Az elismert norvég regény- és drámaíró 2012-ben lépett be a katolikus egyházba. Szeptológia című regénye egy festőművész Istennel való kapcsolatáról szól.
Jon Fosse norvég regény- és drámaíró nyerte el a 2023-as irodalmi Nobel-díjat – jelentette be csütörtökön a Nobel-díj bizottság. Fosse, akit a bizottság azért választott ki, mert annyira gazdagon alkotott színdarabokat, regényeket, versesköteteket, esszéket, gyermekkönyveket és műfordításokat, 2012-ben lett katolikus. Már áttérése idején is hírneves író volt.
Fosse úgy írta le az alkotás folyamatát, mint “egy új helyre való belépés élményét”. A New Yorker egyik interjújában a következőket mondta:
Az életemben volt egyfajta vallásos fordulat. Ez azzal függött össze, hogy belépek ebbe az ismeretlenbe. Ateista voltam, de nem találtam magyarázatot arra, hogy mi történik, amikor írok, mi okozza, mitől történik, honnan jön. Nem tudtam rá válaszolni. Az agyat mindig meg lehet magyarázni tudományos alapokon, de a fényt vagy a szellemet nem lehet megfogni. Ez valami más.
Fosse korábban az alkoholizmussal és a szorongással is küzdött. A katolikus vallásra való áttérését azzal is magyarázta, hogy a katolicizmus segített neki kezelni a problémáit.
Amikor az 1990-es években színdarabokat kezdett írni, Fosse már elismert regényíró volt. A Nobel-díj bizottság “a világ egyik legtöbbet játszott drámaírójának” nevezte. Színdarabjaiért a rangos Ibsen-díjat is elnyerte 1996-ban.
Megtérése után egy regénysorozatot kezdett írni, és ez hívta fel rá az angol nyelvű világ olvasóinak a figyelmét.
A Szeptológia címet viselő, hét regényből álló sorozat egy idősödő festőről szól, aki azon töpreng, vajon befejezettnek tekinthető-e az utolsó, Szent András-keresztnek látszó festménye. Emellett az életén és az Istennel való kapcsolatán is tűnődik. A bátor mű egyetlen, rendkívül hosszú, egymásba kapcsolódó mondatból áll. „A könyveimet az emberek nem a cselekményük miatt olvassák” – mondta egyszer Fosse egy interjúban. Saját maga az írói stílusát “lassú prózának” és “misztikus realizmusnak” nevezi.
A Slant Books könyvek kiadója és szerkesztője, Gregory Wolfe, ezt nyilatkozta az Aleteiának:
„Jon Fosse maximálisan megérdemli az irodalmi Nobel-díjat. Bár termékeny drámaíró, hírneve az utóbbi években regényeinek, köztük a mesteri Szeptológiának köszönhetően terjedt el. Lehet, hogy a stílusa nem tetszik mindenkinek, de nem azért, mintha intellektuális vagy politikai lenne. Valójában Fosse prózáját a liturgiához hasonlították: sok egyszerű szót, képet és ismétlést használ, hogy emlékeket idézzen fel, vágyakozást keltsen és lelki keresésre ösztönözzön. És igen, a katolikus egyház konvertitájaként az imádságot közvetlenül beépíti a történetekbe. Azok az olvasók, akik hajlandóak elfogadni a rövid „betanulást” és alkalmazkodást Fosse elbeszélői stílusához, méltó jutalmat kapnak egy szinte misztikus érzékenységű írótól.”
Az irodalmi Nobel-díjat évente a Svéd Akadémia ítéli oda a svédországi Stockholmban. A Nobel-díjasok között vannak az elmúlt száz év legnagyobb írói, köztük Rudyard Kipling, Thomas Mann, Albert Camus és Sigrid Undset katolikus írónő. (A magyar Kertész Imre 2002-ben nyerte el a díjat a Sorstalanság c. regénnyel. – A szerk.)
Frissítés – 2023.10.09:
A katolikusok Norvégia lakosságának mindössze 5%-át teszik ki, de a regisztrált tagok számát tekintve a Katolikus Egyház a második legnagyobb vallási közösség az országban. A katolikusok száma szembeötlő módon megugrott az elmúlt húsz évben, és a katolikusok nagyon fontos szerepet játszanak a norvég társadalomban. A norvég születésű Erik Varden, aki 2020-ban lett Trondheim püspöke, szintén konvertita.
Fordította: Solymosi Judit
Forrás: Aleteia
