A pápának szánt hadüzenetről

Szenzációként robbant és járta körbe a sajtót már Carlo Maria Viganò érsek levele, melyben lemondásra szólította fel Ferenc pápát. Ebben a cikkben megpróbálunk egy kicsit a jelenség mögé nézni a józanság igényével.

„Őszintén ezt kell mondanom Önöknek, és mindenkinek, akit érdekel: Olvassák el a dokumentumot tüzetesen, és ítéljék meg. Egy szóval sem mondok többet erről. Úgy gondolom, a levél magáért beszél. (…) Önök elegendő újságírói tapasztalattal rendelkeznek, hogy megfelelő következtetéseket vonjanak le.”

– mondta a pápa az újságíróknak a repülőgépén, amely Dublinből Rómába tartott a BBC tájékoztatása szerint.

hirdetés

Ahhoz, hogy a pápa szavait megértsük, valóban érdemes beleolvasni a dokumentumba. A következőt mondja vádló levelének elején Carlo Maria Viganò érsek:

„Én mindig is hittem és reméltem abban, hogy az egyház hierarchiája önmagától megtalálja majd azt a belső erőt és lelki forrást, hogy elmondhassa az igazságot, illetve kijavítsa és megújítsa önmagát. Ezért van az, hogy bár többször fordult elő korábban, mindig kerültem, hogy nyilatkozzak a sajtó előtt (…).”

Hogy miért ezt a részt idéztem, mindjárt kitisztul a kedves olvasónak: a pápa arra kérte az újságírókat, hogy önnön tapasztalataik révén próbáljanak következtetni a helyzetre. Nézzük meg, hogy mit ír Jason Horowitz, a New York Times római tudósítója az esetről:

„Carlo Maria Viganò, az USA volt magas rangú vatikáni diplomatája, bomba hatású levelének időzítése úgy tűnik többre hivatott, mint megrendíteni Ferencet azon törekvésében, hogy visszanyerje az Ír híveket akik nagy számban fordultak el az egyháztól.

„A megalapozatlan vádak és személyes támadások egy olyan rendkívüli nyilvános hadüzenet a legsebezhetőbb pillanatban Ferenc pápa ellen, amely arra hivatott, hogy lemondásra kényszerítse azt a pápát, akinek elődje – XVI. Benedek – szintén lemondott.” – olvashatjuk a The New York Times oldalán.

Horowitz leírja, hogy Viganó elmondása szerint az elődei a washingtoni nunciatúrán tudtak McCarrick állítólagos bűneiről. A Times újságírója azonban hozzáteszi: a Viganò elődei már halottak. Eszerint őket nem lehet megkérdezni az eseményekről.

Amint kiderül a fenti szemelvényekből, a helyzet korántsem egyszerű, még kevésbé lehet biztosat állítani a Carlo Maria Viganò szavairól. A New York Times – amely egyáltalán nem katolikus párti lap – megfogalmazásában is azt látjuk, hogy inkább vádakkal, mint kézzel fogható tényekről van szó. Valóban érdekes kérdés, hogy miért pont akkor írta meg levelét Viganó, amikor Ferenc pápa dublini útján van.

Ha a volt nuncius (77 éves, veszíteni valóval nem rendelkező) valóban annyira félti az egyházat, amennyire félti, akkor miért pont most, és nem hamarabb jelentette meg vallomását? A média természetéhez hozzátartozik, hogy a szenzációs híreket mihamarabb szeretné továbbadni. Eszerint az Olvasónak meg az a nagy feladata, hogy a sorok között igyekezzen olvasni. A következő napokban egyre többet fogunk megtudni. Az ilyen nehéz időkben nagy szükség van az imára Egyházunkért és Egyházi Vezetőinkért…