A pápák külföldi útjai VI. Páltól XIV. Leóig
VI. Pál pápa 1964-es szentföldi útja óta a külföldi utazások a pápasághoz tartoznak. Ki utazott a legtöbbet, mely országok voltak a leggyakoribb úticélok, s melyek várnak a mai napig a pápa látogatására? Nézzük csak!
VI. Pál pápa (1963–1978) egyháztörténelmet írt, amikor 1964 januárjának elején elindult háromnapos szentföldi zarándoklatára. Végeredményben ez volt a modern kori pápák első külföldi utazása. VI. Pál izraeli és jordániai útjával elindított egy folyamatot, amely oda vezetett, hogy a külföldi utak a pontifikátus állandó részeivé váltak. A csupán 33 napig hivatalában lévő I. János Pál (1978) kivételével azóta minden pápa számos országot keresett fel világszerte. A katholisch.de német katolikus hírportál összeállítását olvashatják.
VI. Pál
A történelmi jelentőségű első szentföldi látogatása után VI. Pál pápasága alatt még további nyolc külföldi utazásra vállalkozott. A későbbi pontifikátusokhoz mérve ez a szám alacsonynak tűnik, de akkoriban ez mégis feltűnőnek számított, mivel ezeknek az utaknak köszönhetően a pápai hivatal ismét globális szereplővé és politikai tényezővé vált a világ színpadán.
Meglepő, hogy VI. Pál kevés külföldi útja ellenére mind a hat lakott kontinensre eljutott. Két európai útja mellett (1967 Portugália, 1969 Svájc) járt Ázsiában (1964 India, 1967 Törökország), Észak-Amerikában (1965 USA), Dél-Amerikában (1968 Kolumbia), Afrikában (1969 Uganda) és Ausztrália és Óceániában (1970). Szentföldi látogatása mellett leginkább az Egyesült Államokba tett útját őrzi az emlékezet. VI. Pál volt az első pápa, aki felszólalt az ENSZ közgyűlésén 1965. október 4-én New Yorkban. Az ott megfogalmazott felhívására – „Soha többé háborút!” – az egész világon felfigyeltek, s bevonult a történelembe.
II. János Pál
II. János Pál pápasága alatt (1978-2005) a külföldi utazások mint a pápai tisztség gyakorlásának velejárói végleges áttörést értek el. Nem hiába nevezték a lengyel származású egyházfőt „utazó pápának”. A kis híján 27 évnyi pontifikátusa alatt 104 külföldi útja alkalmával 127 országot látogatott meg. Ezzel olyan mércét állított fel, amelyet a mai napig nem ütött meg senki.
Alig több, mint három hónappal a megválasztása után első útja a Dominikai Köztársaságba, Mexikóba és a Bahamákra vezetett. Ettől kezdve évről évre legalább négy külföldi út következett, melyek a pápaságot lassanként az összes kontinensre elvitték. II. János Pál az évek során szinte minden országot felkeresett Európában, Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában, (Magyarországra 1991-ben és 1996-ban is ellátogatott – szerk. megj.), és pontifikátusa végén már csak néhány fehér folt maradt ezeken a földrészeken (Európában többek között Fehéroroszország és Szerbia).
Különlegesen szoros kapcsolatot tartott fenn szülőhazájával, Lengyelországgal, ahol önmagában kilencszer járt, többször, mint bármely másik országban. 1979-ben tett első látogatása egyike a valaha volt pápalátogatások legeredményesebbjeinek. Az út során tartott szentmiséken milliók vettek részt, politikai tartalmú prédikációival megváltoztatta az országot és a lakóit. A történészek szerint a látogatás döntő löketet adott a Szolidaritás Szakszervezet megalakulásához és a kelet-európai kommunista rendszerek összeomlásához.
Németországot háromszor kereste fel: 1980-ban, 1987-ben és 1996-ban. Különösen is emlékezetes az az utolsó látogatásakor készült kép, amelyen a pápa az újra megnyitott Brandenburgi kapun halad át. „Most, miután átmentem a Brandenburgi kapun, ért véget számomra a II. világháború” – mondta azt követően a pápa látható megindultsággal.
XVI. Benedek
Amikor XVI. Benedek (2005–2013) 2005-ben elfoglalta a pápai trónt, már 78 éves volt. Ennek ellenére a német pápa a majdnem nyolc évnyi pápasága alatt 24 külföldi utazást tett, évente átlagosan hármat. XVI. Benedek szintén minden kontinenst bejárt, utazásai során azonban elsősorban Európára összpontosított. Első útja 2005 augusztusában, néhány hónappal a pápává való megválasztása után a kölni világifjúsági találkozóra vezetett, s a látogatás egyfajta katolikus nyári tündérmesévé vált. Aztán újabb németországi látogatások következtek, mint a 2006-os útja München, Altötting, Marktl am Inn, Regensburg és Freising, valamint a 2011-es Berlin, Erfurt, Etzelsbach és Freiburg állomásokkal.
További európai útjain XVI. Benedek számos ismert zarándokhelyet keresett fel: Mariazellt (2007), Lourdes-ot (2008), Fatimát (2010) és Santiago de Compostelát (2010). Emlékezetes volt a 2009-es izraeli útja is, amely során nemcsak Jézus életének helyszíneit kereste fel, hanem a Yad Vashem Holocaust emlékhelyet, a Siratófalat és első pápaként a Sziklamecsetet.
Ferenc
Ferenc pápa (2013-2025) már pontifikátusának elején kiadta a jelszót az egyház számára, menjünk a „perifériákra”. Külföldi útjai során ő maga is tartotta magát ehhez a felszólításhoz. Az argentin pápa kereken tizenkét éves hivatali ideje alatt 49 külföldi utazáson vett részt, melyek közül számos földrajzi értelemben valóban a „perifériákra” vezetett. Mianmar (2017), az Egyesült Arab Emírségek (2019), Észak-Macedónia (2019), Irak (2021), Bahrein (2022) és Mongólia (2023) ráadásul olyan országok, amelyeket azelőtt soha egyetlen pápa sem látogatott meg.
Ferenc pápa a szülőföldjén, Dél-Amerikában több látogatást is tett, mindjárt az első útja 2013 júliusában a Világifjúsági Találkozóra Brazíliába vezetett, majd ezt követték a ecuadori, bolíviai és paraguayi (2015), a kolumbiai (2017), a chilei és a perui (2018) látogatások. Érdekes megjegyezni, hogy hazája, Argentína az évek során hiába várt rá. Hogy Ferenc pápa miért nem utazott oda sohasem, rengeteg találgatásra adott okot. Többek közt feltételezték azt is, hogy az országban tapasztalható politikai feszültségek rettentették el, nem szerette volna, hogy a különböző politikai táborok kihasználják őt.
Németország sem szerepelt a hosszú évek során Ferenc útitervében. Habár a különféle püspökök és politikusok újra és újra meghívták, az Alpoktól északra eső utazás sohasem valósult meg. (Magyarországra kétszer látogatott el Ferenc pápa: 2021. szeptember 12-én az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséje alkalmából, és 2023. április 28–30. között háromnapos hivatalos apostoli látogatáson járt Budapesten. – szerk. meg.)
XIV. Leó
Ugyan XIV. Leó pápasága még friss, máris túl van néhány külföldi utazáson, és továbbiakat is bejelentett. Az Egyesült Államokban született pápa az elmúlt év novemberében elsőként Törökországba és Libanonba látogatott, aminek apropóját a Niceai Zsinat 1700. évfordulója adta. Egy egynapos márciusi monacói utazást követően áprilisban tíz napot töltött Afrikában, ahol felkereste Algériát (elsőként a pápák közül), Kamerunt, Angolát és Egyenlítői-Guineát. Majd néhány héttel később egy többnapos spanyolországi út következett. Ebben az évben ellátogat még Franciaországba (szeptemberben) és Latin-Amerikába is (novemberben). Ferenc pápával ellentétben meg fogja látogatni második hazáját, Perut is, ahol püspökként szolgált.
A pápai úticélok 10-es toplistája
Az eddigi legtöbb pápalátogatást Franciaország jegyzi, ahol 12 alkalommal járt pápa (ebből egyszer a tengerentúli Réunion szigetén). A második helyen Lengyelország és az Egyesült Államok áll 11-11 látogatással, a harmadikon Spanyolország 9 alkalommal (legutóbb júniusban XIV. Leó pápa által). Portugália – elsősorban a fatimai kegyhelynek köszönhetően – eddig 8-szor üdvözölhetett pápát. A 10-es lista további helyezettjei Mexikó (7 látogatás), Brazília és Németország (6-6 látogatás), valamint Svájc és Törökország (5-5 látogatás). Törökország az egyetlen olyan ország, amelyet VI. Pál óta minden utazó pápa felkeresett, még XIV. Leó is eljutott oda eddigi rövid hivatali ideje alatt. (Magyarország a 4 pápalátogatással az előkelő 11. helyet foglalja el a sorban. – szerk. megj.)
- Franciaország: 12 látogatás
- Lengyelország: 11 látogatás
- USA: 11 látogatás
- Spanyolország: 9 látogatás
- Portugália: 8 látogatás
- Mexikó: 7 látogatás
- Brazília: 6 látogatás
- Németország: 6 látogatás
- Svájc: 5 látogatás
- Törökország: 5 látogatás
„Fehér foltok” a pápai útitérképen
A pápai útitérkép földrajzilag legnagyobb fehér foltjai Kína és Oroszország. Annak a hátterében, hogy a világ hosszú ideig a legnagyobb népességű és a legnagyobb területű országának egyikében sem járt még soha pápa, megoldatlan egyházi és politikai kérdések állnak. Kína esetében elsősorban a népköztársaság és a Vatikán között hiányzó diplomáciai kapcsolatok, Tajvan elismerése a Vatikán részéről, valamint a kínai katolikus egyház elnyomása akadályozta a két ország közeledését. A múltban Oroszországban elsősorban az orosz ortodox egyház ellenezte mindannyiszor a pápai látogatást, mivel Oroszországra úgy tekint, mint ősi, saját felségterületére.
Egyéb országok, ahol pápa még nem járt többek között: Fehéroroszország, Kambodzsa, Líbia, Malajzia, Szaúd-Arábia és Vietnám. Érdemes megjegyezni, hogy az erősen katolikus Argentínában és Írországban ugyan már járt pápa, de mindezidáig csak kétszer szerepeltek a pápák utazási naptárában. Mindenesetre XIV. Leó pápa bejelentette, hogy a következő novemberben a latin-amerikai útja alkalmával Argentínát is meglátogatja.
Fordította: Klausz Eszter
Forrás: katholisch.de
