A zarándokok elmaradása törékennyé teszi a keresztények helyzetét a Szentföldön

Az Izrael és a Hamasz közötti háború kezdete óta a zarándokok elmaradtak a Szentföldről, jövedelem nélkül hagyva számos keresztényt, akik a zarándoklatokból éltek. A hanyatlás olyan mértékű, hogy a kereszténység szülőhelyén veszélyezteti a vallásos családok és közösségek jövőjét.

Már nyolc hónapja üresek Jeruzsálem utcái. A máskor zsúfolt szent helyeket csupán pár magányos zarándok keresi fel. A csoportok majdnem teljesen eltűntek a Szentföldről. Amióta visszatért a háború, a helyi turisztikai szektor kihalóban van.

Átlagosan közel 2 millió zarándok kel útra évente Izrael felé. Azonban 2023. október 7. óta a szent helyek látogatottsága zuhanóban van: 70-90 százaléknyi látogatóval kevesebb érkezik. „Korábban két óra várakozás volt szükséges a Szent Sír látogatásakor, most két perc elég” – mondja az Aleteiának Mgr William Shomali, a Jeruzsálemi Latin Patriarchátus segédpüspöke.

A keresztény közösségek számára, akik többségükben a zarándokturizmusból éltek, ennek az elmaradásnak a következményei drámaiak. Egy zarándok minimum 200 dollárt költ naponta a helyszínen. „A betlehemi és jeruzsálemi keresztények egyharmada közvetlenül a turizmusból él, egy további harmada pedig közvetve” – pontosítja Mgr Shomali. Az idegenforgalom nélkül egy teljes gazdasági rendszer dől össze: az idegenvezetők, vendéglátók, kereskedők, autóbuszvezetők, szállodások ezrei munkanélküliekké válnak.

Betlehemben, Názáretben, Haifában és Jeruzsálemben keresztény családok ezrei vannak tehát kereset nélkül október 7-e óta, munka híján. Egy francia születésű katolikus palesztin, aki hivatásos idegenvezető, elmondta, hogy a tragikus esemény óta nem dolgozott a szakmájában. Egy jeruzsálemi zarándokügynökség igazgatója pedig azt mondta, hogy vállalatának 15 alkalmazottjából három maradt meg, és csak fél munkaidőben dolgoznak. Nemcsak a családok szenvednek a zarándokok elmaradásától, hanem a vallási közösségek sem maradnak ki ebből. Közülük sokan élnek a vendégek elszállásolásából és művészi kegytárgyak árusításából. Az Olajfák Hegyén lévő bencések, akik tíz szobát adnak ki, bevételük jelentős csökkenését állapították meg. „Kevesebbet költünk és igyekszünk szegényebben élni” állapítja meg Laurencia nővér. „Sok kérdés vetődik fel bennünk közösségünk jövőjével kapcsolatban”.

Ebben a drámai helyzetben több szervezet és intézmény kért adományokat a háború megkezdése óta, hogy képesek legyenek kielégíteni a leginkább rászorultak szükségleteit. A Jeruzsálemi Latin Patriarchátus 2023 novemberében adománygyűjtő akciót indított, és sikerült összegyűjtenie 4-5 millió eurót. Az összegyűlt összeg főként európai és amerikai egyházközségektől származik. Az összeget elsősorban kórházaknak juttatják műtétek elvégzésére, de jutott lakbérek kifizetésére és gyermekek tandíjára is.

A Szentföld keresztényei számára a zarándokok visszatérése életbevágóan fontos. Az a néhány csoport, aki még látogatja Jeruzsálemet, túlnyomórészt afrikai, dél-amerikai vagy ázsiai. Az európaiak igen ritkák. Ez katasztrófa a helyi keresztények számára, mert a zarándokok érkezése nemcsak anyagi támogatás, hanem lelki és szellemi támogatást is jelent.

A látogatók véget nem érő elmaradása miatt a jeruzsálemi latin pátriárka, Mgr Pizzaballa könyörögve kérte a hívőket, hogy térjenek vissza a Szentföldre. „Várjuk önöket” – hangoztatta március 24-én, virágvasárnapon. „Ne féljenek, jöjjenek vissza Jeruzsálembe és a Szentföldre. Az önök jelenléte mindig a béke jele, és ma annyira szükségünk van a békére.”

Ma azonban senki sem tudja megmondani, hogy a zarándokok mikor térnek majd vissza. Feltehető, hogy – még a háború vége után is – legalább hat hónapra lesz szükség, hogy újra fogadhassák a zarándokokat. A háború tehát még jobban gyengíti az igencsak kisebbségi helyzetben itt élő keresztények jelenlétét a Szentföldön és a Közel-Keleten. Pedig ez a jelenlét nagyon fontos.

Az Aleteia cikkét ismertette Dr. Seidl Ambrusné.