Nagyböjti ráhangoló: „Minden hajnal a tiéd”

Kovács József atya a hamvazószerda utáni pénteken a böjt igazi értelméről elmélkedik a Máté-evangélium (Mt 9,14–15) fényében. Jézus válasza – „eljönnek a napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek” – rámutat: a böjt nem puszta külső gyakorlat, hanem a Vőlegény, Krisztus utáni vágy kifejezése.

A péntek bűnbánati nap: a kereszt hordozásának napja. Atya arra hív, hogy tegyük fel a kérdést: mi az a böjt, amelyet valóban meg tudunk élni? A böjt nem öncélú lemondás, hanem az Istenhez való hűség keresése – még akkor is, ha hajlamosak vagyunk a hűtlenségre. „Minden hajnal a tiéd” – vagyis minden nap új lehetőség a megtérésre, az Istennel való találkozásra.

A kereszt nem kikerülhető az emberi életben. A szenvedés, a kudarc, a szégyellt múlt mind része az utunknak. De ha Jézus szemével nézünk rá az életünkre, új perspektívát kapunk: Isten gazdagsága ott is jelen van, ahol csak nehézséget látunk.

A záró történet – amelyben egy ember számon kéri Istent a világ szenvedései miatt, mire álmában azt a választ kapja: „Már tettem valamit. Megteremtettelek téged.” – a személyes felelősségre irányítja a figyelmet. Isten nemcsak a világot váltotta meg Fiában, hanem bennünket is eszközzé tett a jóra.

A kérdés tehát:
Valóban gazdája vagy az életednek? Vállalod-e a keresztedet Jézussal?

A nap kihívása

• Válassz ma tudatosan egy konkrét böjtöt (étel, szó, kényelem vagy idő), és tartsd meg hűségesen.
• Imádkozd el a keresztút legalább egy állomását – vagy ha teheted, járd végig mind a tizennégyet.
• Nézz rá egy nehézségedre vagy kudarcodra Jézus szemével, és kérdezd meg: mit akar ebből Isten kihozni az életemben?
• Tegyél ma egy konkrét jótettet – ne panaszkodj a világ állapotára, hanem légy te a válasz Isten kezében.

Áldott keresztutat és termékeny nagyböjti napot!