Napi ráhangoló: Az Atya vonzása és a Szentlélek vezetése
Húsvét 3. hete, csütörtök
„Ekkor a Lélek így szólt Fülöphöz: »Menj oda, és szegődj ahhoz a kocsihoz!«”
Az Atya vonzásának engedelmeskedő kereső ember és a Szentlélek indításának engedelmeskedő, Jézus Krisztus küldetésében járó keresztény egyaránt úton van, s egyszer csak találkozik. Azért vagyunk küldöttek, hogy odalépjünk azokhoz, akik már felismertek szívük mélyén egy bizonyos vonzást, de még nem tudják, pontosan hová is tartanak, hol annak a titokzatos mágneses erőnek a forrása, amelynek hatása alá kerültek. Ehhez, persze, mindenekelőtt az kell, hogy észrevegyük, kik azok a környezetünkben, akikhez oda kell szegődnünk, nem saját kezdeményezésünkből, hanem a Szentléleknek engedelmeskedve. Nem provokációra, gyanútlan járókelők leszólítására, erőszakos térítésre küld a Szentlélek, hanem arra, hogy odaszegődjünk azok mellé, akik keresnek ugyan, de nincsen, aki a mind teljesebb látásra és értésre juttassa őket, s elvezesse Krisztushoz.
A másik lecke, amit ma megtanulhatunk, hogy beszélgetésünk abból induljon ki, ami foglalkoztatja azt, akihez odaszegődtünk. Amikor azonban mi kezdünk beszélni, egy percig sem szabad elfelednünk, hogy kit kell hirdetnünk. A harmadik évezredben mi nem sikeres életet, önmegvalósítást, de még csak nem is szellemi-lelki energiáknak köszönhető magasabb fokú tudatállapotot hirdetünk, hanem egy személyt: Jézus Krisztust, az Atya küldöttét, akinek mi folytatjuk küldetését itt a földön. Ne hárítsuk magunktól ezt a feladatot, mondván, mi nem vagyunk illetékesek, mert nem vagyunk papok, vagy mert nincs teológiai végzettségünk. Elsősorban nem teológiai diplomára, hanem élő hitre van szüksége ma a körülöttünk élőknek, s ha az Egyház missziós lendülete alábbhagyott, annak nem annyira teológiai képzettségünk hiánya, hanem hitünk gyöngesége az oka.
Imádság
Urunk Jézus, küldd el nekünk Szentlelkedet, hogy legyen bátorságunk nekünk is kivenni a részünket az egész világra irányuló misszióból. Add kegyelmedet, hogy szüntelenül megmaradjunk a Te vonzásodban, és ezáltal vonzzunk másokat is Hozzád. Segíts, hogy kereső testvéreink Téged magadat ismerjenek fel bennünk, aki a mi szavaink, tetteink, életünk példája által akarod feltárni a világnak az Atya üzenetét.
Készült Barsi Balázs – Telek Péter-Pál: Új Magasság és Mélység c. könyve alapján.
A Napi ráhangoló hajlanban érkezik. Ha feliratkozol e-mail listánkra, akkor a postaládádban fogod találni az aznapi részt. Ne hagyd, hogy a közösségi média algoritmusaitól függjön, hogy megkapod-e az aktuális napi részt.









INRI,
milyen diploma? A papok a miseünnepek felszentelt vezetöi. Mert csakis a hétszentséges papi szentelés adja meg az apostolok (Péteri) felhatalmazását az eucharisztia ünnep vezetetésére. A közösségben, min. 2-3 személy között.
Annak a Peternek nem volt semmilyen iskolája a hittanon kivül, amit olvasni sem tudot analafabéteként. Mert a halászathoz és a Jezusesemény tanuságához nem kellett neki semmilyen betüvetéset ismernie. Arra már ott volt a mozes 5 könyve…azt meg hallomásbol ismerte mert elolvasni nem tudta. Ez elég is a többit megadja az Isten kegyelme. A mozesi tizparancsaolat és a héteszentségre való törekvés üdvösségre vezeti az analafabétát is. A teologusok is fontosak. De a mindenember nem teologus. Nem is kell az legyen. Elég az elsöáldozó tananyag, ha azt valaki megjegyzi és a tizparancs és a hetszentség szerint él, boldog lesz általa itt és most. Ráadásnak majd az evilági élet utáni életben is. Sok sok teologus agya a szexualitás körül megzavart korszellemben akadt el. A Leo pápa végre erre is felhivta a figyelmet. Még több papok legyen v´égre észen és a cölibátust magauk választván az minden szextöl való önmegtartoztatsát jelent……A hivek minden népböl, minden korsztálybol, minden nyelven egyenlöek Isten elött. Csakis egy mérce van. Boldogságos vele egyeüttmüködés önkéntes alapon…Osli mosolygos madonna könyörögj érettünk.