„A szeretet nem tűr halogatást” – XIV. Leó pápa látogatása a madridi szociális központban
Spanyolországi apostoli útjának első állomásaként XIV. Leó pápa június 6-án este 6 órakor felkereste Madridban a CEDIA 24 Horas szociális központot, amely a hajléktalanok, a kiszolgáltatott helyzetben élő családok, a migránsok és a társadalom peremére szorult emberek befogadását és támogatását szolgálja. A „Centro de Información y Acogida” (Információs és befogadó központ) néven működő intézmény az év minden napján, napi huszonnégy órában nyújt segítséget azoknak, akiknek nincs otthonuk, vagy súlyos szociális nehézségekkel küzdenek.
A Szentatyát a központ bejáratánál José Cobo Cano bíboros, Madrid érseke, valamint az intézmény igazgatója fogadta. A pápa ezt követően megismerkedett a központ működésével: az egyik ellátott röviden ismertette, miként gondoskodnak a hajléktalanokról és a leginkább rászorulókról. A projekt felelőse és munkatársai végigkísérték a Szentatyát az épületben, majd a közös étkezőbe vezették, ahol a pápa személyesen találkozhatott a központ lakóival és ellátottjaival.
A találkozó során a jelenlévők tanúságtételeken keresztül mutatták be a CEDIA mindennapjait. Megszólalt Niurka, egy édesanya, aki gyermekével együtt talált menedéket és új életlehetőséget a központ segítségével. Tanúságot tett Khadry is, aki migránsként érkezett Spanyolországba, és a központ támogatásával talált munkát és új jövőt. A jelenlévők meghallgatták Alicia önkéntes tanúságtételét is, aki hosszú évek óta segíti a nehéz helyzetben lévő nőket és családokat. A programot zenei előadás színesítette, majd XIV. Leó pápa intézett beszédet a jelenlévőkhöz. A találkozó végén a Szentatya ajándékokat cserélt a központ képviselőivel, apostoli áldását adta a jelenlévőkre, majd a záróéneket követően a közeli Krisztus Keresztre feszítésének templomába ment, ahol megáldotta a Madridi Főegyházmegye szociális szervezeteinek képviselőit.
XIV. Leó madridi programjának első állomása jól kifejezte egész látogatásának egyik központi üzenetét: az Egyház küldetése, hogy Krisztus irgalmas szeretetét tegye láthatóvá a legszegényebbek, a hajléktalanok, a migránsok és minden rászoruló ember szolgálatában. Beszédében a keresztény szeretet konkrét megéléséről, az emberi méltóságról és a rászorulók iránti felelősségről szólt.
XIV. Leó először örömét fejezte ki, hogy madridi útját éppen ezen a helyen kezdheti meg. Megköszönte a fogadtatást, és a madridiak egyik ismert mondására utalva így fogalmazott: „Aki Madridban van, az madridi. Ezért én is úgy állok most közöttetek, mint egy madridi: köszönöm, Madrid, ezt a fogadtatást, amely miatt egy nagy és csodálatos család részének érzem magam.” A pápa hangsúlyozta, hogy a CEDIA valóban családként működik, ahol senki sem marad egyedül. Kiemelte, hogy ezen a helyen az emberek nemcsak segítséget kapnak, hanem közösséget is találnak. „Itt mindenkinek az öröme és a fájdalma mindenki öröme és fájdalma.”
XIV. Leó pápa rámutatott, hogy a központ munkatársai nem hunynak szemet a problémák összetettsége előtt, ugyanakkor nem mondanak le a szeretet és az igazságosság követelményeiről sem. A Szentatya hangsúlyozta, hogy a CEDIA az evangélium útján jár, Krisztus példáját követve. „Jézus, Isten Fia nemcsak azért lett emberré, hogy meggyógyítsa nyomorúságainkat, hanem hogy magára vegye azokat.” A pápa felidézte Jézus ismert szavait: „Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40).
Beszédében külön kitért azokra a tanúságtételekre, amelyeket a találkozó elején hallott. Niurka történetét említve arról beszélt, hogy a remény gyakran egyetlen nyitott ajtóval kezdődik. „Egy álomnak és egy kis nyitott ajtónak köszönhetően Niurka életet, anyai szeretetet, a keresztség kegyelmét és egy boldog jövő ígéretét adhatta gyermekeinek.” A migráns Khadry története kapcsán Leó pápa hangsúlyozta a befogadás jelentőségét. „Valaki kinyújtotta a kezét felé, megmutatva, hogy értékes embernek tartja és hisz benne.” Ennek eredményeként nemcsak munkát talált, hanem újra megtalálta az élet értelmét is. „Új erőt kapott ahhoz, hogy ne csak folytassa útját, hanem ő maga is mások támaszává váljon” – mondta Leó pápa. A Szentatya külön köszönetet mondott Aliciának és a többi önkéntesnek, akik nap mint nap segítik a bajba jutott nőket. „Segítenek nekik visszatalálni méltóságukhoz, önállóságukhoz, reményükhöz, személyük szent értékének tiszteletéhez és hogy új életet kezdhessenek.”
Leó pápa ezután a neki ajándékozott jelképekről beszélt. A gyermekek neveivel díszített szalag szerinte arra emlékeztet, hogy minden születés örömöt hoz a világba. A tartózkodási engedély a migránsok küzdelmes útját idézi fel, ugyanakkor a becsületességről és a befogadásról is szól. A szandál pedig Mózes történetére utal. „Arra a szent földre emlékeztet, amelyet minden emberi életben tisztelnünk kell.” A pápa hangsúlyozta, hogy a jelenlévők történetei nem elszigetelt esetek. „Nagyon sok Niurka, nagyon sok Khadry, nagyon sok Alicia él közöttünk.” Ezekben a történetekben ma is folytatódnak azok a cselekedetek, amelyeket Jézus véghez vitt az evangéliumban.
A madridi érsek korábbi szavaira utalva Leó pápa Betlehem képét idézte fel. Elmondta, hogy Madrid híres karácsonyi betlehemeiről, de az itt látott valóság még szebb ennél. „Ma ezekben a terekben egy egyszerű és befogadó jászol áll előttünk.” Ez a jászol – magyarázta – maga a központ, amely éjjel-nappal helyet készít Krisztus számára azokban az emberekben, akik segítséget keresve lépik át küszöbét.
A látogatás mottója Jézus szava volt: „Emeljétek fel tekinteteteket!” (Jn 4,35). Leó pápa szerint ez arra hívja a keresztényeket, hogy vegyék észre a segítségre váró embereket. „A szeretet nem tűr halogatást.” Majd így folytatta: „Ha a gabonát nem aratják le, amikor megérett, a termés elvész.” Ez a keresztények felelőssége – mondta –, hiszen minden találkozás kegyelmi pillanat. „Minden találkozás a másikkal kairosz, egy megismételhetetlen kegyelmi idő arra, hogy szeressünk.” A Szentatya figyelmeztetett arra is, hogy a keresztények olykor átveszik a világ gondolkodásmódját. „Nem lehet megfeledkezni a szegényekről anélkül, hogy ki ne lépnénk az Egyház élő áramából” (Dilexi te, 15). XIV. Leó hangsúlyozta: a hit mindig érzékennyé teszi az embert mások szükségletei iránt. Ferenc pápát idézve emlékeztetett arra, hogy a hívő emberben mindig él egy álom, egy szenvedély, amely arra készteti, hogy személyesen is elköteleződjön. (Homília, szentmise “Stadio Vélodrome”, Marseilles, 2023. Szeptember 23.) Ezzel szemben óvott a közönytől. „A közönyben megkeményedett szív hideggé válik.” Majd hozzátette: „Az élő szív meleg és lüktető, életet ad. A jéghideg szív mozdulatlan, és a halálhoz vezet.”
Ezt követően XIV. Leó pápa az Úr hívásának egy másik aspektusáról szólt. Arra emlékeztetett, hogy a segítségnyújtás mindenekelőtt találkozás. „Nézzünk a szenvedő ember szemébe.” Felidézte Ferenc pápa kérdését: „Amikor alamizsnát adsz, belenézel a szegény szemébe?” (Úrangyala, 2024. október 27.) A valódi szeretet ugyanis nem pusztán adományozás. „Akik valóban szeretnek, nem csupán adnak valamit: meghallgatnak, párbeszédet folytatnak, megpróbálják megérteni a helyzetet és annak okait” (Üzenet a Szegények VII. Világnapjára, 2023. június 13., 5).
A Szentatya végül Szűz Mária közbenjárásába ajánlotta a központ minden munkatársát, önkéntesét és ellátottját, kérve, hogy Madrid legyen egyre inkább a remény, az irgalom és a testvéri szeretet városa.
Forrás: Vatican News
