A lelkész hajléktalannak öltözött és vasárnap reggel odament az új templomához
A „hajléktalan” előrement az evangélikus templom középső folyosóján, amikor az új lelkész bemutatására került volna sor. Mi is történt pontosan?
Ez az elgondolkodtató történetet az interneten találtuk, szerzője ismeretlen. A történet helyszíne egy evangélikus egyházközösség, talán az USA-ban. Valószínűleg kitalált történet, de az ember egy kitalációból is tud helyes dolgokat tanulni, most is, így a Nagyböjtben.
Egy lelkész beöltözött hajléktalannak, és vasárnap reggel elment ahhoz a templomhoz, ahol neki új, vezető lelkészként kellett volna bemutatkoznia. Harminc percig mászkált a jövendőbeli temploma körül, amíg az apránként megtelt hívekkel. Csak három ember köszönt neki, a legtöbben pedig félrenéztek. Kért az emberektől egy pár fillért, hogy ennivalót vásároljon, azt mondta nekik, hogy éhes. De senki nem adott neki semmit.
A lelkész bement a templom szentélyébe, hogy leüljön egészen elöl, de az ültetésnél segítők felszólították, hogy álljon fel és üljön a templom hátsóbb részébe. Köszönt az embereknek, ahogyan bejöttek, de hidegen fogadták őt, sőt, elutasító pillantásokat kapott üdvözlésül az emberektől, akik lenézték őt és rosszallóan figyelték.
Leült a templom hátuljában és hallgatta a templom hirdetéseit arra a hétre. Hallotta, hogy aznap reggel üdvözlik a templomban az új látogatókat, de senki nem vette tudomásul, hogy ő is új itt. Figyelte, hogyan lövellnek feléje továbbra is az emberek kellemetlen pillantásai, amiből kiderült, hogy ő itt nem szívesen látott vendég.
Akkor az egyházközség vezetői a pódiumhoz mentek, hogy bejelentést tegyenek. Izgatottan mondták: „Be szeretnénk Önöknek mutatni az új lelkészünket.”
Az egyházközség tagjai erre felálltak, és elkezdtek tapsolni. A hajléktalan, aki hátul ült, felállt és előresétált a padok közötti folyosón.
A taps abbamaradt és hirtelen csönd lett a templomban. Mindenki a „hajléktalanra” szegezte a tekintetét, aki a mikrofonért nyúlt. A lelkész egy pillanatig csak ott állt, majd fejből egy szakaszt kezdett el mondani a Bibliából:
„Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.”
Mt 25, 34-40
Miután ezt elmondta, bemutatkozott, hogy ő az új lelkészük, és elmesélte a gyülekezetnek a saját nézőpontjából, amit ő azon a reggelen megélt.
„Ma én összegyűlt embereket látok itt, de nem látom sehol sem Jézus templomát. A világban van elég ember, akik félrenéznek. Amire a világnak szüksége van, azok Jézus tanítványai, akik az ő tanítását követik és úgy élnek, ahogyan ő tette. Mikor fogsz úgy dönteni, hogy te is Jézus tanítványa leszel?” Erre sokan elkezdtek sírni és szégyenkezve lehajtották a fejüket.
Ezután nyomban elhagyta az istentisztelet helyszínét, egészen a következő vasárnapig, hiszen a prédikációját már megtartotta.
Sosem tudhatod, ki állhat előtted valójában. Ő lehet maga Krisztus is!
Írta: Petra Lorleberg
Fordította: Papp Dorottya
Forrás: kath.net
INRI, Bocs de ö hány hajléktalant lātott el? Hányat küldött a caritászhoz, vagy eveang. Ingyen konyhára? Ezek intezmén sen is meg vannakszervezve….Nem kell mindig a hivek lekehelése. Fölegattol nem akik az ö fizetésére is adomán yoznak
Josefayerbrider! Hány embernek adott enni Jézus? 5000- nek? Vagy többnek? Volt abban a korban karitasz? A papok a fizetésüket az egyháztól kapják,nem a hívektől. Ön nyilvánvalóan nem hívő. Egyáltalán, tudja mit jelent a felirat a keresztfán? Nem hiszem. Ismeri a történelmet? Nem hiszem ezt sem.
INRI,
namáné ajweh=Oh fájdalom…Kár, hogy kiment az evang. pásztor az Isten-tiszteletröl a sikeres predikációja után, mert legalább neki illett volna a végéig ott maradni az urvacsoráig (áldozásig) meg a bucsúztatoig a végén. Pár dolog nekem új, mert katolikus vagyok (apám refi volt). Ott vannak az ülésben segítö eligazitók az Isten-tisztelet elött? Ez a fenti képzelt uj tiszteletes fogadása már nagyon régen lehetett. Mára sok-sok újdonság van az evang. táján mindenhol pl. németben és osztrákban is.
Nekem van egy közelmulti furcsa emlékem egy német nagyváros történelmi katedrálisából. Szecessziós és neo-gotikus stilusban épült az 1890-es években. Amikor egy gyönyörü középkori gotikus hatalmas katedrális-nak látszó épület elött mentem el vasárnap délután és la´ttam, hogy egy lány parazsat izzít – na gondoltam- mise lesz és a tömjénhez készülödnek. Bemenetem. Megijedtem… A templom mint egy nagy nappali volt berendezve. Grillezö-sarokkal-büfépulttal és hatalmas szófa di´ványokkal társalgó-vendeglöi asztalokkal. Neh´any pörgösfoci körül is kis csapatok vártak a grillezö tányárosztós sorukra…20-30 tinegger lelkesen sorba-állva éppen a grill köré sereglett az elsö adag sültek elkészültek…Az egyik nagy fotelban egy hunyorgó jókedvü bácsika ült. Meg kérdztem, hogy mi lesz itt? Hol van a tiszteletes vagy a plebános? Az vagyok- mondta. Hogy-hogy ilyen ifi-klub hangulat van a ketedrálisban? – kérdzetem nem kis meglepetéssel…Ne engem kérdezzen hanem a diakonisszát (egy 40-es hölgy rendezgette a grillezök e´s az ifiklub sorait), aki ennek a nagymestere és a fitalok rajonganak érte…Ujra hetente egyszer-kétszer összejövünk a templomban…Már majden senki se dugta ide be a lábát- panaszkodott az atya…A fiataloké a jövö. A Herry Potter Isten tiszteletek nagyon népszerüek mostanában…Nézzen be uram- hivogatott az atya.
Itt a progarmunk nézze csak nyomta a kezembe a tájékoztatót:
Sokszínű, 13-30 év közötti iskolásokból és diákokból álló közösség vagyunk, akik a mindennapi életben felfedezik és formálják az egyházat és a hitet.
Ezt csináljuk: Nyitott templom, Gyertek el!
Az ünnepeken kívül általában szerdától péntekig 12-17 óráig tartunk nyitva. Szeretnénk… meghívni, hogy állj be és csatlakozz hozzánk. Mindegy, hogy csak kávét, teát inni vagy matekozni, játszani vagy házi feladatot szeretnél irni. Vagy szükséged van valakire, akivel beszélhetsz – örülünk, hogy ott lehetünk. Nagyon örülnénk, ha együtt gondolkodnál és hozzájárulnál saját projekt ötleteiddel is a csapatunkhoz.
Hit és spiritualitás. Olyan gyülekezet akarunk lenni, amelyben jól érezzük magunkat. Minden hónap első vasárnapján JuKi-JugendKirche=ifi-templom délután/este van, ahol áhítat és közös étkezés van a templomban. Az egyházi évet olyan események tarkítják, mint a „Kereszt-kérdések alatt álló templom”, a húsvéti vigília, a karácsonyi mulatság és a nyári kirándulásaink.
Kulturális rendezvények. A nyitvatartási időn és a teológiai kínálaton kívül változatos rendezvényekkel várunk a ruhacserélő buliktól, koncertektől, poetry slamektől=saját max. ötperces költöverseny-költöcsata, vagy a sport-tevékenységekig, mint a jóga és a zsonglőrködés és mindez a templomban- óriási…. Mindig örömmel hallunk új ötleteket, várunk! Megköszöntem a meghívást. Hazautaztam Szépmagyarországra. Magam a templomról ilyenekt halottam és tanultam gyerekként mind a mai napig 66 évesen is: Nálunk igy zajlotak a vasárnapok…
Apám refi volt, lakatos-hegesztö-bádogos-vizvezetékszerelö-szölész-borász és állattenyésztö-vállakozóként (mindig azzal foglakozott amit rendeltek a kuncsaftjaink, persze az anyadisznókkal és a szölövel rendszeresen kellet foglakoznunk napi szinten nekünk gyerekeknek is), anyám katolikus volt hál` Istennek. Római, nem “romlott” katolikus. Azt onnan lehet megtudni, hogy minden vasarnap szentmisét ünnepel, szentáldozáshoz járul, az urát szivböl szereti, a családját képességei szerint maximálisan szerettel szolgálja. Ha dolgozó nö akkor a pl. -mint anyám- a bankisztviselö állásá után haza igykezvén (egy idö után htb. = háztartásbeli lett) a családjának gyerekeinek-mos-föz-takaritt, igyekszik azokat is -e téren aktivizálni, este 0-12 eves korukig énekel imádkozik a gyerekeivel- ministrálni szervezi öket. Az Úr napját a vasárnapot Jézus Krisztus Istenfia Megváltó = IHS feltámadásának emlékenapját hetente családi ünneppé és vasárnapi-nyugalom napjává varázsolja. Reggel szent 8-as vagy/és 10-es mise és szentáldozás volt nálunk a Sárkányölö Szent György templomunkban. A napsütötte templomban. Anyám elötte este már készült a vasárnapi ebédre. Májustól szemptemberig egy kerti asztal körül tálat fel. Lehetetelen elfelejteni 60 év távlatából is azt a petrezselymes krumplit patadicsomszósszal és saját disznoból való fasírozottal a napos kerti asztalnál a kerti padon ücsörögve…Amikor vártuk, hogy mikor lesz már kész, addig a refi apám az Újemberböl olvasott egyházi hireket. Vagy a hirdetéseket. Vagy a csodálatos vasárnapi orja-huslevesek és pörköltek nokedlival és uborkasalátával. Utána a saját kertböl barack-lekváros palacsinták-kal kápráztatott el minket anyukám. Az ebed elött és után persze rövid imával áldattuk meg Jézussal aki (jelképesen) a vendégünk lett erre az ünnepi vasárnap-nyulgalmi ebédre, amit Ö adott nekünk -ámen-.
Szüleimtöl tanultam, hogy elsödlegesen lényeges a vasárnap-nyugalmi ünnepnap- szentmisével és szentáldozással, mert a Jóteremtö is a hetednapon megpinhent amikor „látta, hogy amit hat napon át teremett az jó“. Apámtól tanultam, hogy elsö a vasárnapi-nyugalom, de az állataink etetését vasárnap is el kell végezni. Azt is, hogy elsö a férfi szemében a neje- akit gyöngyszemként hordozzon a tenyerén…Akkor frigyük (böséges) gyeremekáldásban virágzik fel. A sok szorgalmas tanulás és munka azért fontos, hogy tudjuk a családunkat, egyházunkat, és a rászorultakat is (karitász) támogatni. A vasárnapi mise és nyugalminap templomi és otthoni megünneplése eröt ad következö hét küzdelmes napjaiban. Mert megemlékezünk a Jóteremtö jóságáról, és a 10 parancsaolatáról és ez az egyház legfontosabb feladata is. Félreértés ne essék nem a szegények szociális helyzetén kell vasárnap -koldusoknak dobott pénzekkel- segíteni, hanem annak feltételeit a hétközbeni szorgalmas munkával kell megtermteni. Sokak élnek városi lakásokban. Magam azonban a vidéki kertes-házbeli életet favorizáltam midníg. A gyerekekenek fontos nevelö a háziállatok ellátása és a kertészkedés, vagy pecázás, vagytermészetben kirándulások és a séték, kerékpározás, úszás nyári strandolás stb…
A valódi keresztény-szocialis kormányok-at kell a szavazataimmal a hatalomba segíteni, akik majdan a családtámogat´sok és a r´szorulók (betegek-önhibájukonkivülmukanélküliek) közpénzekböl szervezzék és fedezzék. Az ÀFA és a személyi jövedelemadómentes anyák munkahelyi támogatása a családi rezsitámogatsás a megoldás- nem a koldusoknak dobott alamizsna a templomkapuban. A családanya-betegbiztositókat és a nyugdijakat is állami kézben kell tartani keresztény-szociális segítségnyujtás alapján. Emellett ki kell állni a házaság szentsége a családi élet elsödlegessége mellett. Az abortusz betiltása és az egy férfi egy nö házass´ga- a boldog gyermekek a jövö zálogai. Boldog anyáknak boldog gyermekei…
Mára olyan életszinvonal van szinte EU szerte mindenehol, hogy nem a használt rongyok ujraelosztása a segítség, hanem a munkahelyek biztositása sokkal nagyobb jótétemény…A cselekvö ember nevelése a jövö- ahogyan ez mindíg is volt. A hajléktalanokon pedig intézményesen sokkal többet és jobban lehet segíteni-legalábbis itt és most 2025-ben…
Osli mosolygós madonna könyörögj éretünk.