A pápa és vádlói – Kutatások Ferenc pápa hatásáról

Az elkövetkezendő időszakban Tomka Ferenc atya Ferenc Pápa – próféta vagy eretnek? című könyvéből közlünk részleteket, kivonatokat. Ettől függetlenül aki mélyebben foglalkozna a témával, annak javasoljuk a könyv megvásárlását. Hiánypótló olvasmány!

A nemzetközi sajtóban is ismételten megjelennek Ferenc pápát kritizáló megnyilatkozások. Hazánkban is elhangzik időnként hívők részéről a kérdés: Igaz-e, hogy Ferenc pápa tévedéseket tanít, netán Jézus tanításával is szembefordul? A probléma úgy merül fel bennük, hogy a médiában kapnak hírt erről, vagy eljutnak egy honlapra, blogra, mely ilyen vádakkal illeti a szentatyát. – A kérdésre többen válaszoltak már kiváló magyar tanulmányokban is.[1] Mivel azonban a bizonytalankodással gyakran találkozunk, és nincs(enek) megfelelő (elegendő) honlap(ok), melyen a teológiában kevéssé járatos olvasó is választ találna kérdésére, fontosnak éreztük összefoglalni, mi a gyökere és magyarázata a kérdéseknek.

Több katolikus, Ferenc pápát tisztelő újságíró érdeklődését is felkeltette, olasz- és más országokban, miként jönnek létre és terjednek ilyen erősen a pápát érő olykor reális elemeket is tartalmazni látszó, de többnyire abszurd kritikák. Hosszabb időn át elkezdték kutatni a témát. Az általánosan ismert szempontokon túl több új és a problémát jól megvilágító tényt, szempontot is felfedeztek. – A téma széleskörű. Izgalmas lesz megismerkedünk e vizsgálatok fontosabb eredményeivel a következő írásokban.

Ferenc pápa próféta

Ferenc pápa megválasztásának 5. évfordulóján, 2018. márc. 13-án ismét láthatóvá vált, mennyi szeretet, hála és csodálat veszi őt körül. Többen jelezték, milyen indításokat kaptak magatartásának szeretetéből, mély lelkiségéből, írásaiból, szavaiból. Sokan megvallották, hogy számukra Ferenc pápa tette újra hitelessé az egyházat, ő hozta vissza őket a katolikus egyházba. Könyvek, tanulmányok jelennek meg folyamatosan, amelyek Ferenc pápa nagyságát, prófétai működését mutatják be.[2]

A pápa lehajló szeretete, közvetlensége rendkívüli hatással volt és van a mindennapok emberére. Pápává választása után néhány hónappal több újságban megjelent a hír, hogy a lelkipásztorok jelzései szerint plébániáikon jelentősen megnőtt a gyónok, a templombajárók száma. Megfigyelésük szerint jelentős számmal voltak Olaszország egész területén olyanok, akik korábban eltávolodtak az egyháztól, s most visszatérnek. Mikor tudományos kutatók is kezdték vizsgálni az eseményeket, megállapították, hogy a papok mintegy 50%-a válaszolta, hogy az ő plébániáján is hasonlót tapasztal. A megtérések oka az érdekeltek vallomásai szerint: mert az új pápa magatartásában látható, hogy nemcsak beszél az Evangéliumról, hanem éli is azt, – amilyen szeretettel fordul a legkisebbek, legkitaszítottabbak felé is.

Különös feltűnést keltett a szakemberek körében is a világhírű olasz valláskutatónak (és volt miniszternek) Massimo Introvigne-nek könyve, melynek címe: „Ferenc pápa titka”.^[3] A professzor előbb a pápaválasztást követően, majd egy fél évvel utána is vizsgálta a pápa „hatását”. Introvigne 250 pappal és szerzetessel beszélgetett (reprezentatív kiválasztás alapján) a pápaválasztást követő első felmérés után fél évvel. Több mint 50%-uk számolt be a gyónások és megtérések azóta is tartó növekedéséről. A kutató a vizsgálat alapján százezernél többre teszi a pápa hatására a vallásgyakorlathoz visszatérők számát Olaszországban. Introvigne kutatása eredményeként sok okot felsorol, melyek ilyen nagy hatással vannak a népre. Azon túl, hogy folytatja elődjei tanítását, náluk még jobban meg tudja szólítani a legegyszerűbb embereket, férfiakat, nőket, fiatalokat is. A pápa viselkedésében megtapasztalják, hogy amire meghívja őket, a legkisebbekhez való odafordulást, azt elsőként maga éli. Különösen megérintik a pápa szavai és viselkedése a legnyomorultabb körülmények között élőket, mint a hajléktalanokat vagy keresztény migránsokat; hasonlóképpen azokat, akik az egyházi közösségből érezték eddig kitaszítva magukat. Többen említik, hogy a pápa viselkedésében, szavaiban, arcán, mosolyában és a betegekhez és sérültekhez való fordulásában megjelenik szeretete, alázata, és benső szabadsága. Hasonló hatásokról és tényekről sok cikk és könyv számolt be Olaszországban. Bevetté vált a kifejezés: a „Ferenc pápai hatás”, mely Introvigne könyvének a címe is lett (“effetto Francesco”).[4]

De hogy a jelenség nemcsak az olaszokat érinti, jelzi világviszonylatban sok újságcikk és beszámoló, pl. New York bíborosáé. Utóbbi szerint: „ha annyi dollárt kapnék, ahányan internetes kutatásunkban kifejezték, hogy különösen szeretik és tisztelik Ferenc pápát, ki tudnám fizetni belőle a St. Patrik katedrális renoválásának árát.” – A főpap szerint a legmélyebben hatást a pápának azok az igehirdetései gyakorolták, melyekben az irgalmas Istenről beszélt, „aki nem fárad bele soha, hogy megbocsásson,” hogy magához hívjon és átöleljen minket. De igehirdetését tettei tették igazán hatékonnyá, mert ezekben megjelent, amit hirdetett, az irgalmas szeretet. Például, amikor a pápa sietség nélkül, két órán át üdvözölte a megjelenteket, a betegek és sérültek egy nagy találkozóján: a tolószékek és hordágyak között haladva lehajolt mindegyikükhöz, megölelt őket, és mindenkihez intézett néhány erősítő szót.[5]

Két újabb esemény ugyancsak a pápa iránti szeretetről beszélt: 2018. augusztus 11-12-én, Rómában találkozott Olaszországból összejött fiatalokkal, akik cselekvően vagy lélekben be szeretnének kapcsolódni az őszi ifjúsággal foglalkozó szinódus munkájába. A sajtó 70.000-től 100.000 fiatal jelenlétéről számolt be, akik örömmel és ujjongással vették körül a pápát. Ugyancsak a pápa iránti szeretet és hála jelent meg Dublinban, a 2018. augusztus 21-26-ig tartott Katolikus Családok Világtalálkozóján, amelyen 25-én a pápa beszédet mondott. Kocsis Fülöp magyar görögkatolikus érsek-metropolita és Udvardi György pécsi püspökünk maradandó benyomása is az öröm volt a kongresszuson, és a pápa iránti szeretet, valamint a pápa tanításának korszerűsége és bölcsessége![6]

 Sorozatunk folytatódik!

Kövesd a Katolikus.mát a Facebookon is!

[1] Török Cs.: A szeretet öröme, in: Vigília 2016/9, 642-649; Gruber L.: Amoris Laetitia – paradigmaváltás az újraházasodott elváltak szentségi pasztorációjában? in: Erkölcsteológiai tanulmányok 2017, 22-53. E két tanulmány több gondolatát átvettük. Vö. Tomka F.: Lelkipásztori teológia és új evangelizáció Ferenc pápa szellemében, az elváltakról szóló 18. fejezet. Bp. SZIT, 2015  Patsch F.: Nincsenek egyszerű receptek – Ferenc pápa hagyományos és új tanítása a családról és a házasságról – A Szív 2017. május-június; Szabó F.: Házasság és család Krisztus fényében. Bp., Jezsuita Könyvek 2015.

[2] Massimo Introvigne: Il segreto di papa Francesco. Ed SugarCo 2013; Andreas Englisch: Franziskus – Zeichen der Hoffnung: Vom Erbe Benedikts XVI. zur Revolution im Vatikan. Kindle Edition 2015; Walter Kasper: Papa Francesco, Profeta di misericordia per il mondo. WordPress.com 2018.03.11

[3] Massimo Introvigne: Il segreto di papa Francesco. SugarCo 2013; Andreas Englisch: Franziskus: Ein Lebensbild. Kindle 2016 

^[4] Vö. Evangelina Himitian: Francesco. Il papa della gente. Univ. Rizzoli 2013; vö. Fabio Marchese Ragona: Tutti gli uomini di Francesco. Ed. San Paulo 2018

^[5] vö. La mia porta è sempre aperta. (Una conversazione di Antonio Spadaro con papa Francesco). Ed Rizzoli  2013

[6] Udvardy György a Családok IX. Világtalálkozójáról: A családok missziós hivatással rendelkeznek! MK 2018. aug. 26; Kocsis Fülöp: Ne legyünk besavanyodottak, merjünk örülni! MK 2018. aug. 27