78. nap: Mózes éneke – Biblia egy év alatt podcast
Korszak: Pusztai vándorlás
Ima
Mennyei Atyánk, dicsőítünk téged. Irgalmad örökké tart és mi viszontszeretünk téged. Azért szeretünk, aki te vagy. Szeretünk áldásaidért. Szeretünk azért, mert igaz Atyánk vagy. Segíts, hogy igaz gyermekei lehessünk egy ennyire jó apukának! Ezt kérjük tőled Jézus nevében. Ámen. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Elmélkedés
A Számok könyvének egyik utolsó fejezete az egész vándorlás összefoglalása. Ha egyszer megnézitek a térképen Izrael fiainak pusztai vándorlását, a 33. fejezet segít eligazodni, hogy Egyiptomból hogyan jutottak az ígéret földjére.
A Második Törvénykönyvben ma Mózes énekét olvastuk. Erről mondta Isten Mózesnek, hogy Izrael minden gyermekét gyűjtse össze és tanítsa meg nekik. Ezt tudniuk kell. És ma hallhattuk, hogy ez egy erős, kíméletlen dal, amelyet Mózesen keresztül Istentől kap a nép, és másról sem szól, csak a hűtlenségükről. Prófétikus ének, ami azt mondja el, ami történni fog: Isten népének hűtlenségét, és hogy Isten megengedi, hogy azt kapják, amit választottak. Ezt számunkra is nehéz megérteni, hogy amikor hitetlenek vagyunk, Isten megengedi megízlelnünk választásunk gyümölcsét. Ha más isteneket választasz, akik nem léteznek, akiket nem ismersz, akik soha nem harcoltak érted, akik nem szólítottak téged a neveden, akik nem szeretnek, akkor Isten megengedi, hogy azt kapd, amit választottál.
Viszont arra is emlékeznünk kell, amit a 118. zsoltárban olvastunk, arra a reményteljes sorra, hogy Isten irgalma örökké tart (vö. 2-4. vers). Ha szükségemben segítségül hívom a nevét, Ő megszabadít: „Az Úr velem van, nem félek, ember mit árthatna nekem?” (6. vers). Csodálatos, hogy ilyen biztonságunk van az Úrban. Ahogy Isten Mózesnek és Józsuénak mondott szavaira gondolunk, hogy „legyetek erősek és bátrak”, és most a 118. zsoltár szavait olvassuk, megbizonyosodhatunk afelől, hogy Isten mindig is a mi oldalunkon küzdött – amikor az egész világ ellenem volt is. Megerősítő a 118. zsoltárt olvasni: „Úgy rontottak rám, mint a méhrajok, úgy lobogtak, mint a tűz a bozót alatt, de az Úr nevében eltiportam őket” (12. vers). Persze ennek a zsoltárnak is vannak keményebb sorai, például a 18. versben: „Megfenyített az Úr, igen, megfenyített, de nem szolgáltatott ki a halálnak”.
Mit is ígér Isten a Második Törvénykönyvben, Mózes énekében? Hogy learatjuk a választásunk termését. Megostoroz keményen, de nem hagy magunkra. Megengedi meglátnunk, hogy bármi és bárki, amit rajta kívül választunk, cserbenhagy bennünket, fájdalmat okoz – és az Úr megengedi, hogy megtapasztaljuk ezt a fájdalmat. Hogy rájöjjünk mennyire jó Ő, és hogy valójában mennyire ne ezt a megtörtséget akarjuk, hanem Őt akarjuk. Ez egy kemény lecke, de egy olyan lecke, amelyet mindannyiunknak meg kell tanulnunk. Gondoljunk csak bármilyen emberi kapcsolatra, ahol kizárólagosság van – mert Isten féltékeny Istennek nevezi magát –, tehát mondjuk a házasságra, ahol a feleség értelemszerűen nem akar osztozni a férjén más nőkkel, és a férj is azt gondolja a feleségéről, hogy az csak hozzá tartozik, más férfiakhoz nem. Ugyanígy gondol ránk Isten is: mi az övéi vagyunk és nem más istenekhez tartozunk. Az Úr szeretett népe és tulajdona vagyunk, ezért amikor más isteneknek adjuk a szívünket, Isten szíve megszakad. Mégis átenged bennünket a más isteneknek és dolgoknak, hogy ebből tanuljunk. Megtanuljuk, hogy Ő az egyetlen, aki igazán szeret minket. Ezt halljuk ki a zsoltár szavaiból: keményen megostoroz, de nem ad át a halálnak. Megengedi, hogy választásaink szerint éljünk, de soha nem hagy el minket. Halljuk meg ezeket a szavakat, hogy amikor mi hűtlenek vagyunk, Ő akkor is hűséges marad.
Ahogyan ma hallottuk: „Ezt a napot az Úr szerezte: ujjongjunk és örüljünk benne!” (Zsolt 118,24).
Kérünk, Urunk, ments meg minket! Urunk, vezess sikerre minket, hogy sikerüljön az életünk úgy, ahogyan azt te eltervezted! Ez a mi imánk ma, és ez a mi állandó imánk: amikor a saját szívünkben felismerjük ugyanazt, ami Izrael népének szívében volt – azt az ingadozást, azt a hűtlenséget, amely minden emberi szívben ott van –, akkor így könyörgünk: Uram, újíts meg minket ezen a napon! Add nekünk szeretetedet ezen a napon! Vezess haza minket ezen a napon! És légy számunkra jó Atya ezen a napon!
Imádkozom értetek. Kérlek, imádkozzatok értem! Imádkozzatok egymásért!
Köszönöm Kornél Atya, most beteg vagyok,bízom az Úrban,kérem hogy mielőbb gyógyuljak meg!Isten áldja Önt!
„Uram, újíts meg minket ezen a napon, vezess haza minket, és légy számunkra jó Atya!” Igen. ezt szeretnénk, ezért haladunk miden nap és imádkozunk egymásért és Kornél atyáért.
Kedves Kornél Atya!
A mai elmélkedés is nagyon “hasznos” volt, helyre kerültek az ilyen mondatok: “Nyilamat vérrel itatom részegre,
kardom hússal lakatom jól” és hogy mindezt hogyan értelmezzük saját életünkre.
Érdekes volt számomra, hogy a Törvénykönyvben és a Zsoltárban is szerepelt a “Kőszikla” és a “szegletkő”, amivel majd az újszövetségben is találkozunk.
Biztosan nincs jelentősége, de kívácsi lennék, hogy a Mózes “naplójában” felsorolt helyeken mennyi ideig táboroztak az izraeliták mielőtt sátort bontottak.
Köszönöm hogy együtt imádkozhatunk.