felelősségnek, amelyet ránk bíztak, hogy építsük a jövőt: a személyes és társadalmi válságokkal szemben, a háború tragédiájával szemben, „arra kaptunk meghívást, hogy felelősséggel és együttérzéssel nézzünk szembe korunk kihívásaival” – idézett a pápa az 56. Béke Világnapra írt üzenetéből. (5. pont). Ezt akkor tehetjük meg, ha gondoskodunk egymásról és ha mindnyájan gondoskodunk közös otthonunkról.

Végül január elsején a pápa a Boldogságos Szűz Máriához, Isten Anyjához fohászkodott. Ebben a bizalmatlanságtól és közömbösségtől beszennyezett korban tegyen képessé bennünket az együttérzésre és a gondoskodásra, képessé arra, hogy „együtt érezzünk és megálljunk a másik előtt minden alkalommal, amikor szükséges” – fejezte be Ferenc pápa az Úrangyala elimádkozása előtti beszédét az Evangelii gaudium k. Apostoli Buzdításából vett idézettel (169. pont).

A Béke Világnapján még tűrhetetlenebb a háború – Ferenc pápa szavai az Úrangyala elimádkozása után

Szűz Mária istenanyaságának ünnepén a pápa ismét erőteljes hangon ítélte el a háborút, a felfegyverkezést. Az erőforrásokat használják fel az egészségügy, az oktatás, a táplálkozás, a munka fejlesztésére – hangzott felhívása.

A Mária imát követően Ferenc pápa köszöntötte a Szent Péter-téren összegyűlt híveket és mindazokat, akik a médián keresztül követték az imát, mindenkinek a legjobbakat kívánva az új évre. Háláját fejezte ki Sergio Mattarella olasz köztársasági elnöknek, jólétért fohászkodva az egész olasz nép számára, majd ugyanezekről a jókívánságairól biztosította az olasz miniszterelnököt is.

Január elsején, amelyet Szent VI. Pál a világ békéjéért való ima és az arról való elmélkedés napjának kívánt szentelni, még erősebben, még inkább tűrhetetlenül érezzük a háború ellentétét, amely Ukrajnában és más térségekben halált és pusztítást okoz – hangsúlyozta Ferenc pápa. Mindezek ellenére azonban nem veszítjük el a reményt, mert hiszünk Istenben, aki Jézus Krisztusban megnyitotta számunkra a béke útját. A pandémia tapasztalata azt tanítja nekünk, hogy senki sem mentheti meg magát önerőből, de közösen végig haladhatunk a béke és a fejlődés útjain – fejtette ki Ferenc pápa.

„Legyen béke az egész világon” – a Szent Egyed közösség felhívása

Az egész világon, minden népben felhangzik a kiáltás: nemet mondunk a háborúra! Nemet mondunk az újra fegyverkezésre! Az erőforrásokat használják fel a fejlődésre: az egészségügy, a táplálkozás, az oktatás, a munka területén. A keresztény közösségek által előmozdított számtalan kezdeményezés közül a pápa a december 31-én, a délolaszországi Altamura-ban megrendezett országos menetre emlékeztetett, valamint az Ukrajnába szolidaritást szállító négy segélyszállítmányt említette meg. Köszönetét fejezte ki a Sant’Egidio Közösség számos barátjának, akik idén is tanúságot tesznek elkötelezettségükről Rómában és a világ számos városában feliratukkal: „legyen béke minden földön”.

A pápa végül köszöntötte az USA Virginia és Alabama államaiból érkezett két zenekart, a Regnum Christi mozgalom fiataljait, az amerikai és európai országokból jött zarándokokat, majd boldog új évet kívánva búcsúzott a Szent Péter-téren összegyűlt nemzetközi hívőseregtől.

Forrás: Vatican News