A Vatikán arra utasítja a német püspököket, hogy állítsák le a vitatott “szinodális bizottságról” szóló szavazást

Miközben a német püspökök a héten találkoznak, hogy tovább vigyék nemzeti reformfolyamatukat, a Crux híradása szerint a Vatikán azzal fenyegetőzött, hogy kánonjogi lépéseket tesz, ha nem tesznek eleget annak a felszólításnak, hogy állítsák le egy vitatott, korábban elutasított új bizottság alapszabályának a megszavazását.

A Német Püspöki Konferencia (DBK) 2024. február 19-22. közötti augsburgi közgyűlése a tervek szerint a nemrég lezárult “Szinódusi Út” reformfolyamat eredményeivel foglalkozna, és szavazna annak a “Szinodális Bizottságnak” az alapszabályáról, amelynek feladata egy új nemzeti “Szinodális Tanács” létrehozása.

Miután azonban a Vatikántól egy újabb levél érkezett, amely büntető intézkedéseket helyez kilátásba, a német püspökök a jelek szerint elhalasztották ezt a szavazást.

A néhány napja, február 16-án kelt és a DBK honlapján közzétett levelet Pietro Parolin olasz bíboros, vatikáni államtitkár, Victor Fernández argentin bíboros, a Vatikáni Hittani Dikasztérium prefektusa és Robert Prevost amerikai bíboros, a Vatikáni Püspöki Dikasztérium prefektusa írta alá.

A Settimana News olasz hírportálon megjelent a levél olasz nyelvű fordítása, amely szerint Parolin, Fernández és Prevost szükségesnek látta, hogy hangot adjon aggodalmának és jelzéseket küldjön a szinodális bizottság alapszabályáról szóló szavazással kapcsolatban. Ezeket a jelzéseket – közlik – “a Szentatya elé vitték és ő jóváhagyta”.

A javasolt alapszabály szerint a Szinodális Bizottság “legfőbb feladata” a Szinodális Tanács létrehozása. A Vatikán ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy ilyen jellegű egyházi testület a hatályos kánonjogban nem szerepel, és ezért a Püspöki Konferencia ilyen értelmű határozata nem lenne érvényes, az ezzel járó jogi következményekkel együtt.

A Szinodális Tanács egy püspökökből és laikusokból álló, a németországi egyházat állandóan felügyelő irányító testület lenne, amely az egyházmegyei szint fölötti alapvető jelentőségű döntéseket hozna.

Az elképzelést a németországi “Szinódusi Út” 2022 szeptemberében tartott negyedik plenáris közgyűlése indította el és hagyta jóvá. Ugyanekkor határoztak az ún. Szinodális Bizottság létrehozásáról, amelyet azzal a konkrét feladattal bíztak meg, hogy készítse elő és 2026-ra hozza létre a Szinodális Tanácsot.

Az egyházjog egyes cikkeire hivatkozva a Vatikán kijelentette, hogy a Szinodális Tanácsnak nincs semmilyen alapja, és létrehozására a Szentszék sem adott felhatalmazást, sőt, éppen ellenkezőleg foglalt állást.

Tavaly januárban több vatikáni hivatal vezetője a német püspököknek írt levélben vétózta meg a Szinodális Tanácsot, mondván, hogy ez a testület az egyházi hatalom új, kánonjogilag el nem ismert formáját jelenti, és lényegében kisajátítaná a nemzeti püspöki konferencia hatásköreit. Rögzítették, hogy a bizottságban való részvételre egyetlen püspök sem kötelezhető.

2023 márciusában, a német püspökök tavaszi közgyűlésén azonban Georg Bätzing limburgi püspök, a Német Püspöki Konferencia elnöke bejelentette, hogy a tervek mégis tovább haladnak, és a Vatikán aggályaitól függetlenül megalakul a Tanács létrehozásával megbízott Szinodális Bizottság.

A pápa 2023 novemberében írt levelében bírálta mind a Szinodális Tanácsot, mind a Szinodális Bizottságot, mondván, hogy azok “nem egyeztethetők össze az egyház szentségi struktúrájával”, és a kezdeményezések az egyház egységének megbontását kockáztatják. A német püspökök azonban tovább folytatták a tervezési folyamatot.

Amikor a Szinodális Bizottság 2023 novemberében megtartotta alakuló ülését, a résztvevők jóváhagyták az alapszabályát, amely többek között lehetővé teszi, hogy a testület egyszerű kétharmados többséggel hozzon határozatokat, ellentétben a Szinódusi Úttal, amelynek határozathozatalához mind a püspökök, mind a laikusok részéről kétharmados támogatás szükséges.

A Szinodális Bizottság 27 megyéspüspökből, a Német Katolikusok Központi Bizottsága által kijelölt 27 résztvevőből és a Szinódusi Út résztvevői által választott további 20 delegátusból áll. Mivel 4 megyéspüspök megtagadta a bizottságban való részvételt, a 70 fős testületben elméletileg az ország egyetlen püspökének jóváhagyására sincs szükség a határozatok kétharmados elfogadásához.

A mostani, február 16-i levélben a Vatikán emlékeztetett arra, hogy a Szinodális Bizottság alapszabálya csak a Német Püspöki Konferencia és a Német Katolikusok Központi Tanácsának (ZdK) közös határozatával lép életbe. A ZdK nem sokkal a bizottság novemberi ülését követően már jóváhagyta az alapszabályt, amely most kerül a püspöki konferencia elé.

Egy tavaly októberi találkozón született egy olyan döntés, hogy a DBK és a Vatikán tisztviselői közötti következő találkozón majd megvitatják a “egyházmegye feletti konzultatív és döntéshozó testület”, a Szinodális Tanács témáját. Most, még e találkozó előtt, a Szinodális Bizottság alapszabályának elfogadása kész helyzet elé állítaná a pápát, és felmerül a kérdés, hogy akkor mi értelme van a találkozónak és általában a folyamatban lévő párbeszéd folytatásának – áll a levélben.

A német püspöki konferencia szóvivője a KNA német ügynökségnek megerősítette, hogy a Római Kúria és a DBK tagjai közötti találkozó változatlanul napirenden van, de azt nem közölte, hogy erre mikor kerül sor.

Az összefoglalót készítette: Solymosi Judit