Így finanszírozzák a cseh katolikusok papjaik fizetését közösségi finanszírozás útján

Amint az állami hozzájárulás egyre kevesebb és 2030-ra teljesen meg fog szűnni, az Olmützi (Olomouc) Érsekség a közösségi finanszírozáshoz, befektetésekhez és az egyházközség közös felelősségvállalásához fordul, hogy továbbra is fedezni tudja papjai fizetését.

A csehországi Olmützi Érsekségben egy online közösségi finanszírozási platformon keresztül több mint 6100 adományozó járult hozzá papjaik fizetéséhez, amivel a katolikus egyház felkészül a cseh állam által évtizedekig nyújtott  anyagi támogatás megszűnésére.

A Donátor nevű platformot eredetileg a Brünni (Brno) Egyházmegyében hozták létre különböző egyházközségi projektek finanszírozására. Egyéves működés után az Olmützi Érsekségben a Donátor – az érsekség által nyilvánosságra hozott adatok szerint – kulcsfontosságú eszköze lett az egyház anyagi önellátásra törekvésének.

Jan Berka, Valasské Mezitici egyházmegyés papja és az érsekségi pasztorális és papi tanácsnak a tagja, úgy jellemezte a platformot egy EWTN Newsnak írt emailben, mint egy „egyszerű és hatékony módját” annak, hogy a hívek hozzájáruljanak a papok fizetéséhez.

„Meglepett, hogy milyen gyorsan és viszonylag sok ember kapcsolódott be” – mondta Berka atya. „Érzem, hogy az egyházközség tagjai támogatják a szolgálatomat, és hálás vagyok ezért.”

Azok a papok, akik aktívan támogatták a projektet, több adományozót vonzottak, míg akik nem, azok kevesebbet. A legtöbb pap, akivel beszélt, úgy látja, hogy ez „egy jó kezdeményezés, amely az egyházközség működtetésében a tagok nagyobb közös felelősségvállalásához vezet.”

Bár a rendszer a jelenlegi formájában nem teszi az egyházközségeket összetartóbbá, ez a jövőben megváltozhat – mondta. „Ha egy adott közösség eléri a kitűzött összeget, a fennmaradó részt az egyházközség használhatja fel” – folytatta.

Berka atya szerint nem áll fönn annak a veszélye, hogy azok, akik nem adományoznak, háttérbe szorulnak, hiszen a részvétel anonim.

„Őszintén szólva nem tudom, hogy ki ad és ki nem. Semmi módon nem nézek utána.”

Az Ostrava-Opavai Érsekség a közeljövőben tervezi egy hasonló platform bevezetését, amelybe átültetik az olmützi tapasztalatokat – tájékoztatta az EWTN News Hírügynökséget az Olmützi Érsekség sajtóirodája.

„Sokkoló lenne, ha elaludtunk volna”

A közösségi finanszírozási kezdeményezés része a cseh egyházmegyék azt célzó szélesebb körű erőfeszítésének, hogy felkészüljenek arra, amikor az állam megszünteti az egyházak támogatását, amely egy 2012-ben elfogadott precedensértékű törvény szerint teljes mértékben 2030-ra várható.

Egy, a Katolicky Tydenik nevű cseh katolikus hetilapnak  adott interjúban Martin Pirkl, az Olmützi Érsekség közgazdásza azt mondta, hogy a pénzügyi függetlenség a „szabadságról és felelősségről” szól. „Sokkoló lenne, ha elaludtunk volna ez elmúlt 10 évben” – mondta.

A kommunizmus 1989-es bukását követően évekig tartó viták után a cseh parlament 2012-ben fogadta el az egyházak és vallási szervezetek ingatlanjairól szóló törvényt. Ez a törvény adta meg az alapját annak, hogy lehetővé vált a történelmileg egyházi tulajdonban levő ingatlanok visszaadása, egyösszegű kompenzáció kifizetése és átmeneti állami támogatás nyújtása. A folyamat 2013-ban indult.

Tizenhét vallási közösséget, köztük a Zsidó Közösségek Szövetségét érinti a törvény. A katolikus egyház, az ország legnagyobb vallási szervezete, követeléseinek jelentős hányadáról lemondott azért, hogy a kisebb közösségek is részesüljenek a kedvezményből, ezáltal megkönnyítette a tárgyalásokat.

A törvény értelmében az egyházak összesen 59 milliárd cseh koronát (kb. 2.5 milliárd dollárt) fognak kapni 2043-ig, ezzel kompenzálják azokat az ingatlanokat, amelyeket a kommunista rezsim 1948 és 1989 között vett el és nem tudnak visszaadni. Az egyházaknak nyújtott állami hozzájárulás évente csökken és 2030-ra teljesen meg fog szűnni.

Az akkori kritikusok azzal érveltek, hogy a kárpótlásokat túl magasra értékelték, illetve hogy ez adósságba viszi az országot, és néhányan népszavazást kezdeményeztek a témát illetően. Mások azt kérdőjelezték meg, hogy az egyházi hatóságok vajon felelősségteljesen tudnak-e bánni ekkora összeggel.

Daniel Herman volt kultuszminiszter 2017-ben azt mondta, hogy az állam és a vallási közösségek folytatni fogják az együttműködést az ország kulturális örökségének megőrzése érdekében, amelyek közül sok – kápolnák, kolostorok, templomok – szakrális ingatlan.

„Ez azt jelenti, hogy mindig lesz tere az együttműködésnek” – mondta Herman, amellyel egy olyan együttműködési modellt vázolt fel, amely a pénzügyi szétválás után is fenn fog maradni.

Felkészülés a teljes függetlenségre

A teljes pénzügyi függetlenségre történő felkészülés keretében az Olmützi Érsekség egy „mezőgazdaságba, erdőgazdálkodásba, pénzügyi befektetésekbe és ingatlanokba történő befektetési portfóliót” hoz létre, magyarázta Pirkl. De az átmenet sok kihívást fog hozni, mivel ez minden kiadás teljes felülvizsgálatát jelenti majd, amely, mint mondta, egyben az „érettség vizsgája” is lesz.

Pirkl hozzátette, hogy „lehetetlen lesz minden düledező vidéki templomot fenntartani.” Ha az egyház észszerűen priorizál és együttműködik az állammal és a helyi hatóságokkal a kulturális örökség megőrzése érdekében, akkor teljesíteni tudja a legfőbb küldetését.”

Hozzátette, hogy a Cseh Püspöki Konferencián keresztül a gazdagabb egyházmegyék már most is segítik azokat, amelyek kevesebb forrással rendelkeznek, például a határvidékeken levőket.

„Forradalmi változás”

Jakub Kriz ügyvéd, aki a prágai Károly Egyetem katolikus teológiai fakultásán tanít, azt mondta az EWTN Newsnak, hogy az állami támogatás megszűnésének nem lesz azonnali hatása, de az egyháznak hosszú távon új utakat kell keresnie a kiadásai fedezésére.

„Ez egy forradalmi változás” – mondta, utalva arra a feltételezésre, hogy a nagyobb pénzügyi függetlenség nagyobb szabadságot is fog jelenteni az egyháznak.

Ugyanakkor a hívők számának csökkenése Európa egyik legszekularizáltabb országában szintén befolyásolni fogja az egyház gazdasági stabilitását, figyelmeztetett az ügyvéd.

Rámutatott a cseh egyházban tapasztalható kétféle gondolkodás közti mélyebb feszültségre is: az egyik a „gazdasági tervekre”, profitot hozó befektetésekre helyezi a hangsúlyt, míg a másik az emberekre összpontosít.

„Pénzt mindig lehet találni, még ha egy befektetés sikertelen is, de ha nincsenek emberek, pénzre sincs szükség”

– jellemezte a második gondolkodásmódot.

Miközben az ingatlanokat érintő megegyezésről szóló viták többnyire nyugvópontra jutnak, Kriz új feszültségekre számít – nem pénzügyi téren, hanem etikai kérdésekben.

„A woke mozgalom oldaláról biztosan fognak kritikák érkezni, amelyek nem az ingatlanokat, hanem sokkal inkább etikai kérdéseket fognak érinteni”

– mondta.

Fordította: Tüskés Tünde
Forrás: EWTN News